Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-09-07 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 36. szám. Negyedik évi folyamat. Sept. 7. 1845. Nec peregrinatione longa, oec locorum vari^tatibus , tristitiam mentis gravitatemque discuties. S e o e c a. TARTALOM: Pap-és népfölség egyházi dolgokban. Kovács János. —Fehér-komárommegyei ágostaiak esperesi gyű­lése. Konkoródy Mózses. — Alsó-borsodi egyház­megye rövid múltja, tisztválasztási napi jelenetek. Eger­völgyi.— Ritka rosta A.-Zemplénböl. Szigeti. — Kül- 's belföldi vegyes közlemények. — Pap- és népfölség egyházi del­gokban. Midőn ama polgári és írói pályán napfény­nyel tündöklő Fáynk kimondá, hogy a* protestáns egyház egy elem, benne a' papi rend nem kü­lön-jellemzetű elem: csaknem ugy járt, mint Ga­lilei a* földforgással, — köszörűje lön nagy neve sok éles nyelvnek és tollnak: de a' szilárd­jellemü, nem gondolván az epés kifakadásokkal, nem az ellene-szórt nyilakkal, szavát, mint amaz, vissza nem esküdte. Azonban a1 kimondott elv kezd szűnni mellünkben kínzó fulánk lenni, kez­dünk vele mindinkább megbarátkozni; mert nem a' kimondott elvben, hanem más polgári és egy­házi viszonyokban fenekük elég mostoha sor­sunk: de az egyetemileg szüntelen haladókor tisztító szelleme, bízom az igazság lelkéhez, ki­egyenlítendi azokat, és habár később is, javulást nyerend helyzetünk. — A' tisztelt nagy prote­stánsnak alkotmányos életből következtetett elvét a' kezdő keresztyén egyház lényeges szerkezete kitükrözvén, a' korszellem ápolván: kezd bebi­zonyulni, hogy bár nehéz is a' százados előítéle­tek és hibás szokások hatalmát legyőzni, kivált ha vallás szenteli meg azokat : de végre a" tiszta igazság sugára csakugyan áttör a' sötét fellege­ken, és kivíván a' diadalt, közvéleményt nye­rend. — Szerintem Fdynké a' pályadíj, — igaz, mit kimondott. — Eredetileg is ama törzs-elem­ben, a* népben központosult az egyház. Mint az elfogult Péternek vallásos előítélete elűzésére alábocsátott edényben megfértek vegyületben a' tiszta és tisztátalan állatok: ugy férnek meg a' status nagy hajójában— értem a'népet—a*külön­böző színezetek, ezek közt a' tisztes papi rend is. — Ebben élt Jézus is, — ebben tanítván} ai — nem szakasztották a* polgári nagy alkotmánytól külön magokat, — megadták a' császárnak az adót.—Volt ugyan Jézusnak országa, t. i. erkölcsi országa, és ez, mennyiben szívben rejlett, rejlik mais, — neme'külvilágból való levén, nem volt, ma sincs, de soha sem is leend látható fő igazgató alatt: de látható egyház és nép ugyanazonosok voltak, — a' világi törvényszékek előtt a* több színezetek tagjaival együtt álltak, együtt ítéltet­tek. Eleinte is, mint mindig, tisztelet tárgyai vol­tak a"1 keresztyének közt a'néptanítók: de brámini szent kasztban a' mint nem voltak, nem is tartattak. — Azonban idővel, kiemelkedvén a' túlsúlyt nyert papirend a1 színvegyületek hónából, a* né­pelemből, és hovatovább, mint ész- és pénz­aristokrata, nyert tekintélye után, külön-jel-Iemzetü-testté alakulva, a1 sakramentomi szent­ségek rendébe is képes vala beigtatni magát Ezt kivíván, midőn ezután következetesen fölötte avatatlan világi kéz nem rendelkezheték, a* nép kezéből a* választási jogot saját kezére juttatva, rende hiányzatát szabad-kénye szerint egészít­gette. — Igy készült ki az országok 's birodalmak egeire többször sötét borút hozott hierarchia; — így a' statusbani status, a* vészteljes egyik túlság, a' „papfölség6 6 . A' reformatio nJemelly vallásos visszaélések ellen kivíván a' magáét, azonnal győző fegyve­rével a' papalkotmány szerkezetébe vágott, hogy kebelében többé a' hierarchia föl ne i éledhessen; a* mi a* népé volt, a' papválasz­tás, azt neki visszgadta; sőt lúlvitt hevében, a' mi a* megtisztított vallásra szennyet ís ragasz­tott, annak még kelletinél is többet adott; így az egyházat, szívünk fájdalmára, egy túlságból más­ba ejtette, — a' papfölség helyeit népfölséget alakított. — Értik tiszttársaim, ha többet nem szólanék is, hová van "irányzata beszédemnek; mert kinek a1 foga fáj, rajta tartja nyelvét. De szólok, mert sorsunkért kínzón feldobogó szív feszíti mellemet, rést kell adni keserű érzésem­nek, különben, mint zárt tűz, emésztve ront ki. Miután a' reformatio a' papságot abból, mi öt igazságosan soha sem illethette, a' választás jo­gából kiütötte, és abba a'népet, mint szenlség ürügye alatt tulajdonába, visszalicíyhezte's ez ál­tal az aránymérleget a' két fél közt elkészítette: 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom