Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-08-03 / 31. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 31. szám. Negyedik évi folyamat. August. 3. 1845. Ecclesia non in-parietibus consistit, sed in dogtnatum veritate. Ecclesia ibi est, nbi iides vera est Hieronymui. TARTALOM: Vanie nekünk protestánsoknak egyházunk? Kun Bertalan. Separdtismus. Kiss Sámuel. — Hódme­i^vásárhelyi indítvirny. Horváth Sámtiel. — Iskola­ügy: Oktatói közgyűlés Zay-Ugróczon. — Belföldi Vegyes közlemények. — Van-e nekünk protestánsoknak egyházunk ? Ezen egyszerű kérdésnél alig van fontosabb a' jelenkor azon szönyegkérdései között^ mellyek az egyházi jog terén vitatkozás tárgyai; mert ittben honunkban és a1 távol külföldön római ka­tholikus keresztyén rokonink általában megtagad­ják, hogy nekünk egyházunk volna, és csak azért, mert nekik azt tetszik hinni, hogy nálunk hitegy­ség nincs, hanem a' hány ország, a' hány egyén, mi annyiféleképen hiszünk. De azért is fontos e' kérdés, mert magunk között is vannak gyanusítni szeretök, kik azt hiszik, hogy az egyház-neve­zet alatt valami titkos papi-kényre való törekedés rejlik. Szabadjon azért e' két elvre nézve a' tiszta és következetes protestantismus tanát rövide­den elmondani. Hogy e' két elvre nézve tisztába-jöhessünk magunkkal, mindennek előtte 3zt kell meghatá­rozni: mit értünk mi az egyházon? mert ennek meghatározásától függ minden. Ha ezen, Istentől különös jogokkal felruházott vallásos társaságot értünk, mellynek körén kivül Istent imádni nem lehet, mellyen kivü! nincsen üdveség; — vagy ha olly társaságot, mellyet egyedül a' papság képvi­sel, mellynek van egyedüli joga megszabni, mit higyen a' többség, — mellynek van joga egyedül kötni és oldani; — v. ha olly társaságot is, mely-Iyet kötő és oldó hatalom nélkül akar a* papság képviselni: akkor mi büszkeséggel mondhatjuk, hogy nekünk egyházunk nincs. Szerintünk az egy­ház olly társaság, mellyben vallásos életünk kényszer nélkül nyilatkozik és él,— meggyőződé­sének sziklaalapja a'szent irás, attól el nem tér,— összekötő ereje a* lelkiszabadság, melly emberi tekintélyen felüláll; személyzete ennek a' nép, melly a* többség, mellynek határozó szava van, és a* taniXók, kiket a'nép bizodalma megtisztel; mái pedig minden jól szerkezeti társaságnak, követ­kezésképen az egyháznak is, ezen elemekből kell állani. Ezen társaság ama keresztyén nagy pol­gári társaságnak, mellyben élünk, egyik alkotó része, melly benne a* vallásos érzést képviseli. Tanítóság nép nélkül, nép tanítóság nélkül nem egyház. Valamint ezen nagy-személyzetü társa­ság sem keresztyén társaság, ha fel nem veszi magába azt, a' mi keresztyéni; — ha az egyházat3 mint a1 társas élet állodalmának egyik vallásos or­gánumát, magához nem öleli. Valamint az emberi testben más vérerek működnek az érzékekre, más a* hallásra, látásra, tapintásra : ugy egy társaság életében^ különböző erők, különböző végekre munkálkodnak; az egyház itt az erkölcsi erőkre hat, még pedig szabadon, minden kényszerítés nélkül. Illy értelemben senki sem tagadhatja meg, hogy nekünk egyházunk van, *s mi csak illy szel­lemben igénylünk egyházat; mert ebben azok sem ütközhetnek meg, kik az egyháznak törvényesí­tett állásából tudnak fonákul következést húzni a9 papkényre, vagy kik attól remegnek, hogy a' pol­gári elem az egyházból kizáratik. Sőt inkább minden józan ész azt vallja, hogy egyház, polgári oltalom nélkül, fen nem állhat, — ez csak az elnyo­mattatástól őrzi magát, 's helyzetét ugy tekinti, mint egésznek egyik része, p.o. vallásos műszere az állománynak, 's azt kívánja, hogy szabadon működhessék azon czélra, mellyre az egészben, mint egyik rész, előállíttatott, az egyház csak holt rész nem akar lenni. A' nagy család, az emberiség, három társas elemet vett fel kebelébe: polgárit, vallásost és családit; — ez egyik a' másikhoz nem idegen, söt, mint test és lélek, együtt kell nekik az egészet alkotni. Mint a' fő, kezek, szív, tüdő külön részek a' testben, de azért együtt képezik az életet: e' társaságok is ugy együvé forrtak már. A' fő nem végzi a' kéz szerepét, a* szem a' nyelvét, a' szív a' tüdőjét: igy vagyunk a' társas élet elemeivel is. A' polgári társaság szigorú törvényeket hoz­hat; feltűzheti az igazság zászlóját a' fegyveres erő rémítő hatalmára, — állíthat elö intézeteket, mellyekben a1 törvény végrehajtása kezeltetik; a'

Next

/
Oldalképek
Tartalom