Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

kevesen vannak közölünk, kik szemügyre ven­nék ördögnek efféle kelepczéit. Annakokaért, kedves Honosim! nyissuk fel szemeinket, 's adjunk hálákat Istennek ezen drá­ga kincsért, tántoríthatlan állandósággal oda tö­rekedvén , hogy tőlünk el ne vétessék az, és az ördög ne űzhesse fondorkodásit. Mert nem ta­gadhatni , bátor az évangéliom sz. léleknek álta­la jöve világra, még is az eszközök nyelvek valának; 's ezek által tenyésztetett és tartatott meg az. Ám midőn Isten apostolok által rendelé hirdettetni evangéliomát az egész világnak, nyelveket ad vala nekiek; 's még azelőtt a' ró­mai kormány által annyira elterjeszté a' gö­rög és latin nyelvet minden nép közt, hogy az ö evangélioma közel, távol minél elébb gyümöl­csözhetett. Ezt igy rendezé el hajdan az Isten, 's jelenleg is szinte ugy rendezkedik. Senkinek eszébe nem jutott, mi czélból ébreszté ö fel a' nyelveket-, 's csak most látjuk, hogy azt ax ö evangélioma kedveért cselekedte légyen, mely­lyet újólag szándéka vala kijelenteni, hogy az ed­digi lelki kormány erőhatalma megtörettessék. Ez okból a' Török igája alá veté a'görögöket, hogy széllelüzetvén's elszóratván, a' görög nyelv nap­világra kelhessen, 's e' szerint alkalom adassék, egyéb régi müveit nyelvek tanulására is. Ennél­fogva , kedves Urak! fogjunk a' dologhoz, mely­lyet az Isten olly ünnepélyesen kíván tőletek, mivel tiszteteknél fogva olly szentül tartoztok, mire ifjúságunknak olly mulhatlan szüksége van 's mi sem a* világpolgári sem szellemi né­zetekkel ellentétben nincsen. Ugyanis, fájda­lom ! mi németek egyetemi lespedésben 's va­koskodásban régóta sinlődünk. Vajmi sokáig bestiák valánk! Rajta tehát! használjuk már va­lahára eszünket, hogy lássa Isten az ő szent­ajándéki iránti háládatosságunkat; és a' külföld is meggyőződjék egyszer, hogy mi is derék férfiak vagyunk, kik készek minden üdvöst vagy ő tőle tanulni, vagy arra tanítani, hogy a' világ álta­lunk is javítassék és müveitessék. Én megtevém az enyémet! Én józan tanácscsal kívánék szol­gálni egész Némethonomnak; noha tudom, hogy némellyek csak azért is megvetöleg tekintenek reám, 's ezen őszinte tanácsomat szélnek eresz­tendik. Jól tudom én, hogy találkoznának mások is, kik ezen szép ügyben jobban eljártak volna: de mivel azok hallgatnak, ím' én emelem szava­mat , én intézem el a' dolgot, a' mint telik tőlem. Hiszen jobb ahoz szólani, ba bár* ügyetlenül is, semmint örök hallgatással palástolni a' bajt. Bi­zom is Istenemben! ő elébbutóbb fölszólítand né­hány férfiakat, kik kiviendik azt, hogy őszinte szavaim porba ne hulljanak, *s kik nem arra, a' ki szól, hanem magára a' tárgyra ügyelve , ké­szek leendnek, magokat e* szép czél felé ragad­tatni ! WalentinyiJános. Könyvismertetések: 1) Politica. Tanításinak rövid vázlatául irta Szeremlei Gábor, a' s.-pataki főiskolában az ál­lodalmi tanok k.r. oktatója S.patak 1844. Nyom­tatta Nádaskay András. (Ára 1 pft.) Közönségesen az állodalomtan a' népek és nemzetek küléletéröl szóló értekezésekre oszta­tik. A' nép belélete ismét két főrészre, u. m. al­kotvány- és kormánytanra. A' nép külélet, he­lyesebben a' nemzetjog körébe tartozik, a' meny­nyiben itt egyedül csak a' népeknek egymáshozi viszonyáról lehet szó. A' belélet imént érintett felosztását pedig az álladalomtan, mint csupán tu­domány, nem pártolhatja, a' mennyiben ezen fel­osztásban nem rejlhetik más, mint ezen eszme: „hogyan kell alakítani és igazgatniaz álladalmat?" Ugyanezért, mond szerző, a' helyesebb felosztást a' politicai eszmék történettani fejlete adhatja 's adja. Három illy eszmék vágynák, u. m. személy, vagyon 's azok feletti őrködés Személyek (egyé­nek) összege teszi az álladalmat. Ezen összegnek valahol a' föld hátán térben kell lennie (— bir­tok, vagyon). Ugy a' személy, mint a' vagyon fen nem állhat, ha csak nem létezik olly hatóság, melly felettök őrködik; innen ezen eszmék az állodalom létezhetésének nélkülözhetlen feltételé­ben foglaltatvák be, 's adják egyszersmind az állodalomtan felosztását. Mire nézve: az első részben a' polgári létezés feltételeiről, a' külön­böző honszerkezetekről szól, vagy ha a' politicai igazságokat vesszük tekintetbe, az egyéni vagy személyleges igazságról. Egyént, vagy egy er­kölcsi szabad személyt tesz valamennyi állomány. A' második rész a' hongazdaság főbb emeltyűit tárgyalja, vagy a' tárgylagos, részletes igazsá­gokat, minemüek a' hongazdaság (oeconomia sta­tus) valamennyi adatai. A" harmadik részben pedig a' honörködés jő elő kül- és belellenség ellen (ez kétféle: természeti ártalom és gonoszte­vöktöli szenvedés) vagy az átalános igazságokat, mellyeket a' nemzeti őrködés fogalma adja. Ez rövid vázlata e' kézikönyvnek, 's czélja, mint a' tárgyak feldolgozása mutatja, az, hogy a' politi­cai tárgyakat elvre vigye, 's ez által tanítványít gondolkozásra szoktassa, mellynek hiánya két­ségkívül oka az annyira divatos politicai nyeg­leségnek. Kézikönyv élőszóvali világosítást és bővítést feltételez, de azért szükség, hogy az necsak élettelen tárgyhalmaz legyen, hanem a* tudomány szellemétől áthatott éldelhető egész. Szerző ezen kívánatnak megfelelt, 's azért könyve nyereség. H. L. 2] Neveléstan. Irta Szeremlei Gábor 'stb. S.-Patak 1845. Nyomtatta Nádaskay András. (Ára 1 pft.) Szerző gyermek-neveléstanát három részre osztja. Az első rész a' gyermekkeli bánásmódot értelmi és erkölcsi tekintetben tárgyalja 's meg­tanít, mint kell a' nevendékkel bánni, hogy azért, 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom