Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-17 / 7. szám

és mély érzésű Carlyle Tamás egy nagyobb dol­gozatából kivonva német hithősünk' mesterkézzel rajzolt életképét adja. Ebben minden gyanút, mellyel tán egy angolhonból jövő német evang. egyházi körülmények fölötti Ítéletet először kezünk­be vehetnénk , legnagyobb megnyugtatásunkra mellőzve látunk, 's örülünk azon szeretett nagy ne­vet, azon tanítót, kinek határtalan hálával hódo­lunk, egy idegentől részre hajlatlanul méltatva's dicsőítve látni. Ezen 24 hasáb Luther' helyes meg­ítélésére nézve, minden tekintetben többet rejt ma­gában, mint némelly ugyan annyi ívű könyv. Lut­her itt nagyságában és szelidségében, bátorságá­ban és alázatosságában lép előnkbe. Ref., ha hely engedné, az egész könyvecskét ide nyomtattatná, hogy annál bizonyosabb legyen annak sokaktól olvasása cs használata felől. Mind e' mellett meg nem állhatja, hogy végzetéből legalább néhány sort ne idézzen: ,,Én Luthert igaz's nagy férfinak nevezem, nagynak lelkére, bátorságára, szerete­tére és tisztaságára nézve 's egynek szeretetre legméltóbb és legjelesebb férfiaink közül. Nagy, nem mint a' megfaragott obelisk, hanem mint Alpes' csúcsa, egyszerű, igaz lelkű, ki korántsem gondol arra, hogy nagy legyen; egészen más levén hi­vattatása, minthogy nagy legyen. Igen, ő egy mcg­mászhatlan gránit, melly föl az egekbe emelke­dik, és hasadékaiban mégis források, zöld. nyá­jas "s virágos völgyek léteznek. Igazi lelkivezér és próféta,'s a* természetnek és az élőigazságnak hü fia , kiért a' jelen és még sok jövő század rebeg hálát az egeknek." Bár sokaknak jönne kezébe ötlenék szemébe ezen kis irat, mellynek ára csak 1 Vae. garas 's e'felettegy közkivánatúalapítvánv' a' Gusztáv-Adolf alapítvány' javára szentelt irat; utat a' szivekhez majd maga készít magának. Wies­badenben nyomatott 's itt bizonyára minden könyv­kereskedésben megkapható. Igen kívánatos, hogy jó német-magyar fordítóra találjon, a' jeles Car­lyle' egész munkája, melly robotoló fordító' kezébe csakugyan nem való. Berl. Z. Gutenberg' emléke és Imtker. Strassz­burgban az 1842-ik év' szent János napján tarta­tott Gutenberg' emléke felállítatásának ünnepe. A' hires művész, Dávid, ingyen készítette azt, ezért az egyesületi biztosság szabad tetszésére bizta a' nagyszerű tárgy' kivitelét. A' talpazaton valának szemlélhetők a századok' nagy férfiai, 's ezek kö­zött egymás mellettLuther és Voltaire. A' szobor' le­lepleztetésekor azonnal iszonyú zaj és lárma támadt, a' nép' r. kathol. része és a'jelenvolt papság Luther' eltávolíttatását sürgette, különben az emlék' le­rombolásával fenyegetődzött. A' város' praefectu­sának, Schützenbergnek, meg kellett Ígérni a' dolog' kiegyenlítését. A' biztosság meg is egye­zett a' püspöki coadjutor Rassz abbással, hogy a' város' protestáns népessége' kímélete' tekintetéből Luther maradjon meg, de az emlék' talpazatára tétessék Bonáld is, mi meg is történvén, az újabb leleplezés' ideje ismét eljött. A1 nép az alatt egy Xamburg nevezetű ember' és néhány fanatikus pap' vezérlete alatt szerkesztett ,Abeille4 czimű újság lap által folyvást ingereltetve ismét az előbbihez hasonló lármát ütött, újabb ajánlatok tétettek . hogy BonáldhozmégErasmus, Montesquieu, Bossvet fognak helyeztetni, de mind hasztalan. Luthernek le kellett vétetni. Rüssz abbás püspök lett ezen vita alatt, és a' lármát már nem csendesítette. Csudálatos, mond a' tudósító, hogy Voltaire ellen semmi szó sem volt, ki a' vallást kigúnyolta, és a' buzgó Luther olly szemet szűrt Igen, mert van­nak emberek, kik Voltairt szeretik idézni ma is, ki szerintök az inquisitio felöl kedvezően nyilat­kozott; Luther pedig csúfot űzött a'művészetből. (Darm. Alig. Z. 1842.) Egyháziak' gazttagsága. AzExaminer evan­gcliomi szegénység következő példáit számlálja elő az angol egyházból: tizenöt év alatt három püs­pök halt meg, kik 700,000 ft st.(8,400,000) hagy­tak gyermekeiknek. Egy clogheri püspök, zsebé­ben egy schilling nélkül ment Irlandba — ama' szegény Irlandba , hol a' tizedet íizető pórnak sokszorta burgonyája sincs — 's 8 évi hivata­loskodás után kész pénzben 400,000. f. st. ha­gyott örököseinek. A' cloynei püspök, ki 18i0ban halt meg, 120,000 font sterlinget gyűjtött, 's egy nem rég meghalt wallisi püspök , kinek püs­pöksége szegénynek tartatik, szegénységét 100,000 f. stre bányolá. 1828-ban 20 év alatt kimúlt 24 püspök' ingó vagyona 1,649,000 f. st. roppant öszvegre rúgott! 'S kérdi a' nevezett lap, a'gaz­dagról és tevéről szóló bibliai hely nincs-e irva az angol püspökök' számára is, megjegyezvén, hogy alig találhatni Angliában 24 tábornokot, vagy 24 admirált, vagy 24 birót, sőt 24 kalmárt, kiknek ingó vagyona ama'24 főpapéhoz csak meg­közelítőleg is hasonlítana. E keresztyéntelen mam­mon, romlása az angol egyháznak , gúny az evan­géliumra. (A. Ií. Z.) Uj felekezet. Mi alatt a' puseyismus a' püspöki egyházkormányzat' tételeit nagyobb fokra emeli, diagonalis ellentétül más társulat támadoz, melly meg nem elégedve a' brown-robinsoni el­vekkel, a' függetlenséget s egyháziatlanságot még sokkal magasb állásra viszi. Tagjai plymo­uthi rokonoknak nevezik magokat; vallásos irá­nyuk, a' több ujabbak közt, több tekintetben az irvingihez hajlik; az apostolkori egyházat mond­ják, közvetlenül a' sz. lélek vezelé 's ennek kü­lönös xa Q"r^ara-ját birá; igy kellett volna ennek maradni világvégezeteig. De a' Krisztus' egyháza, önhibája miatt, elveszté mindkettőt. 0 elpártolt s visszahúzódván tőle a' sz. lélek, sötétségbe esett; vakként vánszorgott tova, vakok vezetői. De a'setétség újra szétfoszlandik. A' plymouthi ro­konok uj alakot és szépséget adandnak az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom