Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

molná, engem alikép tisztel igen nagyon, hogy a" közönség elébe mini hazugot, ámítót, machinátort állít ki, — teljesen jogosítottnak érzem magamat, ad hominem metszett tollal irni. F. évi Pr. Lap 5-dik számában rövid közleményt adtam, nevem aláírásával, a' kömlödi gyűlésről 's az ottan elrendelt ptispökszentelésről, világosan kiírván, hogy a' közlőiteket szóbeli előadás után tudom. Mi okon, mi alapon vonja ezt kétségbe 's hazudtol már meg engemet B. Zs. úr a' Pesti Hirlap 436-dik számában, eme szavaival: ,,Legyen szóval vagy Írásban az előadás, annyit nyíltan 's minden gyanúsítás nélkül bevallhatok, hogy azoji szavakban Dobos úr szellemelnyelve vagy tolla nyilatkozott." ? Avvagy lehet-e elegendő ök, okos ember előtt, hogy Dobos urnák gyűlésen a' píispökszentelés ellen mondott motívumai az általam közlöttekhez igen nagy hasonlatban adattak elő, ama következtetésre, hogy tehát nem én, hanem Dobos úr irása 's tolla nyilatkozott az én nevem alatt? Avvagy józanon nem inkább azt kellett vala-e mondania B.Zs. úrnak magában; „Töröknek, a'ki referált, ugyancsak híven ad!a elő a' történteket és hallottakat: ámde az lehetett bárki is, ki a' gyűlésen jelen volt 's figyelmezett." Avvagy csak az tudathatja híven a'gyűlési beszédek tartalmát, a' ki azokat mondotta ? Avvagy, kik a' politikai lapokban a megyei gyűléseket híven megírják, impostorok, mert neveik alatt a1

szónokok magok tudósítnak? Oh, szerencsétlen okoskodó! B. Zs. úr gyanúsítás nélkül vallja be, a' mit tud 's Pr. Lap 5-dik számában olvasható közleménynek machinatiójával épen nem akarja az általa igen nagyon tisztelt Török urat gyanúsítani. Mit cselekszik tehát? Nem gyanúsít? De sőt igen is! mert tettleg mutatja meg, hogy engem machinatornak tart, midőn a nevem alatti czikkért Dobos urat rohanja meg 's ostorozza. Halkkal, uram! halkat! A' Pr. Lap 5-ik számában olvasható, nevem fölötti sorokat én irtam, becsületemre's örök üdvemre mondom! és pedig szóbeli előadás után. Ámde Dobos úr, kömlödi gyűlés után, nem futott tüstént Pestre szerkesztőhöz, 's levele és tudósítása, mit a' gyűlés felöl tőle vettem, febr. 2-kán költ, a' melly napon a' Pr. Lap 5-dik száma már szét küldetett. *) Most ítélje meg maga, tekintetes uram! nem a' legjogosabban alkalmazhatók-e Önre Dobos ellen használt vád- és rögtön-büntető szavai; „Ez a' „legnagyobb türelmetlenségre *s meglehetősen vastag méltatlanságra mutat?" Én Ön tette fölött Ítélni nem akarok, 's csak annyit *) Alulírtak bizonyságot feszÜDk a'felől, hogy pesti lelkész tisztelendő Török Pál úr, tisitelendő Dobos János urnák, kinek írását ismerjük, azon levelét, melly igy kezdődik: „Gyűlési tudósításomat későn küldhetem 'stb." nekünk felmutatta, melly levél költének napja febr. 2 1845. Pesten, 7-ik mart. 1845. Fényes Elek m k. Bajkay Endre m. k. mondok: Ha a' szolgabíró, Pál bűnéért Jánost gácsolná meg, — röviden és magyarán szólva: öt „esze-veszett embernek" tartanám. Igen is, az 5-ik számú P. lapi czikket én irtam , egy a' gyűlésen jelen-volt 's csak hamar Pesten megfordult egyénnek szóbeli előadása után; és az általam Írottaknak ura vagyok 's leendek. De mi előtt soraim mellett megküzdenék: engedje meg B. Zs. úr, hogy öt, ellenemet, P. Hírlapban közlött czikkében, mint lelke'sszelleme hü tükrében kissé végig-tekinthessem, mi által képes legyek észrevenni, hol van legkevesbbé fedezve 's magamat elhatározhassam, feje vagy szive ellen kell-e a' vágásokat irányoznom. B. Zs. úr Dobos urat kárhoztatja, hogy Török, ön-meggyőződését az érzetek nyugodt hónán kivül vitte, azaz, mint én ezt értem, egyházi ügyet Egyházi Lapba. 'S mit csinál B. Zs. ur ? Az egyházi ügyet a1

P. Hirlap politikai terére viszi. Már mimódon mondhatod atyádfiának: Hadd vessem ki aszálkát szemedből, ha te szemedben gerenda vagyon ? Máté. 7: 4. — Innen látom, hogy B. Zs. úr, istenadta bölcseségét nem követi és saját elvének sem embere. B. Zs. úr nem akarja, hogy neki ,,türelmetlen méltánytalanságot vessenek szemére, miszerint idegen véleményt 's ellenkező meggyőződést meghallgatni erőtlen, gyáva és önző"; és „baráti jobbot ajánl olly téren 's olly kérdéseknél, melylyeknek megvitatása szükséges reformi kérdés." — Miért kárhoztatja tehát Dobos urat, hogy Török egyéni meggyőződését nyilvánosság terére vitte át, — azon térre, hol a' reform-kérdések legtöbb oldalról megvitathatok? Uraim! a' nagy reformer csak a'kömlödi gyülésterem négy fala közt reformer: az érzetek nyugodt hónán kivülpedig, t. i. a' nyilvánosság teréni vitatásnál, már türelmetlen, erőtlen, és önző. Derék reformer, ki az érzetek nyugodt hónán belül, a' befhesda-tó megingatása nélkül, akar reformálni! B. Zs. úr roszalni láttatik, hogy olly ünnepély 's szertartás ellen nyilatkoztam, mellynek megváltoztatására minden ellentörekvés késő már. Köszönöm az e' szavakban rejlő bölcs tanácsot! de nem követhetem. Mert határzat ellen, mihez való készületnek tanúja nem vagyok, mi előtt az meghozatnék, vagy minek létét tudnám, szélmalomharczot űzni nem leszek oktalan. Egyébiránt kérdés marad : Iíésö-e a' megváltoztatásra irányzott törekvés? Én legalább azt gondolom, hogy a' czélzott változtatás megtörténendik, vagy - . Annyit bizonyosnak tartok, hogy Dunán-túl, a' püspöki szék megürülendésével, — minek, tiszta szívből kívánom, későn jöjön el ideje! — más szertartással fognak szentelni püspököt, mint millyennel akarnak most. B. Zs. úr engemet, — kit, mint hazug ámítót 's machinatort, nemcsak gyanúsít, hanem tettével annak bizonyít is a' közönség előtt, — igen na-