Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-06 / 27. szám

nyilatkozatokat (1. 41. 42. p.) elfogadja 's azok eredményét a' megállapított idő elmultával (1. 42. p.) az egyes egyházak igenlő vagy tagadó szavazataiknak, valamint a'nem szavazott községeknek előadásával nyilvánosan kihirdeti 's ezzel munkálkodásának vége. Azután a' zsinatra vonatkozó minden jegyzökönyvet, irományt 's más tárgyakat azon hely elnökének küldi, hol a' következő egyetemes egyházgyülés tartatni fog. Ezen elnök az előadottak szerint cselekvendik. 49). Megnyittatása után minden zsinat első cselekvénye elnökválasztás szavazatczédulák által. 50) A' zsinat ülései nyilvánosak 's tanácskozásai lehetőleg terjedelmesen kinyomassanak. 51) Mindezen határozat nincs örök időre megállapítva, hanem az egyház által mindig a' kortudat szerint megváltoztathatik 's meg kell változtatnia. (A. K. Z.) Népiskolai rendszer a* tisxaDBieUéki egyli.feerületheti és valami a* giraeparan diáról A' magyar protestantismus egyik fő joga, hogy iskoláit szabadon rendezheti; de épen ezen jogból is következik, hogy a' haladás vagy veszteglés miként tőle függ, ugy nekie számíttatik be, 's miután a' protestantismusnak értelmiség nélkül sem földön, sem égben erős gyökere: ezen joggal élni szent kötelesség. Ezt a' tiszamelléki egyhk. jól tudja: miért még is, hogy 1828-tól, midőn az alább idézendő népiskolai rendszer megszületett, de teljesen életbe nem ment, mondhatni: e1

téren misem történt? Talán nincs erélyes akarat, vagy egyh.igazgatásunk organismusa nem képes az erőket kellőleg öszpontosítani ? avvagy népiskoláink jó lábon állanak? Ezek, ugy hisszük, olly kérdések, mellyekre csak a' jövendőre irányzott szilárd akarat és cselekvény által lehet teljesen megfelelni. Az alkalom nem hiányzott, melly a' figyelmet e' tárgyra fordíthatá, 's történtek is ittott egyes és részletes mozgalmak, de az egész még is mozdulatlan maradt. Hogy minden mást mellőzzünk, 1837-ben a' főiskolai tanrendszer, melly a' népiskolaival egykorú, újólag reform alá vétetvén, az most minden hiányai mellett is ezélosabb és erösebb elemiskolákat előfeltételez, mint millyenekkel jelenleg egyházkerületünk bír; nehogy az ismeretközlésben olly hézag mutatkozzék, mellyet a' legjobb gymnasialis rendszer sem képes betölteni, miért nem vizsgáltatott meg az alap, mielőtt ráépítettek? Az 1828ki tanulmányokat rendező választmány, használva az 1822-ki munkálatot, a1

népiskolákat három osztályba sorozá: a) Á* csekélyebb-tehetségű egyházak iskolái, hol olly tudományok taníttassanak, mellyek minden embernek általában szükségesek, u. m. 1) Betüismeret a' megjobbítandó pataki abc szerint. 2) Olvasás-gyakorlás. 3) Vallásra bevezetés. 4) Erkölcstan. 5) Szenttörténet. 6) Űrvacsorához készítő katechismus. 7) Hübner után készült bibliai történet. 8) Könyörgések. 9) írás. 10) Római, arab számok; összeadás, kivonás, fejbeli számvetés. 11) Illedelem szabályai. 12) Ének. b) Nagyobb- tehetségű egyházak iskolái, mezei és földművelő embereknek szükséges tanulmányokkal, u. m. az első osztályban említetteken kívül: a' nagyobbaknak Palatinatusi káté megrövidítve; rövid természetrajz; földleírás, egészségtan, sokszorozás, osztás; helyes- és szépírás. cj Azon városi és falusi iskolák, mellyekben olly gyermekek jtaníttatnak, kikből kézművesek, kereskedők válnak, vagy felsőbb iskolába is átmennek, két vagy több tanítók által is taníttatnak. Tantárgyak az első és második osztályban említetteken kívül: a' nagyobbaknak magyar nyelvtan ; magyar törvény summája, rövid gazdaság-és mütan; bibliaolvasás és bibliai mondatok kikeresésébeni gyakorlás; törtszám, társaság regulája; nyugtatók, kötlevelek, számadás vitele 'stb. A' gyermekek 6 — 10 éves korukig köteleztessenek iskolába járni. Ha vizsgáljuk e' rendszert, osztályai nem anynyira különállók, mint inkább egymásból folyók lehetnének, u. m. első a' hiányos, második a' teljes elemiskola: harmadik a' polgár-iskola, 's nem is annyira az alapot roszaljuk, mellyre e' rendszer épült, bár az is hiányos, mint inkább, hogy ez sem lépett teljesen életbe. Kerületi népiskoláinknak ugyanis csak egy részében taníttatik valamivel több az első osztályt illető tanulmányoknál; a' kézikönyvek részint késő, részint mai napig sem kidolgozvák, a kézen forgók pedig kevésbbé vagy inkább hiányosak. Ez előzményekből indulva ki, szükségesnek látnók, ha a'népiskolák ügye és rendszere minél elébb tárgyalás alá vétetnék, 's ide czéloznak már igénytelen jegyzeteink. A' nevelésnek feladata, hogy a1

nevendékből embert és polgárt képezzen; amaz szellem-és i anyagból áll, ennek pedig, mint társadalomban élőnek , jogai és kötelességei vannak. E négy szempont már az, mellyre figyelni kell az elemiismeretek közlésében, hogy a' népiskola az legyen valóban is, a1

mi fogalmilag, u.m.: olly nyilvános képzőintézet, melly nem bizonyos hivatásra készít, hanem az összes emberre tartozó és minden hivatásuaknak egyiránt szükséges alapismereteket közli. Kell tehát minden jól rendezett népiskolában tanítani: az ember szellemi természetét és anyagi jólétét tárgyazó ismeretek elemeit; továbbá meg kell ismertetni a' növendéket, mint leendő honpolgárt jogaival's kötelességeivel magára, embertársaira és a'honra nézve. Ezen előzmények után már e' következendők volnának a' tanítandó tárgyak: a) Elemek, olvasás, irás, szám, rajz, alak és tértan közéletre szükséges alkalmazásai. b) Vallás: vallás és erkölcstan, bibliatörténet, bibliaolvasás, könyörgés, ének, szívképző szent és világi történetek, c) Világismeret vagy