Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

tegye a' jót, helyest, illedelmest, mert máskép tenni nem tud, nem szokott, melly is az erkölcsi nevelés eszménye; és másodszor, mint kell az ész főbb erőit 's tehetségeit lépcsőzetesen fejteni, hogy közülök egyiknek kiemelésével a1

többieket el ne hanyagolja. A' második rész elemi tudományoknak a' gyermekkor felfogásához simított előterjesztésére szorítkozik. Tudni kell a' nevelőnek az elemi tudományok szellemét: mert ennek felfogta nélkül akármelly tudomány is csak holtváz, melly nem hagyja magát a' nevendék felfogásához simíttatni. A' harmadik rész a' különböző tanmódokat, vagy rendszereket vizsgálja, 's mindeniknek saját alkalmazási helyet tüz ki: mert a' tanmódszerre nézve is igaz, hogy a' maga nemében jó és helyes, nem egyiránt jó és czélos a' nevelés minden szakában, és akármelly körülményekre alkalmazva. Ez vázlata az egésznek. Szerző, tanítmányi feldolgozásában , az ujiskola dialecticai methodusát alkalmazza , melly szerint a1

tárgy, mintegy önmaga fejtve a' benne foglalt gondolathatárzásokat, elvontságából mindig magosabb és concretabb körre terjeng, mígnem az egész, mint záradékok záradéka áll elő. Mennyire képes ezen methodus minden tudományt hatalmába ejteni, fogalmazni, felfogáshoz simítani: azt legközelébb ezen neveléstan egészben és különösen is az elemi tanok szükséges és észszerű lehozásában, azok rövid vázlásában kimutatja. Nevelőknek csak ajánlani lehet ezen rövid neveléstant irányadóul, ha bár iskolai kézikönyvül Íratott is. H. L. IStograpliia: JIT

éhai€sáfeáiiy *Iéz§ef, lírád! ref. pap életrajza. A' történet sok templom építőjének tartotta fen nevét, 's kivált egy jeles építőmester azt meg is érdemli. „Ti a' szent lélek templomai vagytok" mond a' szellemdús apostol Pál az emberekről; ezen élő-templomok erkölcsi képezésében, 's ez által Isten országa terjesztésében áll a' pap hivatása, — és ha a' kőtemplom építőjének neve nem marad feledésben : megérdemli a' sz. lélek templomainak hü őre is, hogy, legalább pályatársai előtt, neve egy-két vonással megemlítessék. Ez okból némileg kötelességemnek ismerem néhai Csákány József, brádi ref. papnak, mint hivatali megelőzőmnek, életrajzát egy-két pár szóban szerényen közzé tenni. Csákány József 1804-ben született ns Udvarhelyszékben N.-Sólymoson ; édes atyja helybeli ref. pap már rég sírba szállt Csákány László. A' papok gyermekei gazdag birtokot nem örökölnek szüleiktől — mert az irás szavaként: „nem lehet két urnák, Istennek és a' világi gazdagságnak, egyszerre szolgálniazért Cs. J-et gondos atyja a' sz.-udvarhelyi tanodába vitte, hogy a'tudományok sz. templomában szerezzen magának értelmi és erkölcsi műveltséget, melly neki kenyeret adjon 's melly által ő honának és vallásának közhasznú tagjává képeztessék. És, barátim, ez az igazi, szép nemes jószág! — Akkoron még alsó-és főiskoláinkban a1

gyermeknek — ki a1

természet kezéből tudni-vágyással jött ki, — mintha szándékosan akarták volna tanok gyűlölőjévé tenni — soha vissza nem térő aranyidejét a' faba- és mensara kellett pazérolni. Cs. J. tanulási buzgalmát e1

lélekkinzó rendszer sem fojtotta meg: azért felsőbb tanok hallgatása végett, a n.-enyedi főtanodába ment, hol akkor a' tudományok egén Erdély első-rangú csillagai fénylettek. Tompa, a' jeles hittanár, — és Köteles, a' mind két hon előtt tisztelt magyar philosoph, — Hegedűs, a' classicus keblii 's műveltségű , kik ma csak a* jó emlékezetben élnek, és a' derék Szász jelenben is dicsekedése Enyednek. Ezeknek auditóriumából lépett ki Cs. J. a1

való életbe, miután mint papjelölt (theol. candid.) tanodai vég-megvizsgáltatását kiállotta. Első lépése volt, nemes Zarándmegyében kebelezett körösbányai ref. egyházban, a1

hitszónoki széknek, választatása következtében , elfoglalása 1829-ben. Hogy a'Cs. J. érdeme kellőleg méltányolva legyen, szükség ismerni a' helyet, hol Isten neki pályakört mutatott ki. Zaránd megye alig 15 • mtf. Erdély több megyéitől alig járható hegyekkel elzárt, nagyrészint oláh-lakta föld; kevés magyarságának csak egy kis töredéke protestáns. Ezen megyében, hol összesen két paptartó 's két pap nélküli ref. egyház van, Cs. J. volt a' protestantismus éltetője, becsszerzöje, a' mennyiben egyéni erőtől kitelhetett: Minthogy szép észtehetsége mellé a' természettől jó szivet és jeles szónoklati erőt öröklött: a' megyében közönségesen ismerve, szeretve volt. Körösbányán (Z. megye főhelye) 12 esztendeig folytatta szent hivatalát. 1841-dik év tavaszán, ugyanazon megyében Brádon kebelezett ref. egyház hítta és vitte papjának, melly hitszónoki szék az által is fontossá lett, hogy ns Zaránd megye RR. a' népnevelés ügyét lelkesen felfogva, egyik népiskolát Brádon állították fel, 's a'két tanítóval ellátott iskola felügyelésre a' helybeli ref. papot, — mint a' megyeileg alispáni elnöklet alatt kinevezett iskolai választmány tagját — bizták meg. Mi bánatos kénytelenséggel bocsátotta el kebeléből Cs. J-et a1

körösbányai egyház , odavalóktól tudom: mi örömmel fogadták, és mint töltötte be helyét Brádon? hallgatóimtól hallottam — kik hogy öt magokhoz nyerhessék: az addigi papfizetést kétannyira emelték. Jele, hogy a' vallási élet fölvirágzásának a1

derék pap fötényezöje: azért magatokat vizsgáljátok meg, bajtársaki kik üres falaknak beszéletek. — Uj szerencséjének ugy szólva még nem is örvendhetett Cs. J. Brádra költözésekor, a' romaiban talált paplak újításához kezdett, hogy abban nyugalmasan éljen: de csalárd az emberi reménység!