Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

teremtsük elö. Mert mi az oka, kérem, hogy je­lenleg minden városban alkalmas és értelmes fér­fiak olly gyéren találtatnak ? Magok az elöljárók és tanácsbeliek , kik a' serdülő nemzedéket felnő­ni hagyják, minta' fát az erdőben; és legkisebbé sem törődtek azzal, hogyan oktattatnék 's növel­tetnék a' jövő embernyom. De épen ez okból olly gálád modorban áll az elö, hogy távol legyen, azt valamelly építésre használhatónak mondanom, sőt inkább egy rongyos, tűzbe dobandó sövény élőmintájának kell neveznem. Kétségkívül a' világi kormánynak fen kell ál­lania. Úgyde megengedhetjük-e, hogy merő fa­jankók uralkodjanak, tehetségünkben levén, e' visszás helyhezeten javítani? Hát nem buta ok­talanság-e ez ? Hiszen igy^ annál több disznók és farkasok emelkednének a' kormányra, *s azok eleibe tétetnének, kik gondolkozni nem tudnak, holott emberek által kellene kormányoztatniok. Ezzel rokon azon kárhozatos önző ? közönyosség, melly orrán túl mit sem lát, ekkép okoskodván ,,Most mi tartjuk a' gyeplőt; az reánk nem tar­tozik , mi történendik azokkal, kik utánunk kö­vetkeznek." Nem! nem embereket, hanem disz­nókat és kutyákat igazgatni valók az illyenek, kik csupán önhasznukat 's tiszteltetésöket haj­hásszák a' kormányszéken. Ha igaz, hogy a' mű­velt, tudós és ügyes embereknek, kormányzáshoz idomittatása körüli legfeszültebb gond mellett is, elég baj-'s fáradsággal jár, mindeneket jó rend­ben tartani: hogyan mennek, kérem, ott a' dol­gok, hol a* kormányzásra-képezés soha sző­nyegre nem került ? Ámde mondod: „Az iskolák alapíttaíását én nem álalom ugyan; de minek nekünk a'latin, gö­rög és zsidó nyelv, 's egyéb szabad szép mű­vészetek? Elég a' német a" sz. irás 's az d) Itt Reuchlin János tiszteletdús nevére 's érdemeire em­lékeztetünk , ki sírjokból költvén fel a' latin, görög és zsidó nyelveket, 's ez által a' tudományok ujjá - szü­letése szép hajnalát idézvén elö, világot gyujta Euró­pában ; minek feltüntével Pfefferkoru és Hochstraten , 's több tud. egyetemek Miksa német császárral majd el­hitetek, hogy minden zsidó irat egyátalában elégetni való. Erről érdekes "s csipös bizonyságot kereshet az olvasó „Epistolae obseurorum virorum" czimü munká­ban, melly hihetőleg Hutten Ulrik lovag szüleménye. A' németek , angolok , dánok , svédek, hollandok és svajezok, ekkoráig is latinul értekeznek a' tudományo­sabb tanokról 's fellengösb eszmékről a' főiskolákban. E' nemzetek pedig, hogy tőlünk kevesebbet tanulnak, semmint mi tőlök, azt Szemere Bertalan remek utazásai is kétségen kivül teszik. 'S így már ez a' főbenjáró feladat: Szabad-e, lehet-e, üdvös-e felhagynunk honi iskoláinkban a' latin vagy görög nyelvvel a' magyaro­sodás jelen forralmában? Én eltekintvén attól, hogy a' latin és görög classikus iratokban a' legkésőbb utókor­nak is mintául szolgálandó megbecsülhetlen kincsek vannak örökre letéve 's hogy Európában, majd egész a' XIV. Lajos korszakáig, szinte minden polgári, jogi, egyházi, orvosi, történeti, természeti 's tapasztalati Isten igéjébeni oktatásul!" Felelet. Fájdalommal kell látnom, hogy mi németek csakugyan besti­ák 's szilaj állatok akarunk lenni, és maradunk, milly névvel a' szomszéd nemzetektől is czimez­tetünk, 's azt valódilag meg is érdemeljük. Na­gyon csudálom, miért nem okoskodunk valahára inkább igy: „Minek nekünk a' selyem, bor, fű­szerszám 's egyéb külportéka ; holott bor, gabna, gyapjú, len, fa, kövek, és ásványok a1 leg­tarkább nagyszerűségben teremnek honn, nem­csak éleimül és ruházatul, hanem válogatásul és piperéül is ?" A' szép művészeteket és nyelve­ket, mik diszt, hasznot, szép nevet hoznak ha­zánkra, 's szelídítik erkölcseinket, 's mi által nemcsak a' sz. irás értelme, hanem a' kormány­tudomány is kitünoleg mozdittatik elő, hajlók va­gyunk megvetni: de a' külárúk ellen, mikre nem szorultunk, 's miknek a' közjóllétre legkisebb ha­tását sem tapasztaltuk, sőt inkább kártékonyságát súlyosan érezzük — e' külárúk özöne ellen, mon­dom, koránsem buzgunk. 'S itt már, kérdem, nem vagyunk-e német sült bolondok és bestiák? Teszem a'nyelvekből semmi haszon sem há­rúl; mégis valóban csak annálfogva is illő azok tanulására fellobbannunk, mivel a' nyelvek Isten­nek olly nemes és felséges adománya, minővel mi németek, ez idő szerint, más országok felett az egektől bökezüleg elláttattunk. Nem messze lát, ki véli, mintha maga az ördög, fő-és zárdais­kolák által hozta volna életbe a1 nyelveket: sőt inkább ezek agyarkodának mindenkor ellenünk, 's agyarkodnak ekkoráig is; mivel az ördög jól megszaglá a' pecsenyét, 's észrevevé , hogy ha a' nyelvek divatba jönek, az ö országa mitsem nyerend, 's nem képes többé szánkat bedugni. Mivelhogy pedig látja, hogy a' nyelvtudomány haladásának ellent nem állhat: legalább azon mű­ködik, hogy a'nyelvek vékony asztallal tartatva, magok önmagoktól lankadjanak 's enyésszenek el. Azért élelmezi őket olly hitványul, hogy so­káig éleiben ne maradhassanak. Kedves Urak! tanok, eszmék, ismeretek, törvények és oklevelek fő­leg latiu nyelven Írattak és szerkeztettek légyen, ugy hogy a* ki maga szemeivel látni 's a" mult századok tu­dományos kútfőiből maga kezeivel tanulságokat meríte­ni akar, az semmikép nem nélkülözheti a* latin nyelvel — ettől jelenleg eltekintvén, mondom, ez úttal csak azt állítom, hogy a' tudományok eszményes és érzé­kentúli mezején a' gondolatokat, tanrendszereket 's philosophiai eszméleseket szabadelmüleg váltani, tag­lalni , vagy rostálgatni latinul tanácsosabb. Én a* tu­dósokat ugy nézem, mint bányászokat, kik a" föld gyomrából kiásott nyers érczeket olvasztják, tisztogat­ják, pallérozzák mindaddig, míg azokat fényes, tiszta, sima anyagban, pénz gyanánt, nem szolgáltatják a* nemzet kezeibe. A' görög nyelvet tekintőleg, kezet fo­gok mindenben, mit T. Czúczor m. ok. r. tagjától részben hallék, midőn ez a" régi Hellász müveltségebe avatott F. T. Guzmicsapát életrajzát remek tollal "s szó­noklati ügyességgel festé előttünk a' ni. akadémiai kö­zönséges ülésben. W.

Next

/
Oldalképek
Tartalom