Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-11 / 19. szám

Kibontakozásul e' kellemetlen, sajnos helyzetből leghatalmasb eszköznek, nekem legalább ugy tetszik, a' zsinatot tartja a' többség. Nem akarom, mert czélomon túl is fekszik, fölmelegíteni 's hosszasan fejtegetni a* kérdést, el vagyunk-e zsinattartásra illően készülve vagy sem? 's nem melegítem föl e' kérdést azért is, mert ki Fáytól nem tanult, igénytelen soraimra ugy sem hajtana annálinkább, mert ujabb-'s nagyobbakat, mint miket említett Fáy, előhozni én sem tudnék. így csak tényként veszem a' dolgot, hogy törv.kivüli helyzetünkben a' többség igen természetesen találkozik a'zsinattartás eszméjével. De ha tanulságul megkérdjük a' történettant, melly ugy is magistra vitae; ha elgondoljuk az 1792-ki zsinati határozatok sorsát, az 1837. óta megélt eseményeket 's látjuk, hogy ott, hova szemeink sovárognak, belügyeinkkel bizony nem sokat gondolnak: igen természetesen Török eszméjével találkozunk, hagyjunk fel a' zsinat sürgetésével 's dolgoztassunk ki mimagunk törvényeket, mellyek bennünket egyházilag kötelezendnek. 'S az eszmét igen hathatósan ajánlják, ismét a' történettan útmutatásánál, a' honunkban szemeink előtt lefolyt események. Lépjünk ki mi is a' cselekvés mezejére, azt, — mit zsinaton akarunk kidolgoztatni , dolgozzuk ki magunk, munkálatunkkal járassuk be felölröl alólra 's innen ismét vissza a' szokott utat 's igv közösen helybehagyott határozataink bírjanak bennünket kötelező erővel. így vélekedik Török. 'S ki ne fogadná el örömmel véleményét, ha elszigetelten csupán csak magunkra nézünk? Tökéletesen igaz, hogy az igyen hozott határozatok bennünket kötelezendnek, de nem kö telezendik egyszersmind azokat, kik nem a'miaklunkból valók ugyan, kikhez mégis szoros polgári viszony köt. *) Tekintve tehát e' viszonyunkat, érdekünkben áll törvényt, magyar polgári értelemben, óhajtani; törvényt,mellyreaz országgyűléssel rányomja ö felsége a* megerősítés pecsétét; törvényt, mellyet a hazában senki ne ignorálhasson; törvényt, mellyet tisztelettel fogadjon a' világi megye, mellyel ugy is gyakran érintkezünk; törvényt, mellynek hódoljon 's engedelmeskedjék a' r. kath. hitv. papság; melly megmutassa, mit lehet 's kell a' kormánytól várnunk, kérnünk, követelnünk okszerűen. 'S itt ime a' hódmezővásárhelyi inditványnyal **) találkozunk, melly szép, igen szép, de, mint Török azonnal megjegyzé, több nehézség áll útjában. Megvallom azonban, hogy az elősorolt nehézségek szerintem nem elháríthatlanok. Mert ha mi ugy dolgoznék ki országgyűlés elébe nyújtandó törvényjavaslatunkat, hogy *) Egyik egyháznak másik egyházhozi viszonyait a1

békekötések 's országos törvények határozták meg már 's fogják meghatározni (miket megtanulhatni a'' jus publicumból), nem pedig mi protestánsok. Török. **) Prot. Egyh, és Isk. Lap 1845. 60. 61. szel. abban, mint kell is, sértetlenül hagynók hazai positiv törvényeinket 's a' r. katholicismusnak szinte hazai positiv törvényekben gyökeredző érdekeit: nem látom át, miért ellenzené a' két tábla belügyeink törvényszerű, senki igényeit nem sértendő elrendezését most, midőn a' haza mindennemű felvirágoztatása ajkain peng mindenkinek ? Mert ott van a' töredék, mellynek nincs érdekében, hogy a' prot. egyház constatiroztassék ? E* töredék erős még, de már nem mindenható, 's mivel töredék, töredékeny is. Tekintsünk a* vallás tárgyában legközelebb hozott törvényczikkre! Nem az országos rendek kezdeményeznék a' törvényjavaslatot? Hiszen nagyobb részök nem is értene illyen javaslatkészitéshez 's igy bizonyosan, legalább ugy szeretem hinni, választmányi munkálatnak tekintené azt, *) mihez különben is, ha bár maga dolgoztatná is ki, legújabb gyakorlat szerint, szakértőket hivatna 's bokros teendői közt tán örömest is fogadná, ha megkimélnök kész munkálatunkkal a' javaslatkészités fáradalmitól. Kisfaludy-társaságunk az irói tulajdon biztosításáról kész törvényjavaslatot, magyar gazdasági egyesületünk pedig kész cselédrendszert 's más munkálatokat terjesztettek az országgyűlés elébe 's e* munkálatok, tudjuk, nem azért maradtak ki a' törvénykönyvből, mert nem a' rendek készítették. E* szerint a' Török által elősorolt nehézségek tán nem elhárithatlanok. No de megadom magamat 's *) Épen ettől tartok én. Mert ha tervünk választmányi munkálatnak tekintetik: az országgyűlés abban változtatásokat 's módosításokat teendhet, mi által az egyház autonómiáján csorba üttetik. P. o. Rendelje a' monarchiái országkormány csak ez egyet, hogy superintendenseink- 's gondnokainkat a' kormány nevezendi ki, mint nevezi a' megyék főispánjait 's nevezni készül a* kír. városok fölügyelőit: szépen megköszönöm az egész országos törvényt! — Ide iktatok néhány sort (sapienti pauca !) Walterből: „In Schottland, wo die Religionsveránderungen hauptsáchlich von den Predigern und Oemeinden ausgingen, nahmen diese auch bei der Feststellung der Disciplio die Lehren Calvins zur Richtschnur. Hieraus entstand ein langer und hartnáckiger Kampf zwisclien der königlichen Gewalt, welche das democratische Vrincip diexer Verfassung furchtete, und dem Volke}

das daran eifrig fest hielt. Zunáchst versuchte die Regierung (1586) die bischöfliche Würde wenigstens zum Vorsitz in den Presbyterien beizubehalten. Bald aber wurde sie ganz abgeschafft und vom Parlamente (1592) diereine presbyterianische Verfassung mit ihren Provincialsynoden und Generalversammlnngen angenommen. Hierauf stellte Jacob I. (1606) dasEpiscopat wieder her; Kari I. hob es nothgedruugen (1639)wiederauf; Kari II. stellte es(1661) abermals her; zuletzt behielt aber doch die presbyterianische Verfassung durch eine gleich nach der Revo-Iution erlassene Acte Wilhelms III. (1690) die Oberhand,und wurde auch bei der Vereinigung von England und Schottland unter einem Parlamente (1707) als Cirundgesetz der Union für ewige Zeiten bekráftigt."— Én nem óhajtóm az itt előadottakat honunkban újra eljátszatni! Török.