Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-03-30 / 13. szám
eo loco dignus, a' tractusnak közös szavazattal választott seniora, coadj. curatora , 's világi és egyházi ülnökei ítélik meg , *s adnak ehezkópest consensust. — Mikor már ekklézsiája van az alkalmatos egyénnek: ekkor történik az Ordinatio. XV. c. d) Fmctio fidelis. e) Vita inculpata." „Örök axiómák ez öt főpontok. Nem lehet idő, hogy ezek meg ne kívántassanak az egyházi szolgákban. Ha a'részletességekben itt ott hiányzik valami, vagy módosítást parancsol az idő; tennünk, javítanunk kell. De a' fő pontokon változtatást tenni észszerüleg nem lehet." „Illy tökéletesek a' subdivisiók is. Például „De funclione" a) In docendo. b) In precando et capita praelegendo\ (mert míg népünk kezében ' biblia leend, pedig szükség, hogy mindig legyen: mindaddig a' bibliai magyarázatok is szükségesek) 's milly dicsők itt a'XL.XLl.XLII. canonok, a' budai zsinat 34's következő canonaihoz képest c) In catechisando 'stb." „De próbálja csak valaki — mert én hiába eröködtem — a' budai zsinat Seclio II. Cap. I. II. can. 29—89-ig egyik másik deputatusnak rend nélkül eszébe villant's rögtön beigtatott, a' lehető leglogicátlanabb módon széthányt, 's specialissimitásokra kiterjeszkedett canonait, összefüggésben 's rendszeresen javítandókul kijelelni: bizony megakad. Hol kezdjük? Mellyik szálát fogjuk meg? hiszen az egész összebomlott gombolyag." „Ne mondja senki, hogy ezeknél mellőzhető a' törvényhozási bölcseség, melly leginkább a' regimenre fordíttatott 1790-ben. — Oh! ha nép és vallásszolga, szent 's közös érdekeül tekinlendi a' vallásosság bel- és külügyét: csak akkor lehet, a'regimenre, oeconomicumokra, literalékra vonatkozólag, czélhoz vezető reformokat nemcsak tervezni, de realizálni is. Ha kívánjuk, hogy a' szép szavakban hirdetett tervek kiáltó szózatok ne legyenek pusztában; ha kivánjuk, hogy a'keserű jajokba átömlött jeremiádok segedelmezési indulatot költsenek híveinkben : kívánnunk kell azt is, hogy népnek és vallásszolgának szivvérévé váljék a' vallás és vallásosság." „De mindezekre csak egyetlen egy szives czélzás sem látszik a* budai zsinat canonaiból. Ezek, az egyházi szolgáknak kiképezésével, 's az úr kertébeni szenvedélyes munkálkodásra való megnyerésével, hideg szabályok elősorolásával keveset vagy épen semmit sem gondolnak Sokkal inkább, száraz negativitásokat, mellyek olly nagyon Iocalisok 's temporalisok, épen ezért hamar elenyészők, egymásra halmoznak; ezekben kifogyhatlanok." ,,'S vájjon átlengi-e ezen canonokat, — evangelicus keresztyének számára adni szándéklolt canonokat — az evangyéliomi szellem ? Bizony! nem-hogy lényegére hatott volna be, de még a' stilus is szorgosan örizteték tőle. Mit a' theologusok „stilus efficaxe ( nah neveznek: ebből ugyan egy szó sincs a' 29 canontól a1 89-ig A" Gel.-Katona canonok keményebbek, szigorúbbak, de ha büntetnek is, ugy büntetnek, mint atya szokta büntetni felnőtt korú fiját. ... A' budai zsinat canonai többet látszanak adni az egyházi szolgáknak; de olly indulattal, minőt mesében hallottunk, a'magát mások kedveért, hogy tesséklássék, megerötetö gavallérról, ki aranyát ajkai közé harapott illy igékkel vetette az esedezönek. „Ne! itt van! most takarodjál mert utállak! . . ." Istenem ! ments meg az illy patrónusoktól, minőket a' budai zsinaton rettegtek, a'szegény összevissza kendezelt prédikátorok!. . . . De hagyjuk ezt. . . ." „Egy szóval, édes bátyám! a' Gel.-Kat. canonok czélja, népben és vallásszolgákban pietást ébreszteni, fentartani az igaz keresztyén vallásnak lélekben és igazságban követése iránt. A' budai zsinat canonainak pedig egyedüli, 's az egész dolgozaton átvonuló, nyomorult czélja ez, hogy valarnikép hierarchák ne legyenek a' megalázott vallásszolgák, 's épen ezért mindenik egyházi hivatalnok mellett szakadatlanul egy-egy világi drabant örködjók, ki aztán, ha amaz, más tárgyban , mint in inere liturgicis et dogmaticis szót emel, saját korlátai közé rendre igazítsa Istenem! hát a' laicust — hogy igy tegyem ki — dogmák és liturgiák elferdítése nem érdekli? Hol van itt a' protestantismus szent lelke? vagy talán egészen a' „regimentbe költözött ez által ? világi ember mással, mint a' regimennel, gondolni sem akar? Bizony, bizony! mondom nektek, a' budai zsinat dolgozatának föelve az észjog bírálatát ki nem állja." „Na! kedves öcsém! — közbe-szól Szendrei — soha sem hittem volna, hogy ifjú 's elégmüveltlétedre illy elfogult lehess. Téged az a1 pártszellemes 's egyoldalú napló kábított el, mellyet Hunyadi Sámuel, az akkori érmelléki esperes, jegyzett vala, 's mellyet édes apád is olly drága kincs gyanánt tartogat. Sárga üveget tettél fel, Pali öcsém! 's mindent sárgának látsz. Azonban nem elég valamit generalitásban állítani; en details nem igy van a' dolog, — próbálj csak specialitásra kiterjeszkedni! . . . ." „Örömest, édes bátyám! — válaszolá Vezendi Pál, — quod valet de genere, valet de specie. Csak tudnék egy kis logicai rendet kifürkészni, 's csak bátyám el ne unja hallgatni" „Bud. zs. Sect. II. a) 29—33-ig, talán Voealio tárgyaltatik. Itta" nenari, oeeupare, fidem faliere, 's több hasonló gyönyörű kitételek, kellemes színben állítják elő a' vallásszolgát Mennyivel keményebben, és még is milly evangyeliomi erélylyel adatnak ezek elő Gel.-Kat. XIII. c." b) 33—43-ig, talán a'prédikálás tárgyaltatik, 's itt a' 33. c. után mire való a' sok, egymással