Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-19 / 3. szám

PROTESTÁNS iGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 3. szám. Negyedik évi folyamat. Jan. 19. 1845. Mari aestaaote et multis procellis insaniente, ad portum confugere timor omnes oogit. Chrysostomus. TARTALOM: Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból,szemlélve.(Folyt.) Yilágvári. — Népképviselet, tisztújítás, szabad választás. Szabó Ist. — Hódmező-vásárhelyi ev. egyház gyűlése. Jeszenszky László.— Iskola-ügy: Humanismus és realismus. B. — Irodalom: Varga János Oktatástana. V.-Szabó S. — Okirat- 's emléktárcza: Nyírbáthori ref. templom. Soltész Gedeon. — Szent-lant. — Vegyes közlemények. — Egyház, állományhoz! viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. (Folytatás.) Bg^liázi szövetség, és annak főbb pontjai *» föltételei. Minél különbözöbbek az emberek az ö vallásos érzéseik- 's meggyőződéseikre nézve egymástól : annál kevesbbé olvadhatnak össze valamelly egyházi társaságba. A' honnan ezen társaság, okosságszerüleg, csak azok közt lehetséges, kik, vallásos érzéseik- 's meggyőződéseikre nézve, egymással megegyeznek. Feltéve e1

nyilvános vagy hallgatólagos megegyezést, valamelly egyházi szövetség köttetik, mellynél fogva meghatároztatik: Hogy az egyházban bizonyos tanítmányok, vagy szerzett — positiv — hitezikkelyek, mindenektől bevétetve, közönségesen tanítassanak. Bizonyos szokások, mellyek a' vallásos eszmék képei- és vallásos egység jegyeiül szolgálnak, gyakoroltassanak. Bizonyos szabályok és törvények hozattassanak, mellyek a' társasági jó rend és külső fenyíték fentartására czéloznak. De mivel ezen szövetség nem magokat az erk. vallásos érzéseket és meggyőződéseket, mellyek amannak tárgyai soha nem lehetnek, hanem csak az ezeket kifejező külső alakot határozza meg: — innen azt okossággal egyezőleg másképen nem köthetni, csak azon föltétel alatt, hogy ha a' vallásos érzések "s meggyőződések idővel megváltozni, 's azon alakkal ellenkezésbe jöni találnának: tehát, azon esetben, az egyházi egyesületről akárki is szabadon lemondhasson, és valamelly más egyesületbe léphessen, — ollyanba t. i., mellyben az ö erk. vallásos szükségeit jobban kielégítetni reméli. Mert a' vallásos hit szabad meggyőződés és lelkiösmeret tárgya levén, — egy olly szövetség, mellyben az ember magát vakhitre kötelezné, ellenmondásba hozná magával az okosságot , — ellenkeznék minden joggal, törvénynyel és kötelességgel, és emberiséget sértő botrányos szövetség lenne, melly, mint erk. utálság és iszony, a1

Jogistennő szemei előtt meg nem állhat. Pactum turpe est ipso jure nullum A' honnan, midőn az ember az ö lelkiösmeretében föltétlenül csak arra köteleztethetik, hogy az általános igazságot, és annak igaz fogalmát és é.-felmét az eszmevilág örök mélységeiben folytonosan keresse, és azt lassanként megtalálván, egyenes buzgósággal és szentül fogadja is el: innen látnivaló, hogy nincs a' világon nagyobb esztelenség és igazságtalanság, mint a' vallástanítókat, vagy egyáltalában az egyháztagokat is, esküvéssel kötelezni el arra, hogy az egyháznak, már egyszer megállított, tanítmányait mind örökké egyiránt higyék. Mert, mivel az embernek elidegeníthetlen joga a' gondolkodás szabadsága, melly erk. vallásos tekintetben hit- vagy lelkiösmeret szabadságának neveztetik; mivel az igaznak tartásnak az emberi lélek természetébe mélyen gyökerezett, tulajdon indokai vannak : innen a' gondolkodás szabadságát kicsikarni, és az úgynevezett canonicus vagy symbolicus könyvek által, már egyszer meghatárzott tanítmányokbani hitet kényszerítő szövetség tárgygyá tenni nem lehet,, a' nélkül, hogy maga a* vallás, mellynek égi áldásnak kellene lenni, pokoli átokká váljék, és a1 képmutatás babonaság- és hitetlenségnek — és minden ezekből kiáradó vétek-seregnek legtágasb kaput nyisson. Az egyházi szövetségről tehát azt mondhatni, mit akármelly föltételes szövetségről: Ha megszűnik a' föltétel, megszűnik a' föltételes is. (Cessante conditione, cessat conditionatum.) Következésképen az egyházi szövetség általánosan szabad, vagy csak olly személyeket kötelezhet, kik, vallásos tekintetben, önként megegyeznek, vagy legalább megegyezni láttatnak. Egyházi alkotmány. Az egyházi társaság tagjai egymáshoz vagy tökéletesen egyenlők vagy egyenlőtlenek. Az olly egyházi állapotot, mellyben az egyház minden tagjai egymáshoz tökéletesen egyenlők, miszerint 3