Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-27 / 17. szám

az egyházkormányzat, hanem az országkormány­zók ellenére 's a' respublicákban: ott a'presbyteri rendszer állíttatott föl, mint evangyéliom-szerü, miután a' reformaliónak föladata volt, mind a'hit­tanokat eredeti tisztaságukra vissza-vinni, mind az egyházkormányt első alkatához idomítani. Innen van, hogy a'presbyteri-szerkezetü országegyhá­zakban püspöki hivatal 's czím nem is létez, sem állandó, holtig fönökösködö egyházurak nincse­nek, kik csak névvel különböznének az episco­pustól. Honunkban is, a' jelenleg tiszáninneni ke­rület , mint presbyteri-szerkezetü, nem ismert püspökök vagy superintendenseket, míg ollyakat az országkormány, monarchiai elvből, nem ren­delt, (mi az egyház autonómiájának sérelmével történt). Ha tehát igaz, hogy az egyházkormány­zat nak evangyéliomi alapelvei demokratiaiak: az evang. egyház szerkezetének demokratiai elveken kell épülnie 's nyugonnia; épen ugy, mint a' ró­mai k. egyház szerkezete monarchiai. Most tessék megítélni: Evangyéliomszerü, 's nem monarchi­kus intézet-e protestáns egyházban a' főpapi hi­vatal, mellyet még a' mellett, az arra elválaszta­tott személy holtig visel? És ha mi magyarhoni protestánsok presbyteri egyházkormánynyal bí­runk 's dicsekszünk: nem puseyiták, azaz, pro­testantizmustól eltérők 's róm. katholicismushoz óda-hajlók vagyunk-e akkor,midőn monarchicus­elemü püspököket ismerünk el ? Presbyteri-szer­kezetü protestáns egyházban, milyennek a1 ma­gyarhonit hirdetjük, mienkféle püspökök léte nem evangyeliom-szerü. Ennyit a'püspökről, kit szen­telni kell. De hagyján! ám legyenek, minthogy vannak, mert a1 leghelyesebb elvek sem alkalmazhatók mindenkor a' gyakorlati életben. Az ország ren­delt superintendenseket, tehát — vannak. Majd egykor talán mi is eljutandunk oda, hogy autonomice rendelkezzünk, hogy superintenden­sek helyett, egy-egy évre választandó, gyűlési elnökeink legyenek, rnjnt Németalföldön és Skó­tziában! De az egyház rendelte, 's ezért a' vád öt illeti, hogy ezek ordináltassanak, consecráltassa­nak. — — A' consecratiónak, prot. egyházban, nincs helye. Egyik, miben a' róm kath.soktól kü­lönbözünk, az, hogyök szentelnek, mi nem. A' tríenti zsinat a' protestánsok ellen tanítja: ,,Per sacram ordinationem, quae verbis et signis exle­rioribus perficitur, gratiam conftrri" Ismét: Si quis dixerit per sacram ordinationem non dari spiritum sanetum : anathema sit. És Cat. Rom. Constat, ordinis sacramentum, in eius anímo, qui sacris initiatur, sanctificationis gratiam efficere. Ellenben, a' Helv. Conf. szerint: „Nos ordinationem ministrorum, non papisticam quidem illám, sed apostolicam, agnoscimus institutum esse utile, sed non sacramentum, mert Somosy szavai­val : „Azok a' csudás ajándékvok, mellyek a' taní­tókkal, az apostoli időkben, közöltettek, ~ már ma többé senkivel sem közöltetnek." Tehát a* püspök consecratiójának ideje lejárt. De, superintendenseinkre nézve, az ordina­tiónak sincs helye. Mi az ordínatio ? Prot, érte­lemben, a' tríenti zsinat szerint: „Ritus eligendi ministros verbi Dei et sacramentorum." Magyarul, Somosy szavaival: „Az egyházi tanítóknak ünne­pélyes kibocsáttatásuk az ö egyházi hivatalukra.u Tehát ordinationak, a' superintendensre nézve, csak azon esetben van helye, ha eddig-elé nem lelt voína kibocsátva az ö egyházi hivatalára: de, ha egyházi hivatalra már kibocsátott egyén vá­lasztatik superintendensül, semmi szükség ujabb ordinatióra , — mert ez azt jelentené, hogy a' superintendens , elválasztatása által, megszűnt lenni pap 's azért kell Őt az egyházi hivatalra ki­bocsátani. — Vagy megmásítsuk az ordinationak eddigi jelentését? 's azt mondjuk, hogy: az. ordi­natio nem egyebet jelent, mint valamelly sze­mélynek, ha ő az egyházkormányzó tanácsban magasb hivatalfokra lép elö, szélesb 's hatályosb munkakörbe állíttatik, — hivatalba-iktatása ? Ak­kor, uraim! ordinálnotok kellé vala a' táblabirá­kat 's espereseket, — ordinálnotok a' világi­rendű hivatalnokokat is! De nem! nincs erre szük­ség: épen ugy, mint nem kívántatik más a' su­perintendensnek hivatalba-léptetésére, mint a' mi szokásban van az esperesek hivatalba-iktatásánál. Ha becses előttünk a' protestáns tan, miszerint a' superintendens primus inter pares: ne tegyük öt páratlanná! ne alakítgassuk a' hierarchia ordi­nis-t, 's presbyteri egyházszerkezet szellemének ellenére az episcopalismust! Fokozatos ordinationak nincs helye protestáns egyházban. Mert nálunk nincsenek a' papságban hierarchiai fokozatok, mellyeken fölebb-fölebb lépvén az egyén, mindannyiszor ordináltassék, szenteltessék. Conf. Helv. azt tanítja: Data est omnibus in ecclesia ministris una et aequalis po­testas seu functio. Conf. Gall: „Credimus omnes veros pastores ubicunque locorum collocati fuerínt, eadem etaequali inter se potestate esse praeditos, sub unico illo capite summoque et solo universali episcopo Jesu Christo." Conf Belg.: Quantum atti­net divini verbi ministros, ubicunque locorum sint, eandem illi potestatem et auctoritatem habent, ut qui omnes sint Christi unici illius episcopi univer­salis unicique capitis ecclesiae ministri." Jól is­merte eme protestáns tant a1 trienti zsinat 's igy szól ellenünk: Si quis dixerit,in ecclesia catholica non esse hierarchiam divina ordinatione instilufam, quae constat ex episcopis, presbyteris et ministris: anathema sit. — Si quis dixerit, episcopos non esse presbyteris superiores etc.: anathema sit. — Innen van, hogy a'római kathclikusoknál, a' sze­rint, mint kiki az egyházi hivatalban fölebb-fölebb hág, mindannyiszor ujabb-ujabban ordináltatik. Melly alkalommal azostiariusnak femplomkulcsok, lectornak olvasókönyv, exorcistának pontificale,

Next

/
Oldalképek
Tartalom