Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-13 / 28. szám

toros-ünnepeken, néhány szabad kir. városokban, a' pr. templomokban mind az ének, mind a' predi­kátzió közben, dobszó, síp, 's affélék hallatnak, 's ha illy az Űr parancsolatával egyenesen ellenkező szokásokról le nem mondunk: bizonyára az uniót elö nem segítjük! A' pozsoni űj énekes-könyv szerzője annyi­ban már vádolandó , hogy gyűjteményébe olly énekeket vett fel, mellyek a' szent Írásnak nyil­vános tanaival ellentétben vannak, 's a' protestáns anyaegyház sarktanának felfogását fogalomzava­rólag nehezítik! A 220 szám alatti éneknek 4—ik versében ezeket olvassuk; Auch ich von edlen That?n ruh' Auch Huh verdiene} TIerr l wie Du! Ez még is csak sok! A' 426-dik ének: Darum pcheu nicht Satans Macht, lhn hat Christus überwunden, Und in eine ew'ge Nacht, Ist sein Reich dahingeschwunden t E' vers két utolsó sora merőben bibliátlan. 2 Kor. 4: 4. - Eféz. 6: 11. — 1. Pét. 5: 8. - Jak. 4: 7. Az 506-dik énekben „Glaube an die Mensch­heit" — felirat alatt az 5ik versben azt olvassuk: Wer an Menschenkraft verzagt, És. 59: 4. — Jerem. 17: 5. - 2. Kor. 3: 5. 6. Az egyébiránt gyönyörű 477. énekben csak az a' megfoghatlan, mikép hagyhatá megszer­kesztő e' kifejezést: „lm Demuthsthale liegt Des heil. Geistes Grab." holott a' 221. szám alatti, Frank Salamontól szár­mazott, ének eredetiségéből majdnem egészen kivetkőztetett. De lássuk már az imádságokat is. Itt, megvallom, néhány feliratban nagyon meg­ütköztem, p. o. 1. Gebete an minder festlichen Tagén.— 2. Gebete am T o d t e n f e s le. 'stb. Hol van már a' honi prot. anyaegyházban „holtak emlékünnepe?" Tudtomra mi a1 holtakért nem imádkozunk, sem nem áldozunk, sem gyertyákat nem gyujtunk. Ez, megvalljuk, nagyon puseyita­szagú! Aztán a' mondat: Höhrer Geister Slimmen Irösten Alle Müden nah und fern! — Mi egy szent lelket tudunk, kit az Úr Jézus vigasztalónknak igért és ad: de a' „höhre Geister Stimmen-röl szeretnénk oktatást venni. Az 58. lapon e* felirat alatt: „Gebetam Berg­opferfeste" ezeket olvassuk: Gründe den Wohl­stand der Gruben immer fester , welche bisher deine wohlthuende Güte so reichlieh erfuhren Gebei am Charfreitag. Ez egyike a' legsilányabb imáknak, mellyekben, ha csak az ünnepi napot vesszük is tekintetbe, ugyancsak helyén lett volna egy kis dogmatikai elbeszélés. — Azután Erquickend sind die Augenblicke , Die nun sein Leib im Grab geüieszt, — Ennek elöltem semmi józan értelme nincsen. A' 67. lapon ismét e1 kifejezés: „Deine durch ihn gestiftete Religion." Ugy látszik, efféle botlásoknak kútfeje abban keresendő, hogy a' szerkesztőnek, hivatalos bok­ros foglalatosságai közt, a'mindenkor kellő figye­lemre és szigorú vizsgára sem elegendő ideje, sem béketűrése és lelki csende nem volt. A' könyv­nek külsejét illetőleg, csak új dicséretet mondha­tunk Wigand urnák könyvnyomó-intézetére. B. 2. Ajándék, a protestáns iker-egyházak nö­vendékeinek , a' tapasztalatlan gyermekeknek és serdülő ifjaknak 's leányoknak vallásra és erény­re serkentésül adja tapasztalásban megőszült jó barátjok B eliczay Jónás, högyészi ev. pred., kemenesali kiszolgált esperes 's tek. Vas megye táblabírája. Pápán, a' ref főiskola betűivel 1845. 90 l. csinos borítékba fűzve 12 k. p. Egy szintolly üdvös, mint kellemes jelenet irodalmunk mezején, és ifjúság szív- és elme-kép­zésére czélzó könyvek egy idő ótai sürü kelet­kezése; főleg, midőn növendékeinket férfiak ka­rolják fel, kiket tudomány és tapasztalás egyiránt bölcs és tekintélyes tanítóikká avatnak. Illy ked­ves jelenetül fogadhatjuk a' fenebb czímzett könyvecskét is, mellyel a1 nyolczvan éves ősz, életestéjén is ifjú szellemmel munkás Beliczay ajándékozá meg iker-egyházaink növendékeit. A' jeles könyvnek tartalma e' követkevő: I. Vallás. 3—9 lapig, hitre, szeretetre, re­ményre gerjesztő, 's ifjainkkal a'vallást, mint leghívebb őrangyalt, megszerettető's követni buz­dító magasztos versezet. II. Szép élet 9—29. Szózat 1) az ifjakhoz, kik a' költői könnyűséggel folyó 's öt szakaszra osztott versekben a' munkásságra, takarékosság­ra, illedelmes viseletre, jótékonyságra sat. földi 's mennyei jutalommal biztatólag komolyan serken­tetnek ; 2) a leányokhoz, kik hasonlag öt-szakaszu versekben a' szülék tiszteletére intetnek, a' valódi szépségre, a* lélek szépségére és szív jóságára em­lékeztetnek; vallásosságra, munkásságra, ügyes­ségre, gondosságra, a' hiúság elkerülésére, ellen­ben az ártatlanság megőrzésére megható képekben buzdíttatnak. Ismertető óhajtja, hogy a' szép élet ezen hü és gyönyörű rajzát, ifjaink és leányaink gyakorta megtekintvén, szüntelen szemök előtt tartsák, nem felejtvén, hogy üdvöket óhajtó, lep­lezetlen-keblü öszbarátjoknak szivéből fakadtak a' komoly erkölcsi intések, így végezvén szózatát: Midőn e' sorokat írtam , Örömömben többször sírtam. A' szózatot egy komoly versezet zárja be az elfajult ifjakhoz. III. Napraforgó, 29-39; kérdésekben és fe-Jeletekbeni erkölcsi oktatás, buzdító, ifjainkat az ismeretek, főleg a' vallásbeli igazságok szerzé-28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom