Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-21 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LA 38. szám. Negyedik évi folyamat. Sept. 21. 1845. Tu ne cede malis, sed contra audentior ito ! Virgil. TARTALOM: Luther a' wormsi országgyűlésen. 1521. Tóth Mihály. Soproni alsó egyházmegyei gyűlés. Kiss Sámuel. — Észrevételek Német János úr képviseleti nézeteire. Nagy János. Iskola-ügy: Három indítvány hitsorsosimhoz és másokhoz. Warga János. — Ref. főiskolai dolgok. Convictiis. Szilágyi S ándor. — Vegyes közlemények. laitluvr a' wormsi országgyűlésen 1581. Minthogy a' Lutherhez ragaszkodás naprólnapra nőtt, 's az igazság merész bajnokán sem hízelgés-, sem fenyegetéssel eröt venni többé nem lehetett: azért sürgette a' pápa a' császárt, hogy az eretnekre kimondott kirekesztést hajtassa végre. De V-ik Károly ezt nem merte tenni, mivel bölcs Fridrik Luther barátja volt. Középutat választott azért, 's meghívatta az Agoston-rendü szerzetest a'wormsi országgyűlésre 1521., hogy itt adjon számot, és feleljen tanai- és állításairól. De ezzel sem a' pápának, sem a' választó fejedelemnek üdvös dolgot nem tett; a' pápának nem, mivel ez az általa egyszer kárhoztatott eretnek ügyét nem akarta többé vizsgálat alá bocsáttatni, — annyival kevésbbé világi bírák elébe; a' vál. fejedelemnek sem, mivel ez az ö védencze fölött aggódott, 's a' Huss sorsárai emlékezés intette, hogy minden vigyázattal fogjon e' munkához. 0 tehát a'császárnál elsőben is biztos kíséretet eszközlött ki,'s abban, hogy Luther az országgyűlés elébe állíttassák, annyival inkább megegyezett, mivel ez magát arra késedelem nélkül késznek nyilatkoztatta, 's Spalatin udvari paphoz intézett iratában érzületét nyilván előadta : „Ha hívattatom, — igy hangzik e' levél — mennyiben rajtam áll, betegen is kész vagyok magamat oda vitetni, ha egészségesen nem mehetek; mert kétséget nem szenved, hogy Istentől hívatom akkor, midőn a1

császár hí. Ha erőszakkal akarnak bánni a' dologgal — mint látszik — legjobb azt Istenre bízni. Él és uralkodik még ma is az, ki hajdan a' három férfiút az égő kemenczében megtartotta; ha pedig nem akar megtartani: ugy az ón fejem *) Olvastatott a" nógrád-esperességi könyvtárünnepélyen juü. 30. 1845. K. csekélyebb, semmint érdemlené a' Krisztusért megtartatnia, ki maga a' leggyalázatosb módon 's mindenki megbotránkozásával öletett meg. Itt nem kell ügyelni semmi veszélyre, sem tulajdon jólétre: csupán arról kell gondolkozni, hogy az evangyéliom, mellyet egyszer elfogadtunk, — az istentelennek mindvégig gúnyul ne szolgáljon. Azt ugyan nem tudjuk, hogy életünk vagy halálunk által tehetünk-e több hasznot az evangyéliomnak! Mindent várhattok tőlem, csak azt nem, hogy megfussak vagy egy betűt is visszahúzzak, mennyire az én Uram Jézus eröt ad, semmit nem teendek, mi annyi sok lelkek üdvének ártalmára lenne." Jakab testvérének és több barátinak, jelesül Justus Jónás és Amsdorf Miklós két hittudósnak társaságában, kikhez járult még Schurf Jeromos jogtudós, kit a' vál. fejdelem Luther mellé ügyvédül rendelt és Suaven Péter pomeraniai nemes kíséretében, 4-dik aprilisben, Istenbe és jó ügyébe vetett bizodalommal útnak indult Wormatia felé. Útközben Luther mindenütt a' legnagyobb tisztelet jeleivel fogadtatott, —utazása inkább diadali menethez hasonlított, mindenki vágyva vágyván látni a' férfiút, kit sem világi, sem egyházi hatalom meg nem törhetett. Pártfogói remegtek, ö pedig rendületlen maradt és így nyilatkozott: „Krisztus él, ezért megyünk el Wormsba, a' pokol minden kapuinak daczára. És ha azok, kik a' légben uralkodnak, olly tüzet csinálnak is Wittemberg és Worms között, melly a' felhőkig felhat: mindazáltal mivel idéztettem, az Űr nevében megjelenek, ellenségeim fogai közé megyek, 's a' Krisztusról nyilván vallást teszek." Weimárban a' császári hírnök, ki öt szintén kisérte, mutatta neki az utczaszegletekre felragasztott bullát, és kérdezte: „Tanár úr! van-e kedve tovább menni?" Mire ö egész lélekjelenléttel viszonzá: „Igen is! nem tekintve azt, hogy én az egyházból kirekesztve, 's a' városokban kihirdetve vagyok,—kész vagyok tovább menni. Erfurtban hajdani zárda-kamrájába szállt, s ugyanott prédikált a' zárda-templomban ezen alap-ígékröl: , Békesség tinektek." Eisenachban megbetegedett *s Frankfurtban gyógyult meg. Nem messze Wor-38