Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-06-01 / 22. szám
fyocszfcénevü, szinte jurista, beszélt. Beszédét nem kaphattam meg. Ezeken kivül kellemes újságul azt is Írhatom, hogy a' közelebbi pünköstöt nmélt. Vay Miklós űr ö exc. Debreczenben töltötte, 's két fija — kiket főtiszt, püspök úr ö nagysága tanított a' vallástudományra — itt vette fel nálunk, 's egyiktől a' főpaptól, másiktól tőlem az úri szent vacsorát. Fenséges lélekélvezet volt látni, milly vallásos részvéttel fogadta a' debreczeni termérdek templomnak ünnepen mindig, 's igy most is zsúfolt lel hozzád, kinek neved Kárpátokról az ország négy sarkáig vissza zeng ! Jöttünk, hogy lássunk tégedet, Magyarhon egyetemes becsülésének tárgyát; jöttünk, hogy halljuk polikai hitvallásod arany-igéit .... elveid szentháromsága: a' tűrés, nélkülözés, cselekvőség, egyszersmind fiatal szivünk szentháromsága is; érezzük ez eszmék fönséget, érezzük magasságát's lelkünkben a' gondolat szépségétől meghatva e1 hármas kötelesség elfogadására kész szivet teszünk le előtted a'haza oltárán hála-áldozatul, érezzük fogadásunk szentségét, mélyen érezzük ez édes kötelesség súlyát: de hisszük, reményijük, hogy a' nemes vállalat, melly magának életet kér, lobogód alatt megtalálja azt; de hisszük, reményijük, hogy a'szikra, melly óriás-Ielked kisugárzása volt. hasztalan nem fog elpattogni a' fiatal kebelben. E* hittel, ez érzelemmel üdvözlünk, hazánk egyetlen Deákja, körünkben; — bár fogadhatnánk tégedet, a* világtalan Beliz árral érkezőt, miként Alcibiadot fogadá a' piraeumban Athenae; hiszen te is hozzánk viszszaérkezett, te is vezér, a'politikai reform , a'józan haladás vezetője vagy .... Nem jöttünk érdemeidet összeszámolni, ki lenne képes saját nevéről megnevezni a' tavasz minden virágát, vagy megnevezni fölöttünk a' téjut gyémánt-koszorúba font csillagait?: de jöttünk egy szerény nefelejtset tűzni emlékezeted virágdús kertébe, mellyet szivünkben a' haza-szeretet nevelt, melly szeretetnek tárgya szivünkben csak szivünkkel együtt omlik össze. E' perez, — mellyben közeledben lehetünk — legszerencsésebb percze életünknek, egy összetartó kapocs, mult és jövendő között; amabban látjuk a1 jog és igazság bajnokait a' nemzeti élet- 's dicsőségért csüggedetlenül küzdeni, 's latunk tégedet, elsőt a1 küzdök közt, ernyedetlen kebellel, kitartó szilárd akarattal, eltántorithatlan lélekkel; emebben óhajtjuk, reményijük és várjuk e' munkásság siker-dús eredményét, óhajtjuk, reményijük és várjuk gyümölcsét a1 fának, mellyet közöttünk szemlélőnk bimbókat hajtani, közöttünk szemlélénk virágokat növelni is. Óhajtunk és várunk boldog jövendőt a'hazának, óhajtunk és várunk érdek-egységet, óhajtunk közteherviselést, óhajtunk és várunk tégedet láthatni az ország szivében ez eszmék lobogója alatt tovább is küzdeni, óhajtjuk és várjuk hall hatni a' szent ügy felett megdördülő szózatodat, 's midőn a' jövendőtől sokat, mindent várunk, ugyanakkor egy szív-, egy lélek-, egy érzés- , egy gondolatban összeolvadva kívánjuk, hogy — kinek cselekvöségilöl legtöbbet, mindent reménylünk — az ország Deákja éljen!!! közönsége a' főgondnoki család vallásos actusát. Isten áldja meg e' letteért is a' dicső Yay Miklóst! Volna még sok irni s közleni való tárgyam. De jól tudod, hogy én az afféle hírlapi stilisticában igen járatlan vagyok. Aztán meg félek is illyesmibe avatkozni. Az az „Életképek" irója megtalál rám boszankodni hogy a' kenyerébe vágtam, 's isten mentsen meg a' tollától, vad-lúd tollával ír. Sokszor gondolkoztam már magamban, megkisértsem-e barátságodat, e'szerkesztői titok felfedezése iránt: „ki légyen ő?" De csak mindig abba-hagytam, váriam, hogy, ha püspökszentelésre menendek, személyesen tudhassam meg tőled. Most azonban e' reménytől is elestem. Menetelem tengelye eltört, azaz, nem birja gyomrom megemészteni e' két állítást: 1) Hivatalbai igtatás (inauguratio) helyett, episcopalis consecratio kell. 2) Superinlendens supra consistorium superintendentiale, 's lásd félek, hogy ha elmennék, valahogy pilulában bevenném e* két állítást, 's azután ha haza jönnék, itthon bánnám meg mind én, mind a' kik velem, mint beteggel, bánnának 'stb. barátod Könyves Tóth Mihály. Apróságok. Á' Czerszki 's Ronge által előidézett egyházi mozgalmak Lengyelországban is terjednek (Kath. K. Z.). — A'berni nagytanács elhatározá: 1) hogy azok, kik a' jezuilák társulatához tartoznak 's kik tanulmányaikat e' társulat intézeteiben egészen v. részenként elvégzik Bern cantonban hivatalt nem viselhetnek, sem tudományos foglalkodásra szabaditékot nem kapnak. 2) Azoknak, kik jezuiták intézeteiben tanulni kezdének,e' határozat kelte napjától hat hónapi idő engedtetik ezen intézetek elhagyására 's tanulmányaiknak máshol folytatására, ellenkező esetben az 1-ső pont alatti határozat alá esnek (Kath. K. Z.). — A' mainzi káté azon kifejezései, mellyeken a* bingeni lakosok, mint lapunk is emlité, megbotránkoztak, szelídebbekkel váltattak fel (A. K. Z.). — Parisban híre jár, hogy a* ministertanács elhatározá, miszerint a' párisi törvény ellen fenálló jezuita-novitiatusok bezárassanak. (Gaz, de Fr.) — Az ev. papok száma Francziaországban 1815-ben 464., 1820-ban 527, 1843-ban 677 volt, jelenleg 700-ra megy. Az evang. egyház budgetje a' császárság alatt 306,000, restauratio alatt 676,000 francra rúgott, jelennen 1,219,000 francot tesz. A' világ 60 millió ev. keresztyéne közöl Franciiaország mintegy 4 milliót bir (A. K. Z.). Megjelenik 's szerezhető leend pesti medárdi vásárkor Egyházi Beszédek MÁSODIK KÖTETE. Kiadja Tőrök Pál. Ára 2. e. ft.
