Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-10 / 32. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 32. szám. Negyedik év! folyamat.

August. 10. 1845. Eb ist das Wesen der christlichen Kirche, im Geiste Christi, za demselben Ziele, auf dieselbe Weise zu wirken , wie das göttiiche Vorbild auf Érden wirkte. C I a u s e n. TARTALOM: Pünkösti utóliangok. Geduly Bogyoszló. — Bánáti szózat a' gyámintézet 's puseyismus ügyében. A mbrósz Mátyás. — Nógrád ev. esperesmegye közgyűlése. Zelenka Dániel. — Kis-honti ev. esperesség gyűlése Vári. Iskola-ügy: Oktatói közgyűlés Zay-Ugróczon. Dr. Tavasy Lajos. — Kishonti elemi-iskola-tanítók gyűlése. Hoznék Lajos. Belföldi vegyes közlemények. — rfinkS^ti utóliangok. A' pünkösti ünnepek átvonultak fölöttünk, — akarom hinni — nem áldás nélkül. A1

keresztyén egyház első alapjainak letétele, az apostoli egyház hite, tanai, benső szerkezete *s alkotmánya — ezek valának azon magasztos tárgyak, melylyek bennünket foglalkoztattak mind magánygondolatink, mind egyházi tanításink körében. Én is az első keresztyének példáján melegítém mind saját, mind hallgatóim kebelét: de az ünnepnapok rövidsége *s hivatalom korlátolt hatásköre nem adott elegendő tért 's időt mindannak elmondására, mi gondolkodó elmémben megszülemlett; "s ez az oka, hogy fentebbi czím alatt akarom nyilvánítani elmélkedésem eredményét, e' közbeszéd csarnokában, ha szabad's hely adatik igénytelen soraimnak. Ugy találom tudniillik, hogy jelenleg reánk magyar protestánsokra nézve, a' többi sátoros ünnepek fölött jóval nyomatékosabb a" pünkösti szent emlék; mert arra törekszünk, miszerint valahára kibontakozzunk háromszázados rendezetlenségünk hínárából, 's egyházunknak megadjuk valahára azt, mit olly régóta sajonnal nélkülöz: az alkotmányt. Oda irányoznak legujabbmozgalmaiiik; e' körül fáradoznak legkitűnőbb capaeitásink. Engem is pünkösti hivatalos és nem-hivatalos dolgaim átvezettek önkénytelenül a1

protestáns egyház mezején általában, különösen pedig Prot. Egyházi Lapunk terén napirenden levő, néhány fontosb kérdésekhez, mellyeket nemcsak a* legszorosb kapcsolatban találtam a* pünkösti emlékkel: de szerencsés megoldatásukat nagyrészben ezen emlék, vagyis az első keresztyén egyház valódi méltatásától föltételezetteknek megismertem. Vélekedésem szerint tudniillik mindezek mellett főkérdés ez: Miben lehet és kell egyház-alkotmányunkat az első apostoli egyházhoz alkalmaznunk ? vájjon mindenben-e ? vagy csak némellyekben ? — és — mire figyelmet kérek — vájjon nemcsak szellemben, hit tisztaságában, vallásbeli buzgalomban, szeretetben, kitűrésben , de egyszersmind alkotmányszerkezetigazgatásban is? — Minálunk, valahányszor vita alá kerül némelly kérdés, például legújabban a' püspökszentelés : mindannyiszor utósó 's leghatalmasb fegyverül idéztetik az apostoli gyakorlat. De kérdés: Jól van-e ez így ? és a' XlX-dik századnak lehet-e az első század mindenben typusa? — Ugy tetszik, kissé darázs-fészekbe nyúltam,^azért, hogy félre ne értessem, egyenesen kimondom, mikép sem a' püspökszentelési, már be is fejezett, vitát fölmelegítni, sem általában az első ker. egyházról tudós értekezést írni nem akarok: czélom egyedül, egy kis adalékkal járulni egyházalkotmányunk constructiójához az állal, ha megfejtem csekély belátásomhoz képest, a' kérdést: Jelen egyházunknak lehet-e, kell-e az első ker. egyházéhoz mindenben hasonló alkotmányt adni ? A' kérdés olly régi, mint maga a'protestantismus. Mert mi volt a* reformatio egyéb, mint a' ker. egyháznak az eredeti egyház tisztaságához visszavezetése? A' reformátorok kezében első fegyver bibliai tudomány, második egyházi történet volt. E' második vezeté őket oda, hogy megismerjék magok, és másokkal megismertessék, mikép csúsztak legyen idöjártával az egyházba számos olly visszaélések, mellyektől ment vala az eredeti egyház. Ennek szövétneke mellett találák, hogy a' mi „keresztyéninek" adatott ki, nem mind Krisztustól és apostolaitól származott, de több, ollykor 12 századdal később keletkezett, 's az első egyh.ban legkisebb nyoma sem volt. És mind a'mellett a' reformátorok egészen oda vitték-e az egyházat, hol az első században volt? v. szorosban: adtak-e neki olly, nemcsak hittant, hitvallást, de szerkezetet, alkotmányt, minő az első egyházé volt? — A' feleletet az olvasóra bízom, magam pedig folytatom elmélkedésemet, mondván, hogy A' fenidézett kérdés mind e' mai napig feloldatlan. Ki erről meg akar győződni, nézze át a* sok keresztyén felekezet alkotmányait! Ezen felekezetek folyvást abban szakadoznak széjjel, 32