Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-26 / 4. szám

értelmében történt eljárásáról tudósítást adat magának. 3) A* pénztárt megvizsgáltatja és az illető pénztárnoknak a* felmentő levelet kiadatja. 4) A* képviseleti és közgyűlés idejét és az utóbbinak rendét elhatározza és annak számára a* gyámintézet évi állapotát és történetét illető kimerítő tudósítást készít. B) Gyámintézeti közgyűlés. Ennek legközelebbi czélja a* gyámintézet minden tagjainak az intézet mibenlétérőli felvilágosítása , a* további részvétnek élesztése, újnak ébresztése, és a' kölcsönös czél felé törekvésre kölcsönös buzdítás. — Mihezképest az, imával és az elnöknek beszédével nyittatván meg, az egész gyámintézet állapotját tárgyazó hivatalos tudósítás felolvasásából, a' segedelmet nyert gyülekezetek neveinek kihirdetéséből , és egyéb a* fentemlitett czéllal megegyező előadásokból álland. Illyen gyűlés minden évben csak egy tartathatik. Iiftiirjglat jegyzetek . különösen a' házasság megkotesére nézve. A' lelkipásztornak, mint liturgusnak, a' rendes isteni tisztelet és szent sakramentomok kiszolgáltatásán kivül, egyik legfőbb joga 's foglalatossága az uj házasok összeadása. — Ezen öszszeadásnak rendi, formája *s részei az úgynevezett Liturgiákban foglaltatnak: hanem annak végrehajtása előtt a' lelkipásztor löbb körülményekre tartozik vigyázni, mellyek a* házassági egybekelést akadályozzák vagy egészen ellenzik. Illyen nevezetesen az atyafiság és sógorság bizonyos lépcsői vagy ízei. Ezeknek ismerete tehát a' lelkitanítónak nélkülözhetetlen tiszte. Azon atyafiságok és sógorságok, mellyekben a* protestánsok közt a' házasság tilos, II. József császár házassági ügyben kiadott szabályozásában, a1

13, 14, 18-dik S-okban, névszerint vannak megnevezve. E' szerint tilos a' házasság. 13 Két testvér között. 2) Egyik testvér és a' másik testvér gyermekei között. 3) Két testvér gyermekei, vagy az unokák között. A' sógorsági tilalomra nézve pedig igy szól ugyanazon fejedelmi rendelkezés: tilos a* házasság az egyik házastárs és a* másik házastársnak fentebb (13, 14-ik 8-ban) megnevezett atyafiai között. — Ezen megnevezett atyafiakon és sógorokon kivül tehát minden más atyafiak és sógorok, protestáns egyházi jog szerint, házasságra léphetnek egymással. II. József csász. ezen szabályozását az 179% 26. t. cz. 11-dik pontjában megerősíti ezen szavakban : „0 felsége az evangélicusokat a' feloldozásnak nála leendő keresésétől a* 3-dik vagy 4-ik ízre nézve, mint már azelőtt József császár állal rendeltetett, most és mindenkorra felsza-^ badítja." Mind a* honi törvény ezen szavai, mind és még inkább a* közelebbi 1^3/4-dik országgyűlésen hozott vallástörvény, melly megengedi, hogy a' vegyes házasságok evangelicus lelkipásztorok áltál is érvényesen köttethetnek, szükségessé teszik, hogy az atyafiságok és sógorságok ízeit a* protestáns lelkipásztor is tudja számítani biztosan. — Ezen számítás szabályai több könyveinkben* nevezetesen Köm magyar törvényében, Tóth Ferencz erkölcs-tudományában; a' dunamelléki egyházi Almanach 1-ső évi folyamában 'stb. e!6 vannak adva ugyan bővebben: de azoknak ismétlése 's minél egyszerűbb 's világosabb közlése, azt hiszem, ezen hirlap hasábjain sem leend korszerűtlen 's hasztalan. Ezen ízek számításában a* következő szabályokra szükséges figyelmezni: I-ör Az. atyafiságra nézve. a) Atyafiaknak neveztetnek, kik egy törzsöktől származnak. — Ádámban mindnyájan atyafiak vagyunk. b) Az atyafiság vagy egyenes vagy oldalvonalban van. Egyenes atyafiság van azon személyek között, kik egymást nemzették 's egymástól származtak, p.o. fiú, apa, nagyapa közt. — Az egyenes vonalban az atyafiak közt végetlen ízig tilos a* házasság; és igy Adám, ha feltámadna, nem házasodhatnék. Oldal vonalban atyafiak, kik egy törzsöktől származtak ugyan, de egyik a' másikat nem nemzette, p. 0. testvérek. c) Az atyafiság ízeit, vagy az atyafiaknak egymástól vérségi távolságukat mind a' protestánsok mind a' római catholicusok, a' kánoni jog szerint, ekkép számítják: 1) Az egyenes vonalban: az íz annyi, a* mennyi (a' vonalban) a' személy, egyet kivéve p. 0. apa 7

s gyermek közölt 1-ső az íz; — nagy apa *s unoka között 2-ik íz van, mert három személy van a* vonalon, t. i. nagy apa, apa, unoka. 2) Az oldal-atyafiságban két vonal levén, mindig a' hosszabbik oldalt számítjuk, vagy ha egyenlő mind a* két oldal: akkor egyiket akármellyiket; különben a' számílás épen azon szabály szerint esik, mint az egyenes vonalban, t. i. a' hány személy van a' köztörzsökig, annyi az íz, egyet kivéve, p. 0. testvér testvérhez 1-ső ízben atyafi, mert a' köz-törzsökkel mindketten 1-ső ízben atyafiak; a" testvér testvére gyermekéhez 2-ik ízben atyafi, mert a'testvér gyermeke vagy unoka a' köz-törzsökhöz, t.i. a'nagyatyához, 2-ik ízben atyafi. Nagyobb világosság okáért ugyan mind a' két oldalt is számíthatni ekképen: 1-ső 2-dik íz, de azért ez törvényesen szintolly 2-dik íz, mintha mind a1

két oldalvonalban 2-dik ízben lenne az atyafiság, mint van két unoka közt. —