Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-08 / 23. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 28. szám. Negyedik évi folyamat. Junius 8. 1845. Habe deine Augen nie , wie TARTALOM: A' kötheni prot. atyafiak 1844. pünkösti gyűléséből. Dobos. — Legújabb javaslatok a' képviseletre, tisztújítás f • pap-szabadválasztásra nézve, — és még valami. Csik l'éter. — Szellemi találkozás Német János papkeszii ref. lelkészszel. Egy újitó.—Felszólalásuk a'dunántúli ref. főiskola papnövendékeinek az őket érdeklő némi gyanúsí­tások ellen, x — u. — Alsó-borsodi egyházmegyei közgyűlés. (Vége.) Felföldi. — Iskola- 's nevelés-ügy. A' kötheni protest. atyailak 1844. piitikösti gyűléséből. Mielőtt egyenesen hozzá-szólnánk a' kötheni keresztyén conferentia szabad vitatkozásaihoz: nem lesz tán felesleges mondani valamit a' con­ferentiákról. *) A' keresztyén szövetség nem annyira gya­korlati, mint elméleti terén korunkban alig fejlett ki valami nagyobb- jelentőségű, — mellynek jövendője nagyban olly bizonynyal elkövetkezen­dő, — mint e' conferentiák vagy tanakodások. Hol vette ez magát? mikor kezdett a' protest. egyház ezen oldalra nehézkedve, a' keblében létező kü­lönbféle irányoknak meghatározott szint és alakot adni? e' kérdés megfejtése a' tárgy történeti oldalára tartozván: a' kinek tetszik, olvassa meg, felelet gyanánt, az említett czikket! Én más szem­pontból kívánok hozzá-szólni. Jézus egyházában, elébb vagy utóbb, egyete­mes életnek kell kifejleni, ezen kimondott nagy elv szerint: „Mi mindnyájan egy vagyunk a' Jé­zus Krisztusban;" az egy akol és egy pásztor nem lehetvén egyéb, mint a' keresztyénség föelvei­ben nyilatkozó egyéni szabadság és értelem. Egy irás, egy ige, egy szellem, mint egy nap: de ennek fő-színeinek megtörése egyfelől, más­felől árnyéklata, obiective végetlen-különbségü. Centralisálni lehet, kell is az egyházban; de a' centrum, az örök középpont nem egyház, nem zsinat, nem levitismus: hanem az evangyéliom, és pedig ennek nem betűje, hanem szelleme. Mil­lió meg millió sugár megy ki belőle, és vetődik vissza rá: de minden kísérlet, mellynél fogva ennek sugárai vagy egyes ember önkényébe szo­ríttatnak össze, vagy zsinat vagy symbolum vágat *) Dannhaner, die groszen freien Pastoralconferenzen. Kirchl. Vierteljahrs-Schrift. 1844. 2. Heft. die Scholle , auf einer Seite Schottin. egy sugár-szürö keskeny ablakot: nem egyéb erőszaknál, nem egyéb ama, Jézus által kárhoz­tatott, vékánál, mellyet a' gyertyavilágra borítnak. E'természetét megtartá az evangyéliom min­den századon keresztül, 's bár egymás után kö­vetkezett a' sok zsinati napsötétítés, a' sok sym­bolumokból kerekített szemüveg, mellyet az eret­nek-máglyák lángján füstöltek meg, hogy rajta a' napba nézni lehessen: mindhiába! az evangyé­liom, fölülemelkedve az akadályokon, tiszta sugá­rit veté a' növekedő egyházra. Mindegyik ke­resztyén felekezet symbolumában, Nestoriustól fogva le egészen Zinzendorfig vagy Saint Simonig, mindegyikben az evangyéliom tiszta sugárai tör­tek meg, 's a' keresztyén egyházban alig szület­hetett nagyobb képtelenség azeretnekitésnél; alig mondhatott magával ellenkezöbb valamit, mint mikor azt állítá viszont, hogy az evangyéliomon kivül, ugy a' mint felfogatik, lehet más üdvezítö tana a' keresztyén embernek. A' felekezetesség emberei ez állításban keresik képtelenül az indif­ferentismus tanát, mintha nem épen az maga volna indifferens a' Jézus vallása iránt, ki sym­bolumát vagy zsinat-végzéseit hegyébe ülteti ma­gának az evangyéliomnak. A' reformatio egy nevezetes stadiuma volt a' keresztyéni egyetemes élet kifejlésének. — Nem ismerné az evangyéliom szellemét azonban, ki azt állítná, hogy mindent tett; és a' ki Calvin vagy Luther szavához, vagy az ágostai és helvét hit­valláshoz kötné a' keresztyén életfejlés non plus ultráját: azt Pythagoras tanítványi közé, vagy a' trienti zsinatba, lehetne küldeni. Igy a' többek kö­zött, alig hallottam éretlenebb és alaptalanabb va­lamit a' stabilismus embereinek ama sovány állí­tásánál, melly szerint mi magyar protestánsok, az ágostai és helvét hitvallás firmája alatt nyervén helyet a' magyar hármaskönyv sátora alatt: tör­vényes állásunk veszélyeztetése nélkül, házhe­lyünket e* hitvallások szűk tábláján-, e' keskeny négyszegen túl nem építhetjük. — De kérdem: Ki merne tokot szabni az élet nagy könyvének, az evangyéliomnak, vagy a' tripartitumból, vagy az ágostai confessióból ? Az evangyéliom világ vé­géig szárnyaló szellemét ki merné a' helvetika 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom