Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-11 / 19. szám

PROTESTÁNS 19. szám. Negyedik évi folyamat. Május 11. 1845. jygnta^a^grers^"--. -z^ rirrss s^s . -- -jHgrsgaan ; arar ein TS laxíjl •Eg n^ gMBMM^gWM • m S 555B 5B H1 1 1 1 * Quid leges sine moribus Vanae proficiunt? H o r a t, TARTALOM : Charakter. V a n d r ák András— Nyilt levél T. Török uihoz. Jeszenszky László. — A' holdmező­vásárhelyi indítvány. Daru. — Végrehajtó hatalom. Ifj• Vári-Szabó S. — Képviseleti rendszer a' dunánlúli hel­vét hitvallásnak egyházkerületi gyűlésén. Né me t János. — Kül- és belföldi tudósítások. CharaSiter. 1) Mi ez a' charakter? E' szó azon többek egyike , mellyek, mint a' jog, erény, szabadság, kötelesség, religio, boldogság 'stb. a' közönséges beszédben is gyakran megfordulnak az emberek nyelvén, denemesbjelentésök 's teljes nyomadékuk vajmi kevesektől ismertetik 's még kevesbektöl méltányoltatik. Mi ne csak jellemet értsünk a'cha­rakter alatt; hiszen valami jelleme csak van minden­kinek 's mindennek, minden fűnek fának, minden só­nak's kőnek: illy jellem a' sajátságos jegyek, tulaj­donok öszvege v. része is. Nem is születés- v. hi­vatal-adta rang az, a' mit charakternek nevezünk; ámbár sokan csak illyenröi tudnak valamit. Végre a' természet-ajándékozta 's n' dressura-kölcsö­nözte bármi kitűnő vagy czifra jellem sem az itt értett charakter. Itt nem az a' kérdés, milly cha­rakterü az ember, hanem van-e charaktere? Az itteni charakter önerő és érdem által szerzett lelki derékség és tökély. Egész valója önkénytesség, önállás, önkormány 's iránya tettre-menö. Gyökere a' lelkület (Gesinnung), törzse az akarat, ágai az egyes végrehajtott munkák, virága és édes gyü­mölcse az erényes boldog élet. Ezen charakter magában foglalja a' teljesen kifejlett, ép emberi életnek minden szép tulajdonait: az ifjúi kor fris melegét 's elevenségét, a'férfikor sziklaszilárdsá­gát, a' tisztes ősz-kor világos dús tapasztaltságát 's higgadt bölcs belátását 'sa'nöi szűz kebel tisz­taságát és nemes indulatát. E' charakter egysze­rűen nem egyéb, mint a? tisztán jó akaratnak élő, magának teljesen világos, magával tenni tudó, szi­lárd ereje, vagyis az élő, szabad, világos, ren­dítlietlen és jó akarat, egy szóval; teljes emberi talpraesettség, teljes erényesség, mellyért is ma­gyarul erénylelkületnek neveztethetnék. Lássuk az érintett elemeket kissé részleteseb­ben. — Kiről azt mondják, hogy charakter, ren­desen azt értik róla, hogy szilárd, férfias jellemű; hogy önállásu, erejét érző és abban bizó ; hogy feltételeiben rendithetlen, elveihez hü, cselekvé­sében következetes, törekvéseiben kitartó, veszé­lyek közepette bátor és merész, kittirö és csüg­gedetlen, vitéz éshöslelkü; 's ezen erények, iga­zán, a' charakternek lényeges és nagyszerű, de korán sem egyedüli 's legfőbb tulajdonai. Ezen hatalmas akarathoz, ezen aczél-fegyver­hez világos szem kívántatik, tisztánlátás, dologhoz értés, teljes belátás, (Übersicht, Einsicht, Umsicht, Vorsicht), vagyis tapasztalt okosság, prakticus bölcseség, helyes tapintat, gyakorlati értelmesség, a'vezérlő 's kormányzó értelemnek öntudatos de­rültsége = „animus consilii compos et non tam in cognoscendo, quam in decernendo sapiens,"4 tehát to sapere. Mert „vis consilii expers inole ruit sua." De továbbá a' nevezett két erénynyel is még mindig csonka-béna leend a1 charakter 's csaknem terméketlen, lekötött erő maradand , ha nincs élettel párosulva, azaz: eleven, szabad önmükö­déssel, mellynek részletesb elemei, ama vidor éberség, amaz ép elevenségés lelki friseség, ama nyugott folytonos lelki melegség, ruganyosság és villanyosság, lelkesülés és buzgóság ugy megkí­vántatnak a1 teljes charakterhez, mint a' gőzhajó­hoz a1 meleg gőz, a1 tavaszhoz a' verőfény, av­vagy az állat fürge mozdulatihoz a' szökellő vér. Ezen ernyedetlen, szabad 's nem gépies, lelkesült önmüködés által jő aztán munkáinkhoz a' „fervet opus redolentque thymo fragranlia mella." Hanem a' mi a1 bevégzett charakterhez még hiányzik, az a' mi azt szeretet- 's tisztelelre-mél­lónak, dicsőnek 's áldáshozónak teszi, mi a' kü­lönben profanus, dúló erőt megszenteli, (melly nélkül a' seráph is sátán), az a' nemeslelküség, a' tiszta szív, a' csak az igazán igaz-, szép- és jó­nak, a' tisztán szellemi- 's isteninek hódoló akarat, szóval: az erénylelkület. A' második fötulajdon kiszemeli a' teendőket, a1 czélokat, — megválasztja a1 foganatos eszkö­zöket, módokat 's elkészíti a' tényt a' végrehajtá­sig, (itt rejlik mintegy az inventio és dispositio); az első aztán tagjait nyújtja a' kivitelre, gyözhet-19

Next

/
Oldalképek
Tartalom