Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

kevesen vannak közölünk, kik szemügyre vennék ördögnek efféle kelepczéit. Annakokaért, kedves Honosim! nyissuk fel szemeinket, 's adjunk hálákat Istennek ezen drága kincsért, tántoríthatlan állandósággal oda törekedvén , hogy tőlünk el ne vétessék az, és az ördög ne űzhesse fondorkodásit. Mert nem tagadhatni , bátor az évangéliom sz. léleknek általa jöve világra, még is az eszközök nyelvek valának; 's ezek által tenyésztetett és tartatott meg az. Ám midőn Isten apostolok által rendelé hirdettetni evangéliomát az egész világnak, nyelveket ad vala nekiek; 's még azelőtt a' római kormány által annyira elterjeszté a' görög és latin nyelvet minden nép közt, hogy az ö evangélioma közel, távol minél elébb gyümölcsözhetett. Ezt igy rendezé el hajdan az Isten, 's jelenleg is szinte ugy rendezkedik. Senkinek eszébe nem jutott, mi czélból ébreszté ö fel a' nyelveket-, 's csak most látjuk, hogy azt ax ö evangélioma kedveért cselekedte légyen, melylyet újólag szándéka vala kijelenteni, hogy az eddigi lelki kormány erőhatalma megtörettessék. Ez okból a' Török igája alá veté a'görögöket, hogy széllelüzetvén's elszóratván, a' görög nyelv napvilágra kelhessen, 's e' szerint alkalom adassék, egyéb régi müveit nyelvek tanulására is. Ennélfogva , kedves Urak! fogjunk a' dologhoz, melylyet az Isten olly ünnepélyesen kíván tőletek, mivel tiszteteknél fogva olly szentül tartoztok, mire ifjúságunknak olly mulhatlan szüksége van 's mi sem a* világpolgári sem szellemi nézetekkel ellentétben nincsen. Ugyanis, fájdalom ! mi németek egyetemi lespedésben 's vakoskodásban régóta sinlődünk. Vajmi sokáig bestiák valánk! Rajta tehát! használjuk már valahára eszünket, hogy lássa Isten az ő szentajándéki iránti háládatosságunkat; és a' külföld is meggyőződjék egyszer, hogy mi is derék férfiak vagyunk, kik készek minden üdvöst vagy ő tőle tanulni, vagy arra tanítani, hogy a' világ általunk is javítassék és müveitessék. Én megtevém az enyémet! Én józan tanácscsal kívánék szolgálni egész Némethonomnak; noha tudom, hogy némellyek csak azért is megvetöleg tekintenek reám, 's ezen őszinte tanácsomat szélnek eresztendik. Jól tudom én, hogy találkoznának mások is, kik ezen szép ügyben jobban eljártak volna: de mivel azok hallgatnak, ím' én emelem szavamat , én intézem el a' dolgot, a' mint telik tőlem. Hiszen jobb ahoz szólani, ba bár* ügyetlenül is, semmint örök hallgatással palástolni a' bajt. Bizom is Istenemben! ő elébbutóbb fölszólítand néhány férfiakat, kik kiviendik azt, hogy őszinte szavaim porba ne hulljanak, *s kik nem arra, a' ki szól, hanem magára a' tárgyra ügyelve , készek leendnek, magokat e* szép czél felé ragadtatni ! WalentinyiJános. Könyvismertetések: 1) Politica. Tanításinak rövid vázlatául irta Szeremlei Gábor, a' s.-pataki főiskolában az állodalmi tanok k.r. oktatója S.patak 1844. Nyomtatta Nádaskay András. (Ára 1 pft.) Közönségesen az állodalomtan a' népek és nemzetek küléletéröl szóló értekezésekre osztatik. A' nép belélete ismét két főrészre, u. m. alkotvány- és kormánytanra. A' nép külélet, helyesebben a' nemzetjog körébe tartozik, a' menynyiben itt egyedül csak a' népeknek egymáshozi viszonyáról lehet szó. A' belélet imént érintett felosztását pedig az álladalomtan, mint csupán tudomány, nem pártolhatja, a' mennyiben ezen felosztásban nem rejlhetik más, mint ezen eszme: „hogyan kell alakítani és igazgatniaz álladalmat?" Ugyanezért, mond szerző, a' helyesebb felosztást a' politicai eszmék történettani fejlete adhatja 's adja. Három illy eszmék vágynák, u. m. személy, vagyon 's azok feletti őrködés Személyek (egyének) összege teszi az álladalmat. Ezen összegnek valahol a' föld hátán térben kell lennie (— birtok, vagyon). Ugy a' személy, mint a' vagyon fen nem állhat, ha csak nem létezik olly hatóság, melly felettök őrködik; innen ezen eszmék az állodalom létezhetésének nélkülözhetlen feltételében foglaltatvák be, 's adják egyszersmind az állodalomtan felosztását. Mire nézve: az első részben a' polgári létezés feltételeiről, a' különböző honszerkezetekről szól, vagy ha a' politicai igazságokat vesszük tekintetbe, az egyéni vagy személyleges igazságról. Egyént, vagy egy erkölcsi szabad személyt tesz valamennyi állomány. A' második rész a' hongazdaság főbb emeltyűit tárgyalja, vagy a' tárgylagos, részletes igazságokat, minemüek a' hongazdaság (oeconomia status) valamennyi adatai. A" harmadik részben pedig a' honörködés jő elő kül- és belellenség ellen (ez kétféle: természeti ártalom és gonosztevöktöli szenvedés) vagy az átalános igazságokat, mellyeket a' nemzeti őrködés fogalma adja. Ez rövid vázlata e' kézikönyvnek, 's czélja, mint a' tárgyak feldolgozása mutatja, az, hogy a' politicai tárgyakat elvre vigye, 's ez által tanítványít gondolkozásra szoktassa, mellynek hiánya kétségkívül oka az annyira divatos politicai nyegleségnek. Kézikönyv élőszóvali világosítást és bővítést feltételez, de azért szükség, hogy az necsak élettelen tárgyhalmaz legyen, hanem a* tudomány szellemétől áthatott éldelhető egész. Szerző ezen kívánatnak megfelelt, 's azért könyve nyereség. H. L. 2] Neveléstan. Irta Szeremlei Gábor 'stb. S.-Patak 1845. Nyomtatta Nádaskay András. (Ára 1 pft.) Szerző gyermek-neveléstanát három részre osztja. Az első rész a' gyermekkeli bánásmódot értelmi és erkölcsi tekintetben tárgyalja 's megtanít, mint kell a' nevendékkel bánni, hogy azért, 2*