Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-06 / 27. szám

cnd. Épen most került ki sajtó alól Szeremley Gábor közoktató elemi földrajza, mellyet ezennel bemutatunk a' közönségnek. Szerző nézete az elemi földrajz-oktatásban az, hogy itt nem a' legközelebbi tárgyakról, mint egyesekről történjék a' távolabbiakra, mint részletesekre, és a' nagy távolban eshető egyetemes ismeretekre a' menet, hanem megfordítva; hogyan közölhetők ugyanis, mond szerző, honrajzi ismeretek a' nélkül, hogy elébb meg ne említessék az, hogy a'kérdéses hon a' világ mellyik részében essék? az pedig hogyan említtethetik meg a' nélkül, hogy elébb az egész föld alakjáról némi legszükségesebb előismeretek ne közöltessenek? A' földrajzi oktatásban tehát a' föld alakjából kell kiindulni 's elmondani azokat, mellyek ezzel az eszmetársítás által kisebb nagyobb összefüggésben vannak. Nevezetesen a' föld gömbölyű, 's azért a' napsugarak csak közepére eshetnek egyenes vonalban , a' sarkok felé pedig hova-tovább oldalvástabb, tehát nem lehet egyforma melegsége a föld minden tájékinak 'stb. Az éghajlat különbsége oka, hogy különböző fajú növények, állatok,'s különbféle-színü emberek vannak. Az emberek színekre bizonyos világrészhez látszanak kötve lenni; öt világ-részei vannak, 's mindeniknek saját növényei, állatai. Az öt világrészek közöl Európában esik Magyarország. Ebből azután, mintegy központból, kelet-, dél-, nyűgöt 's északnak fel kell járni a' földet. A' föld nevezetesebb országainak elősorolta után megemlíteni mindeniknek fővárosát; a' legnépesebb birodalmakat, legnagyobb hegyeket 'st.ef. Igy miután az egész föld vázlatban adatott, a' hon terjedelmesebb rajzával végezni az oktatást. E'nézet szerint van szer. elemi földrajza kidolgozva. Üdvözöljük a' munkás szerz. ez új téren! az egyh.kormány pedig, reméljük, gondoskodni fog, hogy az egyházak iskoláik számára a' szükséges földgömböt és képet megszerezzék, mert különben e' kézikönyvnek semmi sikere, mellyet is ugy vélnénk czélszerüen elérhetni, ha az illető földképet minden iskola, a' költségesebb földgömböt pedig minden-egy tehetősebb egyház külön, a' gyengébbek pedig társulatokban vennék meg és kölcsönösen használnák, vagy szükség esetében magok a' tanítók kisértenék meg készítését. — f) Hübner után katechetice készült bibliai történet 1825. vagy néhol Kazinczy Szenttörténetei, amaz inkább tanítónak, ez pedig gyermeknek való; egyébiránt ügyes tanító mindkettőt sikerrel használhatja a szenttörténetek általi szívképzésre. — gj Palatinatusikáté megrövidítve. Patak. 1S38. Ezt mi népiskolában nem, vagy legalább ott taníttatnók, hol felsőbb polgári iskola léteznék. — Elemi magyarnyelvtanítás : a' magyar nyelvtant a' rendszer a1

harmadik-osztályú iskolákban rendeli taníttatni 's a' nagyobbaknak. Mi is azt hisszük, hogy elemi iskolákban is szükséges nyelvtani ismereteket közleni: de az itt gyakorlati legyen, a' szerint, a' mint erre olvasás, írás, beszéd, értelmi fejtés alkalmat adnak, 's csak hol tulajdonképeni polgári iskola léteznék, ott kezdessék rendszeresen adatni. Kézikönyvül szolgálhat Majoros András közoktató elemi magyar nyelvtana, melly a' főiskolában létező két-oszlályu nemzeti iskola részére készült , 's most ujabban gyakorló részszel bővült. Vajha kötelezvény, árjegyzék,levél 'st.ef. formák is helyt fognának benne! De hogy a' nyelv mind rendszeres, mind gyakorlati tanítása sikeres legyen, szükség, hogy a' tanítók nemcsak a' puszta írás, olvasás, ejtegetés szabályaival ismerkedtek légyen meg, hanem a' nyelv beltermészetével is; azonban, fájdalom! néptanítóink nagy-része mindkettőt nélkülözi, pedig a' nyelv a' gyermektanítás egyik fő- és lényeges műszere. Elemi számtanítis: felötlő, hogy a' rendszer az első-osztályú iskolákban csak az összeadást és kivonást rendeli taníttatni, mint minden embernek szükségest: de mi azt hisszük, hogy a' kezeink közt levő példány hibás, azért is ezt mellőzve, az elemi számtanítás iránt fejezzük ki óhajtásunkat. — A' számtanítás, ha nem mindenek előtt is, mint Pestalozzi akarta, de legalább az olvasással, Írással együtt kezdessék, még pedig mielőtt a'nevendék a' számjegyeketismerné, gyakoroltassék először az egyesek fel- és leszámolásában, dióval, mogyoróval; majd elvontan, fejből az összetett számokban benfoglalt egyesek feltalálásában, kivetésében, 's csak miután ez előképzés megtörtént, ismertessék meg a' gyermek a'számok jegyeivel, értékével, számjegyekkeli müveletekkel. Az 1828-ki litt.systemából kiemelendök még ezek: a) minden tanképes gyermek iskolába-járásra köteleztessék 6—10 éves koráig. Az élet-idői kellék meghatárzása nagyon fontos, mert a' gyermek kora-érlelése csak mesterséges növényházi gyümölcsöket terem. E' tárgy azért, 's a1

rendes iskoláztatás az egyh.k. figyelmét jelenleg is nagy mértékben igényli, valamint, mellesleg említve, az is, hogy a' gymnasialis pályára senki 11 éven alul és illő előkészület nélkül fel ne vétessék, különben tudós iskoláink jövendőre is éretlen tömeggel fognak vesződni, b) Legalább a' népesebb egyházakban fiu- és leányiskolák elkülönítessenek. Ugy legyen! c) „Szükséges volna a nemzeti iskolákat egyszersmind ipariskolákká formálni:" helyesebben, az elemiskolák mellett ipariskolákat állítani. Ez üdvös eszme választmányi kézre bízatott, 's azóta csendesen nyugszik! d) A' főiskolából rectoriára kimenendök az iskolatanács által megvizsgáltassanak. E' rendelmény nyomán született meg nálunk idővel a' néptanítóképzés eszméje, mondd: eszméje, mert tengését életnek nem nevezhetjük. Jelenleg főiskolánkban négy ideiglenesen vállalkozott közoktató kezeli a' tanítóképzést, de miután nagy-részint csak azon jövedelmesebb rectoriákra kimenendö theologus ifjak részesülnek oktatásban, kiknek a1

tanítói