Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-03 / 31. szám

kat vagy javításokat kívánna, tegye meg erre is észrevételeit, 's mind ezt, mind a' kidolgozandó fenyítéki tervet, a* kerületekkel 's iskolai igazgatóságokkal eleve közölvén, terjessze a' gyűlés elébe." Ezeket előre akarván bocsátani, — mivel ezekből indult ki a' gyűlés, 's mivel ezek valának egyszersmind tanácskozásának főtárgyai — lássuk már, miként járt el tisztében? Sem jegyzökönyvet ugyan, sem naplót itt közleni nem akarunk, de nem is lehet, mivel azt nem bírjuk, szét nem küldethetvén még, — de habirnók is, ugy véljük, miszerint annak közlése inkább akkorra való lesz, a' midőn már az egyetemes gyűlés fogja határozatait az oktatói gyűlésnek netalán megerősíteni. Ezúttal tehát csak részint emlékezetből, részint magánjegyzetekböl meríthetjük a' közlést. A* gyűlésen, a* melly tanakodásait jul. 16-án kezdé 's azokat d. e. 's d. utáni órákban folytatá, négy napig, azaz: jul. 19-ig tartott, jelen valának összesen 20 oktatók's azonkívül még magánnevelök 's egyéb t. hallgató urak. Jelesen a' sopronyi fötanodából: Szabó József, Királyi Józs és Müllner Mátyás; a' pozsonyiból: Michnay Endre, Lichner Pál és Németh Sándor; a' selmecziböl: Breznyik Ján. és Kunczius Kár.; a' késmárkiból: Hunfalvy P. és Forberger Gy.; a' lőcseiböl:*Hlavacsek Mih. és Gretzmacher Ján.; az eperjesiből: Fuchs Alb. és Kraizell Andr.; a'szarvasiból: Bloch M.; a1

csupán gymnasiumok részéről, Miskolczról: Némethy P. és Szánthó Ján.; Nyíregyházáról: Jurányi S.; Pestről: Kanya P. és Teichengraber L. — Ekképen 10 tanintézet képviselői, 's ez az, a' mi a' gyűlést érdekessé és nyomatékossá tevé, az, hogy különféle intézetek szellemének egyénei és személyei, mindannyi testületies szellemi erők szószólói, valának jelen, nem pedig az, hogy 20 oktató volt ottan, mert hiszen ennyivel némellyik hazai intézet maga is bír 's egy-egy némethoni egyetemen 80, sőt 100 oktatónál is több szokott lenni. A' megérkezési napnak, azaz 15-ének estején — miután méltóságos főfelügyelő úr a'megjött tanító urakat magánál, a'mint megérkeztek, mint vendégeit fogadá — a' tanítók együtt conferentiát tartának, a' mellynél leginkább azon urak, kik a* már azelőtt 4 évvel tartott gyűlésen is résztvettenek volt, előadók nézeteiket a'tanácskozások menetére és rendére, nemkülönben a' tanácskozásokbani külön elnök és jegyzők választására nézve. Elnökül közmegegyezéssel a' jelenvoltak legidösbike, u.m. Szabó J. úr a' sopronyi isk. küldötte , jegyzökül pedig Hunfalvy P. a' késmárki, és Breznyik J. a' selmeczi isk. oktatói jelöltettek ki. — Másnap reggeli 9 órakor megnyitá a1

főfelügyelő gróf ö mtga maga a' gyűlést, ős nemzetsége nagyszerű várának egyik termében. Rövid, de őszinte üdvözlését, — melly általa' hosszú szónoklatokat el akarta mellőztetni, ismét csak röv;d;

de kedélyes szónoki kebelből fakadt szavakban viszonzá az oktatók nevében a' már kijelölt tanácskozási elnök, a' ki — közben legyen megemlítve főfelügyelőnknek Sopronyban, a' syntaxisi osztályban tanultakor, egykori tanítója volt. Erre megerősíttettek hivatalukban a' kijelelt tisztek, 's felolvastatott — még folytatva a' főfelügyelő jelenlétében az egyet, gyűlés jegyzökönyvének már feljebb kiirott 8-ik pontja 's különösen ennek 5-ik száma. E' pontnak értelmében oda határoztatott a' tanácskozás rende, miszerint először a' tanítási rendszer vétetnék vizsgálat alá; aztán a' fegyelem-rendszer dolgoztassék ki, 's végre vétessenek elő az indítványok és netaláni javaslatok. Miután illyképen a' tárgyak kitűzése után a* gyűlés rendes menete kezdetnék, távozott a' főfelügyelő, a' tanácskozásokat magokra az oktatókra 's az általuk választott tisztekre hagyván 's csupán csak akkor Ígérvén megjelenendni, a' midőn valamellyike a' három főtárgyaknak már be leend végezve 's nekie már csupán a' határozatokat hitelesitenie kellend. I-sö Főtárgy: A magyarh. ag. hitv. evangélikusok rendszerének új átvizsgálása. Ezen átvizsgálás közhelybenhagyással, csupán a' gymnasiumi és lyceumi tanodák tanulmányaira nézve, történt, kimaradván ezúttal az elemi és polgári iskolák tanulmányai. Miért? Igen helyesen,azért, mivel „nihil sine nobis, de nobis" — azon iskoláknak sem tanítói, sem képviselői nem valának jelen. Egyébiránt eme tanodákra nézve még is kimondatott, miszerint a' general-convent megkérendő, hogy a' rendszer szerinti tanításra 's annak minden tekintetbeni megtartására az alsóbb iskolákat is szorítaná, mivel igen gyakran történik, hogy az ezeket végzett növendékek felette készületlenül lépnének az elsőgymn. osztályba. E' megkérésen kivül ajánltatott még 'sel is lön fogadva, az elemi, főképen más tanodából jövő vagy magánylag neveltetett növendékeknek gymnasialis osztályba Iéptökkori vizsgáitatása, a' melly vizsgálatot az igazgatónak soha másképen, mint csupán az illető tanító jelenlétében szabad tartania, az illető tanító pediglen itt nem az, a' kinek osztályába a' gyermek talán lépendő volna, hanem az, a' kinek osztályát el akarja hagyni. — Magok a' gymnasialis osztályok tanulmányai — egészben véve — igen kevés módosítással, csaknem ugyanazon rendben és számmal hagyattak meg. E' csekélyebb változtatások — a'mennyiben reájok emlékezhetem, illeték p. o. a' 3-ik és 4-ik nyelvtani osztályban a'földirat-és történetnek évek szerinti felváltott tanítását, ugyanazon osztályokból a' tértan- 's az algebrának kihagyását (a' tanulmányok nagy halmaza miatt, a' mellyel épen ezen osztály terhelve van), de ezek helyébe annyival bővebben adandó elő a' számtan 'stb. A' szónok-költészi osztályban is lagyobbára ugy marad minden a' mint volt 's a' mint a' rendszerben van. Egy új indítvány, melly szerint épen a' szónok-költészi