Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-05-11 / 19. szám
jövő hongyülésnek megerősítés végett terjessze fel! Többet másszor. *) Jeszenszky László, h.-mvásárhelyi evang. pap. *) J. L. úr, vagy is, a' vásárhelyiek — szépen köszönjük! — szépen megfestenek bennünket. Nekem legalább ugy tetszik, mintha a' protestáns egyházat 's szellemet mocskoló minden ultramontanisták vádjaikat, mellyeket magunkról elháritgattunk, egy csomóba kötve, vetnék nyakunkba. Kár! kár milliók egyháziassága 's törvények iránti engedelmessége ellenében, néhány rakonczátlan kényúr merényeiért az egész prot. egyházat gyanüsitni 's piszkolni! mert, míg emberek lesznek,ha drákói törvények hozatnak 's ha ezeket egész ország garantirozza is, lesznek az egyháznak hűtlen, söt ellenséges fiai, épen ugy, mint az összes állomány által garantirozott országos törvények-mellett, vannak száz meg száz zsiványok, gyilkosok, rablók, gyújtogatok 'stb. Az országgyűlés megerősíté kánonainkat, 1791. 26. 'a tudják a1 vásárhelyiek, hogyha' ki egyházi törvényeinknek hódolni nem akar, azt a' brachium seculare hatalmával is kényszeríthetjük. "S miután mindezek keveset nyomnak ci' mérlegen, mit javaslanak jobbal? Azt hogy országgyűlés erősítse meg egyh törvényeinket 's garantirozza azokat. Igy épen ott leszünk, a' hol vagyunk's hozandó törvényeinknek ép annyi ereje lesz, mint eddig: nem is említvén, hogy ez indítvány az idézett országtörvény ellen szól, melly azt rendeli,hogy az alkotandó egyh.törvények, superinspectio et approbatio végett, a' királynak (nem az országgyűlésnek!) bemutatandók. E' szerint elébb mint országgyűlés elébe vinnök kánonainkat, az országtörvénynek eme czikkét kell kitöröltetnünk. Hic Rhodus, hic salta! Azonban ezt meg lehet indítani, épen ugy, mint én indítványozám, hogy magunk sanctionáljuk törvényeinket! Ha kelletinél több rendetlenkedő von egyházunkban, ennek egyik oka a' nevelésnek 's iskoláink szerkezetének hiánya; mert, vajmi kevés intézkedés történt ama czélra, hogy vallásosság 's egyháziasság fejtessék ki! 's itt, W i m m e r atyafival szólva, Ielkésztársaim! „ki nevelte a' nemzedéket, melly most saját nevelőit veszszözi? Szivünkre kezünket! mea culpa, mea maxima culpa!4 , A' charaktert, mint V. A. barátunk javasolja, kell képezni! az egyházi szellemet kell éleszteni! igy nem lesz szükség a' sűrűn előfordulható seculare brachiumra, mellytöl, az egyházi körben különösen, borzadok. Az első ker. egyházban sem állományilag szentesített egyh. törvények nem léteztek, sem seculare brachium nem volt divatos; de uralkodott a' lélek 's élt az egyházias szellem, mellyek nélkül ezer ágyú sem parancsol őszinte készséget hódolni az egyh. törvénynek: kényszerített engedelmességben pedig sem erény, sem érdem, sem áldás rajta nincsen! Másik oka az egyh törvények teljesítésétőli idegenkedésnek az, hogy némelly urak nálunk 's megbízásunk nélkül intézkednek, kik pr. jogaink csorbítása ellen protestálunk 's határzataiknak kész szívvel nem hódolunk. Nem tudom, meg van-e bizva J. L. úr a' vásárhelyiek nevében apologizálni 's polemisálni: de azt tudom, hogy egyház kormányszéki gyűléseinken legtöbb egyén szeret beszélni ezerek nevében, de kiknek értelmét ő