Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-06 / 27. szám

realiudományok: földrajz, természettan és rajz avvagy egybekötve a' gazdaság és mütan elemeivel. d) Polgárt illetők: természeti és polgárjog rövid ismerete; egészségtan párosulva embertannal , illedelem szabályai, honi nyelvtan, melly utóbbiak magunk, embertársaink és a1

hon iránti kötelességekből folynak. Mindezeken pedig kell, hogy átvonuljon vallásos-erkölcsi nevelés, a1

gyermek szellemi tehetségeinek nézlés és értelmigyakorlatok általi lépcsőzetes fejtése, testgyakorlás. Hogy pedig ezen ismerettárgyak hány évi folyamban és osztályban, milly rendben és belölök mennyi és hogyan taníttassék be, elméletileg a' neveléstan, gyakorlatilag a' néptanítókat képzőintézet feladata. Ennyi átalában. A' mi pedig a1

rendszer részleteit 's főkép a' kézen forgó népiskolai könyveket illeti, azokra e' következendőkben tesszük meg röviden észrevételeinket, aj Vörös betűs ABC, Patak 1828. Ebből taníttatik az olvasás. Korunkban az olvasástanításnak különböző módjai divatoznak. Egyik a' Stephani-féle hangoztató rendszer, melly szerint a' mássalhangzók segédhang nélkül mondatnak ki, ez a1

hangmüszert is sikeresen fejti. Másik a1

kinyomató mód, melly az olvasást írással tanítja. Harmadik a* betükivetési vagy fejbeli modor, melly szerint a' gyermeknek, mielőtt a' betű alakját ismerné, egy, majd több-tagu szók adatnak fel, hogy a1

benfoglalt betűket kivesse, feltalálja. Válasszuk már ezen olvasástanítási módok közöl bármellyiket, különvéve avvagy párosítva, rövidebb uton és alaposabban czélhoz jutunk, mint a' pataki 's vele rokon abc-k szerint, 's kikerüljük az értetlen szótagolás veszélyeit. Az olvasás czélszerü betaníttása veti meg alapját a' lelki tehetségek okos és helyes kifejtésének, azért ez fő figyelmet igényel. — bj Erkölcsi olvasó könyvecske, Patak 1824. Óhajtandó, hogy az illy olvasó-könyvekben az erkölcsi igazságok, a' követendő erény és kerülendő vétek, közhasznú életszabályok több példákban és oldalról, könnyen érthető de szabatos nyelven adassanak elő, párosítva értelmi gyakorlatokkal, mellyek az ember szellemi erejét és tehetségét öntevékenységre képesítik, mellynek mi most, fájdalom, iskoláinkban csak hiányát érezzük. — c) Vallásra bevezetés és a1

keresztyén vallás sarkalatosabb igazságai. Patak, 1826. Sokan olly véleményben vannak, hogy miután az elvont vallástani igazságokat a' gyenge gyermekkor nem képes felfogni: ezek helyett a' nevendék keblét vallásos érzelmekkel kell eltölteni, szülei és tanítói jó példaadás, szívképzö szent és világi történetek által. Mi ezen véleményre csak ez egyet jegyezzük meg, hogy a1

vallásos-erkölcsi nevelés eszménye, nem érzelgö, hanem értelmes és müvelt-keblü keresztyéneket nevelni. A' pietismus lehet nemes, de elfajulási hajlama sokkal ismeretesebb, mintsem protestáns egyházunkban kizárólag illy híveket óhajtanánk. Az a' kérdés tehát szerintünk, mikép közlendők népiskolában vallástani igazságok? Az idézett kézikönyv: ,,a'természeti dolgok ismeretét" használja bevezetésül, *s tanít az égi testekről, földről, terményekről, az ember testéről és lelkéről, de olly modorban, hogy ezen tanításnak, mondhatni, mi haszna sincs. Szükséges kellék igaz. hogy a' nevendék isten ismeretére, mint a' vallás alapigazságára, egy előtte ismeretes pontból induljon ki és emelkedjék fel, de nem könyv-nélkülöztetés, hanem a' tanító közvetítő munkássága által. A' világismeretet vagy az úgynevezett reál tudományokat más uton és modorban kívánjuk taníttatni, mint e' kézikönyv bevezetése, hogy a1

növendékre élethasznuak legyenek. Csalódnék azonban, ki azt hinné, hogy mi a' világismeretet el akarnók szakítani a1

vallásoserkölcsi ismeretektől,'s amannak végczéljául csak az anyagi hasznot tartanok. Keresd a' hasznost mindenütt, de a1

lélek és szívképzöt mindenek felett, ezt ohajtanók mi jelszavul a' realismus homlokfalára írni, hogy az lenne nem önczél, hanem eszköz a' tökéletesebb szellemi életre, 's midőn az embert az életbe vezeti, hogy ott anyagi jólétét okosan és sikerrel eszközölje, egyszersmind a vallás czélail is előmozdítsa. A' mi a' kézikönyv másik részét az elemi hittant illeti, az a' ker. vallás szellemében a' szent háromság szerint van szerkesztve, és a' vallás föigazságait röviden és érthetőn adja. — d) Keresztyén erkölcstudomány summája. Patak 1832. Isten, magunk, felebarátink és az érzés nélküli's oktalan teremtmények iránti kötelességekről tanít. Szerkezete jó, de irálya nehézkés és áradozó, ugyanazért adandó alkalommal vizsgálat alá veendő. — e) Szent históriának rövid summája. Hozzáadatott Magyarország földe vármegyékre osztva. — Ezen kézikönyvből épen azt tanultuk meg, mikép nem czélos a' szent történeteket tanítani. Miután a' szentkönyv és Hübner után catechetice készült bibliai történetek olvasása és magyarázása, e1 kézikönyvet jelen alakjában feleslegessé teszi: ohajtanók, hogy helyét a' keresztyén vallás eredete, viszontagságai, főbb felekezetek, a' reformatio 's hőseinek rövid és népszerű ismertetése foglalná el. A' mi a' toldalékot Magyarország földének ismeretét illeti: miután bevezetéskép elkérdi: „Hány világrészek vannak? Magyarország melylyikbe esik, mik határozzák, hány nagyobb folyói és nevezetesebb tavai vannak, minemű földe?" és elhúzza a' növendék száján ama mézes madzagot: „Extra Hungáriám non est vita, si est vita, non est ita"—: következik a'kerületek megnevezése és a' vármegyék versekben 's ezzel befejeztetik a' földleírási ismeret. *) De jövendőre talán máskép le*) Igaz, hogy inkább ennyiből álljon a' földrajzi ismeret, mintsem a'oy—di rectorként még 1838-ban is azt tanította légyen valaki, hogy az illyriaikirályságot pedig Napoleon bírja. K. t. —-