Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-03 / 31. szám

ön! Én ezt a' generál-convent felöl, sem pedig a1

protestáns egyházi testületnek egyéb tagjai felöl átalánoson fel nem teszem, mert egyenesen azok közé tartozom, kik Pállal szeretik mondogatni ezeket: Mindeneket elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket remél, mindeneket eltűr: hanem annyit Török barátunkkal szives örömest megengedek, hogy egyes rakonczátlan, barbár egyének pr. egyházunkban is elegen vannak. És hogy még ennél is jobban megértsük egymást, azt is kész vagyok őszintén és nyilván meggyónni önnek, hogy, bárha én egyébként a' generál-convent iránt legnagyobb tisztelettel viseltetem is, a1

radicális reformot közvetlen az ö kezéből még sem óhajtóm, mert a' generál- convent is el fogja — a' história nyomán indulva, — velem együtt ismerni azt, hogy az ollyan gyökeres reform, melly közvetlen onnan felöl jő, vallási ügyben nem üdvös; és én azt mondom J. urnák 's vele a' vásárhelyieknek, hogy ha eddig csak papírnak írtunk, végeztünk: százszor annyit irandunk ezután, ha majd a1

generál-convent, vagy annak nevében a* küldöttség leend a' rendező. — Mindezekből természetesen folynak e' következő végeredmények: 1) Munkálkodjunk mimagunk, miként hogy J. L. úr és a' vásárhelyiek is munkálkodtak körükben : a' generál-convent pedig az efféle, összes munkálatainknak küldöttség által létesítendő, és annak idejében, egy bizonyos kitűzött helyre minden esperességnek összehívandó követei által megvizsgálandó és jóváhagyandó kivonatát csupán csak ratificálja, vagy is, hogy Jeszenszky úrral szóljak, sanctionálja. Mivelhogy pedig az illyen munkálatoknak egyik legegyenesebb és Iegczélszerübb tényezője a' papi egylet, a' hol olly sok jeles lángész találkozik egymással, és a' hol nemcsak egy vagy másfelöl, hanem minden oldalról megvitattatik a1

szőnyegre került egyházi ügy: ennélfogva 2) Keletkezzenek minél hamarább és minél több papi egyletek, azaz, minden esperességben és tractusban. Igy, uraim! lassan-lassan meg fogunk barátkozni, mi papok, a' főelvekkel. Ha pedig mifocusok, vagy mint Idvezitönk nevez minket, világ világossági a'nap sugárait magunkba öszpontosítandjuk: vajmi könnyű lesz már akkor híveinkkel is boldogulni! Bezzeg nem fog akkor Komlós Orosházára, Orosháza ismét Szarvasra, Csabára s. a. t. utalni, mint mostanában: hanem egy levén a' közhangulat minden egyházban, egy leend végre, bárha egy kis vajúdás után is, az ohajtott eredmény, 's valósuland Urunk mondása: Luk. 17, 20. 21, — Isten! add, hogy föpásztorunknak főtiszt. Szeberínyi János urnák ezen, körünkben megpendített, noha némellyek között közölünk már ezelőtt is élő, jeles indítványa minél hamarább létesüljön! miszerint őszinte elmondhassa egykoron, ama kegyes Simeonnal: Mostan bocsátod el szolgádat, Uraml békével beszéded szerint, mert látták szemeim Idvezitödet. — Csatoljuk mindezekhez 3) Urunk Idvezitönknek e' felséges intését: Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek, mert jóllehet a' lélek kész, de a' test erőtlen; és fogadni merekt

hogy meg lesz a* keresztyén sanctio, a' millyet nekünk a' brachium seculare sem adhat. HorváthSáifruel. tót-komlösi evang. lelkész* I s k o I a-ü g ys. Oktatói köftgyiílés Kay-Ugróczou» F. é. julius 15-én gyülekezének össze — gr. Zay Károly, mint a' magyarhoni prot. evangélikusok főfelügyelőjének már jóval előre hivatalosan szétküldött meghívására — hazánk prot. ev. gymnasiumai- és lyceumainak, tehát tudományos közép- és főtanodáink oktatói, mint az egyes tanodáknak küldöttei — Zay-Ugróczon, Trencsén megyében; Zay-Ugróczon, a' hol már azelőtt 4. évvel illynemü gyűlés tartatott, melly legszebb és legüdvösebb eredményéül felmutathatja ama közös tanítási rendszert, a' mellyet — miután útját a' kerületek, esperességek, gyülekezetek és egyes tanintézeteknél, a' szokott módon, megjárta volna, — az 1842-ik évi jul. 15. és köv. napjain lefolyt egyetemes gyűlés a' maga határozata által meg-, erősített, szigorú életbe-léptetendését is magára vévén. Azóta e' közös tanítási rendszer, valamennyi iskoláinkat kötelezvén, nagyrészt már foganatbais ment. De hibázott melléje még, az iskolák teljes és egészséges szerkezetéből, a' tanulók főképen erkölcsi vezérlésének és nevelésének tényezője, az úgynevezett disciplinaris, fenyítéki vagy fegyelmi *) rendszer. Érezvén ezt iskoláink 's érezvén az egyetemes gyűlés maga is, ím 1844-ben sept. 2-kán (lásd, jegyzőkönyv 8-dik 1 pont 5-ik sz.) e' határozatot hozta, miszerint: „Az iskolai fenyítéki rendszer további halasztásnélküli kidolgozásának szüksége szinte elismertetvén , miután az eddig beküldött iskolai törvényekből's fenyítéki javaslatokból annak létrehozása eszközölhető volna : főfelügyelő úr megmegkéretik, hogy ezen rendszer tervezésére egy tanítókból alkotandó gyűlést, önnön ajánlatához képest, minélelöbb híjjon össze, melly nemcsak a' fenyítö-rendszer tervét kidolgozza, hanem egyszersmind az egész isk. rendszert átvizsgálván, a' mennyiben a' gyakorlat czélszerü változtatáso*) Csak tartózkodva mondom ki e'szót: „fenyíték és fegyelem," jól tudva, miként az iskolák, nevelési oldalukról nézve, épen nem lehetnek csupán fenyíték- és fegyintézetek, hanem hogy a' fenyíték az erkölcsi ue*velésnek csak egy kis része. Vallom tehát, hogy fenyíték vagy fegy az egész erkölcsi, úgyszólván, jeliemi képezését a" tanuló növendéknek ki nem meríti K.