Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-07-06 / 27. szám

egyiránt a' pap fog, stola-fizetés nélkül, kiszolgáltatni. 22) A' templombani állás és általán külső magaviselet, mint a1

belső vallásbeli nézetek és érzemények kifejezete, mindenkinek szabadságára hagyalik, az tiltatván csak el, mi babonára vezet. 23) Különös helyet a' templomban senki nem igényelhet, ez okból kiszabott helyek a' templomban sem különös istentiszteletre, sem általán egyeseknek sem pénzért, sem ingyen meg nem engedtethetnek. III) A' községről és községszerkezetről. 24) A' község föfeladatul tekinti a' ker. vallásban, hogy azt az egyházakban nemcsak élő tudattá emelje a' nyilvános istentisztelet, tanítás és oktatás által, hanem embertársai szellemi, erkölcsi és anyagi jólétét minden különség nélkül egész erejével elö is mozdítsa munkás keresztyén szeretet által. 25) A' községrendszer az apostolok és első keresztyének rendeleteihez alkalmaztatik (presbyteri rendszer), de meg is változtathatik, ha a' kor szükségei ugy kívánnák. 26) Fölvétel az egyházba a1

belépniakarás nyilvánítása 's az egyház által elfogadott hitvallás letétele után történik. 27) Ki valamelly nem ker. vallástársulatból egyházunkba lépni akar, előbb szükséges vallásbeli oktatást kell kapnia, mielőtt a' hitvallás letétele után megkereszteltetnék. 28) A' község régi jogát használja s papjait és elöljáróit szabadon választja. Papi hivatalra csak istenészek választathatnak, kik tudományuk-és életökröl bizonyítványokat mutathatnak. 29) Minden pap községe- és hivatalába ünnepélyes cselekvénynyel fog beiktattatni. 30) A' pap hivataloskodása valamelly egyházban megmásolhatlan 's hivataltóli megfosztatására nézve csak a' fenálló országos törvényrendeletek érvényesek. A' hivataltóli megfosztatás okairól, mellyek a' törvény körén kivül esnek, csak az elrendezendő tartományi zsinatok határozhatnak. 31). A' község a' pap 's választott korosbak által képviseltetetik. A' korosbak választása rendesen évenként pünköstkor történik. 32) A1

pap vagy papok papi cselekvények, a' korosbak pedig a' közölök egy évre általok választott elnökkel együtt a1

község egyéb ügyei kormányzásával foglalkodnak. A' pap azonban tagja a1

korosbak collegiumának. 33) A' község gyűléseiben a' papnak vagy papoknak tisztelethelyök van a' község elnöke mellett, ki a' korosbak közöl választott elnök (1. a' 32. p). A'község tanácskozásait azonban megnyitja, vezérli 's bezárja ezen községi elnök minden ügyben, azokat sem véve ki, mellyek a' hitvallás-, istenlisztelet-és lelkipásztorkodásra vonatkoznak 's minden pap utoljára szavaz. De minden lelki ügyben övé az első és utolsó szó. 34). Megállapítandó rendszerében az egyház meg fogja határozni azon jogokat és kötelességeket, miket a* papoknak és elnöknek kiszab, valamint azokat, mellyeket magának fentart. 35) A' község jogosítottnak 's felhatalmazottnak tartja magát mindezen határozatokat a' kor tudata 's a' sz. irás ismerelébeni elöhaladás szerint önállóan 's egyedül megváltoztatni, de egység tekintetéből önkényt kötelezi magát e' változtatásokat a' legközelebbi egyetemes e.gyülésnek följelenteni 's azok elhatározását indítványozni. IV. Zsinatokról. 36) Az egyetemes e.gyűlések czélja az egyházi élet egységét fentartani, mennyiben ezen egység az egyes községtagok 's községek lelkismeretszabadságát nem korlátozza. 37) Az egyetemes egyházgyülés az egyes német-kath. községek követeiből, kiknek választásában a' község korlátozva nincs, áll. 38) Minden községnek szabadságában áll annyi követet küldeni, mennyit jónak lát, de egy község valamennyi követének csak egy határozó szavazata van. 39) Egyetemes egyházgyülésnek csak az tekintessék, mellynél a' Németországban megalakult egyházak többsége képviseltetik. Egy követ több községet is képviselhet. 40) Az egyházgyülés szavazatos tagjai számának legalább kétharmada világiakból, 's csak egy harmada álljon papokból. 41) Az egyetemes egyházgyülés határozatai csak inditványokul tekintendők, egyetemes érvényességre csak akkor jutandók, midőn Németország valamennyi egyes egyháza elébe tanácskozás és határozás végett terjesztetnek 's ezen egyházak többsége által elfogadtatnak. 42) Az egyetemes egyházgyülés határozatainak el- vagy el nem fogadása iránt a' valamennyi egyes egyház részéről adandó nyilatkozás mindig három hónap alatt a" 48-dik határozatban megnevezett helybeli egyházügyelönek beküldendő : ellenkező esetben illyen nyilatkozás az egyetemes egyházgyülés határozatainak el- vagy el nem fogadása iránt tekintetbe nem vetethetik. 43) Egyelemes egyházgyülés rendesen minden öt évben tariassék: de a' német kath. egyházak viszonyainak tökéletes megállapításáig gyűlések gyakrabban is tartathatnak. 44) Az egyetemes egyházgyülés meddig tartása a tanácskozás tárgyainak sokasága- 's fontosságától függ. 45) A' zsinattartás helye változik 's e' tekintetben keleti és nvugoti, déli és éjszaki Németország egyenlő figyelembe vétetik, mennyiben a1

körülmények megengedik. 46) Ez okból minden zsinat első ülései valamellyikében kitűzi a' helyet, hol a'következő egyetemes egyházgyülés tartassék. 47) Alaki egység tekintetéből mind a" két község elnökei azon helynek, hol az utolsó zsinat tartatott s a1

következő tartatni fog, az egyesülést következőleg eszközlendik. 48) Azon hely elnöke, hol a' legközelebbi zsinat tartatni fog, arra meghívást nyilvános lapokban bocsátand közre *s ha szükség, külön levelekel is küldend az egyes egyházakhoz, a'zsinatot megnyitja,ennek megalakulta után az irományokat 's más tárgyakat a' választott elnöknek (1. 49. p.) átadja 's ennek kezeiből az irományokat *s más tárgyakat ismét átveszi a zsinat bevégeztetése után. Aztán az egyes egyházaktól hozzá küldendő