Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-07 / 36. szám

lepő eredmény által elérzékenyülve, saját 's minden szülök nevében, meleg szavakban mondá el hála-köszönetét a' derék tanító 's családa fáradalmaiért, hogy vele együtt a' növendékek *s hallgatóság zokogva távoztanak az intézetből. A' mi figyelmünket fölötte magára vonta, a* mnemonica különféle mutatmányai valának. Lehetetlen nem méltánylani a' derék tanító igyekezetét, ki néhány hét előtt ezen új 's kimeríthellen hasznú tudomány alapelveinek megtanulása végett Pestre — a' keresztül utazott Piek-hez — lemenvén, azóta annak bővebb kifejtésén munkálkodik. Milly szerencsés növendékek lesznek, kik ezen emlékezetgyakorló, bámulandó tant bővebben ismerendik! Mikor jövend el a' kor, midőn a* nevelés szent ügye megszűnik olly-annyira magány-ügynek tartatni? midőn az illy férfiú, kinek Isten hivatást adott a'nevelés nehéz pályájához, egy köznevelöintézet vezérletére fogna fölhívatni? — Ugy nézem öt, mint szárnya-szegett sast, mert az élet anyagi szükségeivel küzdve, szük magány-körben nem emelkedhetik olly magasra soha, mint lelki tehetségei igényelik. B. I. Hereiem —feJelet helyett— tiszt. Starner Vilmos tömösvári ev. lelkipásztor iirlioz. Prot. Egyh. 's Isk. Lapunk f. évi 31. számában, tetszett tiszt. Karner urnák, a* békés-bánáti ref. esperességet, vagyis annak érdemben-öszült esperesét, kérdőre vonni, mult évi jelentésében fogfalt ezen szavakért: "Holunió volt, ott a1

reform, rész elenyészett; Tömösváron is ma-holnap ez eredményt lálandjuk" — egyszersmind azon jóslót, ki f. évi gyűléseinkben, a9 tömösvári uniót a9

sz.-tornyai bonyolult viszonyokhoz hasonlónak, így szinte olly sorsra mulandónak nyilvánító" — közzé-tevén egyszersmind a' deutri pontokat is. Azon, hogy egy uniált egyház lelkiösmeretes vezetőjére, — ki mind az unió minden pontjait megtartja 's megtartatja, mind az egyik rész — unió elölt felekezelnek mondók — jogait 's érdekét a' másikénak alá nem rendeli, — millyennek hinni szeretjük tiszt. Karner urat, — az idézett szavak érzékenyen hatottak, épen nem csudálkozom: de igen a' modoron, mellyet választolt az igazság kipuhalolására A' sérelmes pontok — bérmáljuk bár, ha tetszik, azokat rágalmaknak — megezáfolására, ha csekélységemtől, — mint ki gyűlésünk eredményeit közlém — sértésnek venni nem méltóztatnék: én más, s tán czélhoz inkább vezető útat volnék bátor ajánlani az egész esperesség, vagy e' helyett az esperes illy rövid utoni exorcisálása helyett; — jelesen: szíveskednek vegyes, azaz, teljes számú presbyteri gyűlést tartani, temészetesen mindenik rész vagy felekezet íögondnokai jelenlétében 's a" sérelmes pontokat, tán e' kérelmet is, olt fölolvastatni, 's az ezekre keletkezendő presbyteri határzatot, — aláíratván nagyobb hitelesség okáért a* két főgondnokon kivül egy 's két presbyterrel is — mint czáfolatot f> Lapokban közzé-tenni. Azért bátorkodom pedig egész tisztelettel ez útat ajánlani, mert mi reform, ugy vagyunk értesülve, hogy a' tömösvári uniált egyház presbyteriumában, a' teljes egybe-olvadásig, ugyan-annyi tag van a' helv., mint az ágost. hitvallásuak közöl. Az illy módoni intézkedésnek, nézetem szerint, az a* szép eredménye leend, hogy a' tán roszul értesültek, jó útba igazíttatva, a' balhiedelemböl mielőbb kibontakozni édes kötelességüknek ismernék; kik tán zavaros kútfőből merítettek, tévedésöket bevallva, máskor ovatosbak lennének, — a1

hamis jóslók pirulva elnémulnának. Ha alkalmatlan nem lennék, még arra is bátorkodnám fölkérni tiszt. Karner urat, hogy : „méltóztatnék a' tömösvári unió pontjait, feltételeit e' Lapokban közzé-tenni." Utasításul szolgálandna ez a'keletkező uniált egyházak rendezése körül; 's meglehet, ennek nyomán elintéztethetnének a' sz. tornyai 's más bonyolult viszonyok is. Örömest megengedem, hogy ez annak idejében teljesíttetett: de a' feledékenység emberi természetünkhez levén tapadva, annak emlékezctbei visszaidézése, gondolnám, sokunkra nézve nem lesz felesleges , — kivált ha az unió szilárdítása tekintetéből, a* kezdet óta keletkezett presbyteri határzatok is napfényt lálandnak. — E' kettős kérelem mellett szabadjon még tudatnom, mikép az a' jósló, ki a* tömösvári uniált egyházra nézve, egyh.m gyülésünk alkalmával, az idézett szavakban nyilatkozott, kit mi,— 's hisszük, tiszt. Karner úr is — igen érdemes 's értelmes egyénnek ismerünk, 1

s mint a* tömösvári unió legerösb bajnokai egyikét tisztelünk, 's kit olly kíméletlenül méltóztatott megróni, nem n.t. Kis Bálint esperesünk,—-de nem is valamelly avatatlan 's értetlen, söt inkább a' tömösvári viszonyokkal igen jól ismeretes. Tudja jelesen jósló azt is, hogy az unió baráti azon óhajtása, melly szerint a' papi szószék, az unió némi jeléül, az oltár felibe lett volna helyezendő, nem létesülhetett, — mert ekkora' nagy keresztnek tán nem mutatkozott volna alkalmas hely a1

templomban; tudja jósló, hogy a' templombani gyertyák, ünnepi Isten-tisztelet kezdetekor, azonnal l'ölgyujtaltak, holott azoknak, az unió szerint, csak úrvacsorája kiszolgáltatásakor kcll's tehetne felgyujtatniok, jeléül annak, hogy Jézus a1

sz.-vacsorát estve szerzé. Tudna jósló, kivált ha jog- 's hatalmunk volna öt toríurázhatni, tán nyomósb adatokat is fölidézni, mellyek aligha egynél többet nem fognának a' felöl meggyőzni, hogy jóslatát még is tán nem a'puszta légből merílé. Béke velünk *s köztünk ! Hajnal Ábel, békési reform. lelkipásztor.