Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-10 / 32. szám

olvastatván , az egyetemes convent elébe felterjesztendönek határozlatolt. 3) Az iskolai fenyíték, a mennyiben az általános törvények által lehető, szabályoztassék és alapíttassék meg. Erre nézve szükséges, hogy az egyes iskolák az ide tartozó felsőbb határozatokat '« illetőleg intézvényeket a gyűlésre elhozzák, melly uton aztán ó rendeletek lehetőleg teljes gyűjteménye lenne szerkesztendő. — E' pont egyik részének eleget tön a' már e' gyűlés alatt kidolgozott fegyelem-rendszer; másik részét mi illeti a felsőbb intézvények eszközlendö gyűjteményét, — ez főfelügyelő úr intézkedésére bizaték. 4) Az iskolákban létező nyelvművelő társaságok — a' nyelv minősége szerint — vagy rendes, vagy rendkívüli előadásokká változtassanak. — Iskoláinknál társulatok nincsenek és nem is lehetnek, a' nyelv- és li'eraturának tanítója azonban, rendkívüli leczkéket is adhat, a' nélkül, hogy e* leczkék hallgatói valami külön társaságot képeznének. 5) A' tervezett gyámintézetnek azon határozata , miszerint a' lápintézeti gyűjtések eltörlendők. nem fogja-e súlyosbítani a' fönálló tápintézetek sorsát? - Ezen aggodalom a' gyámintézetnek egyik jelenvolt titoknokátol adott bővebb felvilágosítás által megszüntetvén, az e' körüli további intézkedés és őrködés ajánltatott az egyet, gyűlésnek fölterjesztetni. 6) Miután a' nemzeti nyelvnek müvelése olly szerekkel bír, hogy annak tudása naponkint terjed, halad és a közélet viszonyai által is előmozdíttatik: nem volna-e óhajtandó a' latin nyelvnek iskolánkbani szemet-szuró elhanyagoltatásának elejét venni? nem különben a' hellen nyelvre is több figyelmet fordítani? — Erre meg van felelve a' tanítás-rendszer módosításaiban. 7) Az 1844-ki közgyűlés jegyzőkönyvének S-ik pont. 3. sz. alatti határozata, a? tanítási nyelvet illetőleg, még most, némelly iskolákban kivihetlen, ellenben az 1841 -ki zay-ugróezi oktatói gyűlés ebbéli kivánata méltányos. — Itt, többféle tekintetekből, a' „méltányost'4

választá a gyűlés, meg levén különben győződve arról, hogy, valamint minden egyes tanító, ugy minden külön intézet is, legbuzgóbb törekvését oda fogja irányozni,hogy nemzeti nyelvünket illetőleg, egyfelől az ország törvényének, másfelől önhatározatainknak — de legisleginkább az idő intésének, —mennél tökéletesebben 's mennél hamarább eleget tehessen: *s így a' Magyarhaza 's ez által tulajdon jövendőjét előmozdítani szentül iparkodandik. 8) A tanfolyamoknak összehúzása tíltassék meg. — Erről gondoskodva van a' rendszerben, az e' tekintelbeni ellenőrködés pedig a* középponti iskolai választmányt illetendi. 9) Nem ohajlandó-e, hogy némelly tudományok latin nyelven. némellyek pedig német nyelven — kivált a* theologiai osztályban — adassanak elő? — Német nyelven nem, de a' német mint tanulmánytárgy, igenis, a' mint maga a terv is rendeli, előadandó; latin nyelven sem , kivévén a' terv által megengedett kivételi tudományokat 's ezeket is csak akkor, hahogy az egyetemes gyűlés az ajánlott méltányosság határozatát elfogadandja. 10) Nem főiskolákat, de a' főiskolákban a* tanítóknak számát kellene szaporítani. — Elismertelett; de ki tegyen arról? 11) Iskoláinknak egyik legnagyobb hiánya, hogy a gymnasiumi oktatásoknak fő tanfolyama, t. i. a' némethoni gymnasiumi „prima(

í

hibázik, minthogy ö' szónok költészeti osztály után következő oktani osztály többnyire akadémiai tudományokat foglal magába. Ki gymnasiumi tanulmányok végeztével a' nemzeti és klassikai nyelvekben elegendő jártassággal nem bír, a* lyceumi tanulmányokhoz semmi esetre ne bocsáttassék. — A' mit első közlésünkben a' múltkor a* „selectai" osztályról mondánk, az az ide vonatkozó felelet. 12) Törekedni kell, hogy a' magánszorgalom élesztessék. Ezen czél igen előmozdíttatnék, ha minden tudomány előadatásával rrgyakorlatok összeköttetnének az azon tudományba vágó tárgyak felett. — A' methodikához tartozván, minden egyes tanítókra bízatik. 14) A nyilvános vizsgálatok ezélszerü tartásának módja. A gyakorlatban levő visgálatok sok időt vesznek el, többnyire unalmasok, hatásuk parányi. — A' nyilvános vizsgákat megelőző, de már a' divatból némileg kiesett, úgynevezett censurák, újra behozatni sürgettettek. A' gymnasiumi osztályok körében jelen legyen e' szigorvizsgáknál az igazgató és azon tanító, a' kinek osztályába a' fiúk felebb- léptetendök lesznek. A* lyceumoknál csupán szigorvízsgák ajánltattak.Voltak, a* kik a* lyceistáknál minden vizsgálatokat — kivévén egyet a' pálya végzetével — eltörlendőknek javasoltak. 14) Az iskolákban annyira elhatalmazott hanyagságnak 's a* nyilvános leczkék feletti gyakori mulasztásának, szigorú törvény által, eleje vetessék. — A' törvény megvan, csak foganatba vétessék. 15) Minden tanítói székre olly egyed választassék, ki azon tudományi szakra, mellyet tanítaná, eleve készült. — Elismertetett , de nem függ tőlünk, hanem azoktól, kik a1

tanítókat választják. (Különben lásd a' 39. és 46dik sz. alatti indítványokat. Eddig a* posonyi lyceum, a' 16-tól a* 20-ig a'sopronyi lyceum indítványai következnek: 16) A nyelvtani iskolákba járó tanulók — a' falusi iskolai rendszernek meg nem tartásából — készületlenek. — Erre felelve van már feljebb. 17) A jogtani pályának első és második fél-