soha ki nem tanulta. Itt a' képviseleti kifejtett rendszer, mellybe mindnyájan befoglaltak lennénk, segíthet. Harmadik ok: hogy a' végrehajtó hatalom kelletinél többet elnéz. Igy lesznek egyházi legüdvesb intézetek irott malaszt! Itt az egyik bibe! Egyébiráni,ismétlem a'szellemhiány's lelki nyavalya orvoslására, A' lioliliiiezővásárlielyf indítvány. Mind magánykörökben, mind nyilvános gyűlésekben többször haliám már, hogy mi, magyarhoni protestánsok, törvénykivüli állapotban vagyunk, hogy belügyeink mintegy ég és föld közt a' levegőben függnek,'s haliám ezt papoktól ugy, mint világi férfiaktól, pedig tekintélyesektől is, egyiránt. Innen származtatom én azon szomorú helyzetet, mellyben egyházi, kivált belügyeinket látjuk, azon bonyolultságot, melly azokon végig szövődik, azon tiszteletlenséget, mellyel egyházmegyei, kerületi 's egyetemes gyűléseink jó 's üdvös határozatai is találkoznak hitsorsosimnál 's azon leverő látványt, hogy csoszszanjon kedve bármelly kis egyháznak kikötni valamiben egyházmegyéjével, mi, fölötte kis kivétellel, azonnal megszeppenünk 's a' húrt, mint mondjuk, megfeszíteni vonakodunk; söt az egyes egyházak helybeli gyűléseiben hozott határozatok nagy része az illetők által legott a' gyűlés eloszolta után föl sem vétetik 's ritkának van közölünk kedve erélylyel felszólalni a' megsértett határozat szentsége mellett. Igen természetesen, mert mi törvénykivüli állapotban vagyunk 's belügyeink, mintegy ég és föld közt, a' levegőben függnek, egyházunk felvirulását nem eszközölhetvén. 'S épen azért, mivel illy sajnosok körülményeink, más részről egyházunk felvirágoztatásán munkálkodni hivatalos kötelességünk, mi is, mióta megfútta e' Lap az ébresztőt, föntebb rajzolt helyzetünkből szabadulandók, kapkodunk mindenfelé, ugyancsak éri egymást a' sok indítvány, a' sok terv, parányi erőnket még inkább feldiribolandó, száz meg száz uton indulunk, hogy belátása szerint mindenikünk elvigye részéről porszemét az egyház felüdítéséhez. És annyi jó akarat, annyi erő mellett, mennyi közöttünk már is feltűnt, aránylag, nem mondom semmi, de mégis mi csekély eredmény! Ismét igen természetesen, mert mi törvénykivüli állapotban vagyunk 's belügyeink mintegy ég és föld közt függvén, nincs lábunkat hova megvessük. alkalmatlan a' hatalomkar 's a' seculare brachiumnak egyházban gyérebben kell használtatni, mint polgári törvényszék Ítéleteinek következtében az akasztásnak. Az autonomia, mellynek ne mi tartsuk kormányrudját, mikép legyen autonomia? nem értem; azt is hiszem, hogy egyházunkon kívüli hatalom, ügyeinket intézve* bennünket hamarabb elpusztíthatna, mint autonomiánk. Végre, miken a' vásárhelyiek reményeiket az országgyűlés felől építik, azok előttem csengő állítások 's keveset nyomnak a' mérlegen. Mert p. o. abból, hogy az országgyűlés elrendezését a' haza sokáig halasztani nem fogja (? legalább néhány országgyűlésig igen!) nem merném azt következtetni, hogy törvényeinket már a' jövő hongyülésnek, (melly bizonnyal nem leend rendezett) megerősítés végett, terjesszük elébe; anynyival inkább, ha félő, hogy a' mi embereink lesznek ellene a' törvényes sancliónak: de a' kikről én a' vásárhelyiekénél jobb véleménynyel vagyok. Török.
