Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-19 / 3. szám

az egyházban semmi egyházi hatalom, következőleg annak sem egyegi, sem erk személyből álló feje nincsen, mint alkotmánynélküli, rendellenes, és így minden egyházi nemesb életet és annak kifejlődését, főként nagyobb egyházakban veszélyzö állapotot vagy zűrzavart, az okosság, ez a' jogtörvényt, minden földi illetvényekre, kiterjesztő belső törvényhatóság teljességgel helyben nem hagyhatja. — A' honnan az egyházi társaság tagjainak egymáshoz némileg — egyenlőtleneknek, vagy egymásra nézve kisebbek- és nagyobbaknak, fők- és tagoknak, következőleg egymástól különbözőknek kell lenni. Ezen esetben vannak az egyházban bizonyos személyek, kik szorosb jelentésben egyháziakpapok-, lelkészek- és lelki elöljáróknak, sőt, mivel néha sors szerint választattak , klerikusoknak (clerici) is neveztettek. Már ezeknek, minthogy a1

tanítás kötelessége, vallási szertartások elrendelése és kiszolgáltatása, és az egyházi dolgok igazgatása nemcsak egyáltalában, de különösen is rájok bízatott, van valamelly, úgynevezett egyházi hatalmok a' szélesb jelentésben vett egyháziakon, vagy népbölieken, laikusokon (laici), mellynek, szintúgy, mint a' polgári halalomnak, négy ágait gondolhatni. Fö fölvigyázó hatalom, mennyiben az mind arra, mi az egyházhoz tartozik, és abban történik, megszűnés nélkül figyel. Törvényhozó hatalom, mennyiben az mind azt, minek, az egyház tulajdonképeni czélja valósítására, végbe kell vitetni, szabályozza. Itélőbirói hatalom, mennyiben az mindazon ellenkezéseket, jogvitákat — controversiákat —, mellyek az egyházi dolgokban előjöhetnek, megítéli és eldönti. Végrehajtó hatalom, mennyiben az mind azt, mi az egyh. dolgokra nézve határoztatott, teljesíti. Egyházi hatalom előterjesztés- és gyajkorlásmódja. De itt megkülönböztetjük már az egyházi hatalom előterjesztés- és gyakorlásmódjait (hierarchia et hierocratia). Az előterjesztésmódra nézve, mint az állomány — ugy az egyháznak is lehet vagy monarehiai vagy polyarchiai alkotmánya.— Monarchiai t. i., midőn az egyházi hatalom csak egyetlentől, — polyarchiai, midőn az többektől terjesztetik elő. A' gyakorlásmódra hasonlólag lehet az egyház alkotmánya vagy autocratiai, v. synkratiai. Autokraliai t. i., midőn az egyházi hatalom annak egy-egy, vagy többes előterjesztőjétől csupán magára, és minden másokat kirekesztöleg, — synkratiai, midőn az nemcsak a' szorosb , de a* szélesb, jelentésben vétetett egyháziak- vagy nemcsak a' papok- vagy lelkészek-, hanem a' nép-közőliek- vagy világiak-, laikusoknak is ismeretével, és részvevő befolyása alatt, gyakoroltatik. Egyházi alkotmány négy alapalakjai. E1

szerint az egyházi alkotmánynak négy alapalakjai, vagy főnemei vannak : Autocratiai monarchia, midőn a'főhatalmat valaki csak egyedül terjeszti elő 's gyakorolja. Autocratiai polyarchia, midőn a' főhatalmat többen terjesztik elő, de csak ezek magokra gyakorolják. Syncratiai monarchia, midőn a főhatalmat csak egy terjeszti ugyan elő, de azt nem egyedül, hanem az egyházi nép ismeretével és befolyása alatt gyakorolja. Syncratiai polyarchia, midőn a' főhalalmat többen terjesztik elő, de azt ezen többek nem csupán magokra, hanem az egyházi nép ismeretével és befolyása alatt gyakorolják. (Folyt, köv.) Világ vári. Népképviselet, tisztujítás • szabactválasztás. A1

népképviseletet, tisztújítást, szabad-választást, e1

hármat múlhatlanul be kell hozni, édes tiszt, társaim! egyház-igazgatási rendszerünkbe. Ha behoztuk, — adtunk a' népnek és lelkészeiknek belső nyugalmat, egymás között szent békét: consistoriumainkat pedig minden veszedelmes gyanúsításoktól fölmentettök. I. A' népképviselet igazsága, melly e' Lapokban is már ki volt tüntetve, talán közönségesen elvan ismerve. Eheznem is kell semmi nagy tudomány, csak épen a'népet embereknek és polgároknak ismerni, és megismerni,hogy,mint illyeneknek, nekiek is vannak jogaik j 's aztán tisztelve teljesíteni eme' nagy törvényt: „A'mit magadnak nem akarsz: másnak ne tedd !u

Engedni a' kor méltó kivánatának, „Semmit rólunk nélkülünk !" — Ha talán a' polgárvilágban még távolabb időben lenne is a' népképviselet átalánosan minden osztályra kiterjesztve: nekünk protestánsoknak, nekünk papoknak, kik a' szent igazságot, emberi jogokat, az evangeliumi közönséges szeretetet szószékeinkből, sokszor szinte rekedtségig, kiáltozzuk a' hallgatók fülébe, — a' népnek ezen jogát is , — hogy magát egyházi gyűlésein képviselje, minél elébb és haladéktalanul meg kell adnunk. Igen bölcsen cselekedett hát a' dunántuli ref. egyházkerület, midőn a' népképviseletet elfogadta.*) *) Vári-Szabó barátunk tudósítása után olvastuk, hogy néhol a' népképviseletből f) gúnyt akarnak űzni. De a' mi hitünk erős, — 'miként az igazság, az Isten meg nem csúfoltathatik. Sz f) Képviseleti szerkezet-terveknek, — mellyeknek egyikét a' dunántúli helv. hitv. egyházkerület választmány által, másikát a' tiszamelléki ág. helv. kerület szinte igy készíttették — szerkesztőséghez beküldendése iránt nt. Tóth Mihály 's Vandrák András oktató urak- 's barátinktól Ígéretet nyertünk. Reméljük ezeket előmutathatni: Török.