Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-17 / 7. szám

háznak. — Különös becset tulajdonítanak vala-' mennyi keresztyén' átalános papsága' eszméjének; semminemű hierarchia ne legyen, mert minden ember pap és tanító; a' ker. társulatok-, missió választmányokban "stb. szintén megbotránkoznak , mert azok igen corporativeknek tetszenek 's könynyen szabadtalanságra vezethetnének. (B.A.K.Z.) Egyházi indítvány. John Russell azalsó házban következő javallatokat tön a' britt oktatás-reformra nézve : ,,a' sz. iiás , az elfogadott fordítás szerint, minden iskolában olvastassék" — „Különös rendszabályok foganatosítassanak azon esetre, ha r kath. szülök vonakodnak gyermekeiket iskolában a' sz. Írásban oktattatni" — ,,A' canterburgi 's yorki érsekek 's a' neveléssel különösen megbízatott tanács' választmánya által jóváhagyott vallásos könyveken kivül, más könyvek meg ne engedtessenek/' —„Ezen iskolák' gyermekei vasárnap bármelly más vasárnapi iskolába, vagy bármelly istentiszteletül fölszentelt helyre , szüléik' óhajtása szerint, mehetnek." — ,,R. kath. vagy más dissenter iskolák, ha egyébiránt igazgatásuk helyesnek találtatik , azon joggokkal bírjanak , mint a' parochialis iskolák azon gyermekek' lanúleveleire nézve , kik gyárakban dolgoznak ugyan, de ezen iskolákba még járnak." — ,,A' kamara azon véleményben van, hogy a1

privatnevelés' tanácsa1

válaszmányának eszközök adassanak határozott számú normális és példányiskolák' Nagybritanniában alapítása- 's fentartására. (Kath. K. Z.) Jezsuiták. Michelel professor tanítószékéről nyilvánosan 's úgy szólva hivatalosan beszélt a' jezsuiták ellen, Loyola Ignácz, szóla, hadi gépnek tekinté a' vallást, és saját kifejezése szerint, szellemi ,exercitiumokat' tanultatott be; a' feltalált gép azután különféle módon, oktatásra, hitterjesztésre, sőt kinozásra is hásználtaték, „Kinek volt e' katonaság kárára?" folytatá jUíchelet. 'S kinek fogna ismét kárára lenni, ha életbe lépne? Nem nekünk, a' foradalom' fiainak, hanem az egyháznak, magának a' papságnak, melylyet erőszakoskodásra ragad 's a' mostani világ1 megtámadására ingerel. Kérdem a' szóban forgó katonaság' tagjait, jelenhez vagy múlthoz tartoznak-e? Hírlapokban, miket nép közölt terjesztenek, mondják, hogy ők a'jelent és szabadságot képviselik. Azt bajos elhinni kivált ollyanoknak, kik uralkodó családot űztek ki, hogy őket (a'jezsuitákat) kiűzhessék. (A. K. Z.) R. kath. papság' sorsa Párisban. A' párisi egyetem'megtámadásai és czikkei, ugyszinte a' Constitutionel' ,Journal des Debats' gyalázásai 's ragalmai a' r. kath. papság ellen gyümölcsözni kezdenek. Páris' utszáin: hol vad baromiság'jelenetei meggyérültek, a'papok gyakrabban insulláltatnak. Egy tisztes pap, ki félszázad óta keresztyén szeretet' munkáinak szentelé • • 'i i magat korlat nélkül, kit Erancziaországban, mint 'egyikét az egyház' legérdemesb szolgáinak ismerínek, egy magányos boulevardon. vele találkozó három egyén által sokáig sértések- és átkokkal tetézteték. Miután nyugottan hallgalá őket, a' nélkül, hogy felszólalna, mosolygó arczczal megfordult, hogy lássa, kik azok, kik az oltár'szolgáját, tántorgó lépteivel 's földre sütött szemekkel csak az imára, mellyct e' perezben magában mondott, gondoló 70 éves őszt, a1

polgárisuk világ' fővárosában, féuyes nappal igy gúnyolni és sértegetni vakmerők. Látá, hogy nem a' legalsóbb néposztályhoz , hanem ahoz tartoznak , melly bizonyos hírlapokat megérteni képes De érdemes , tiszteletet parancsoló magatartása, nem volt hatással a' durvákra; megkettőzteték gyalázásaikat, fenyegetéseiket, 's csak azután hagyák őt el. Egy más, nem olly koros papot, egy ember fényes nappal arezon pökött. Tette1

tanúi, mondják, elfogták; ő a1

papot nem ismerte, ez szinte őt nem. Tettének más indoka nem volt, mintáz, hogy magát a' valódi felvilágosultság', a' szabadság' hívéül bizonyítsa be. (K a t h. K. Z.) Az ultramontanismus Franczhonban. Franczhonban noponként nagyobb hatásra törekszik az ultramontanismus és vakmerőbb kezd lenni, minden irataiban és hírlapjaiban igyekszik a' dolgok' fenálló rendjét megzavarni, a' vallásszabadságot kárhoztatja, nyilvános oktatás-szabadságot sürget, hogy ezt kezére játszhassa, a' protestánsokat rágalmazza, törvényes jogaikat ostromolja, függetlenségöket megtámadja , a' status-religio' eszméjét sürgeti. Illynemü törekedésével magát mindinkább és jobban ismerteti, minek következése az, hogy a' király és ministerei ezen pártot magára hagyák, a' szabad sajtó működik ellene, de gondolni lehet, hogy nem sok idő múlva meg is fogják zabolázni féketlenségét, miután a' históriából jól tudatik, hogy azt egy bizonyos határon túl bocsátani nem lehet. (Darm. Alig. Z. 1842. Nro 207.) Kivándorlás. A' lengyel kivándorlottak közt van Mirski hg is, ki Algirba ment, ott r. kath. gyarmatot alapítandó, és sikerült több távol kerületből számos gyarmatost magához vonnia. De Algírból visszatérte után rögtön megváltozott. A' r. kath. hitet görög egyházzal cserélé föl, Miklós czárnál közbocsánatot keres 's más lengyeleket is azon lépésre birni törekszik, példája'kövelésére szólítván fel őket 's nyilvánítván, hogy Lengyelország' számára nincs más szerencse , mint a' minden szlávok' császárának uralkodása. Abból, mit Mirski hg sajtó' utján közzé tőn, panszlavismus' eszméje, valamennyi szláv orosz királyi páleza alatti egyesítésének eszméje igen világosan ragyog ki. Ez alkalmat adott arra, hogy a' lengyel kivándorlottak közül 60-nál többen, köztök Mickiewicz A. is, Mirski' elveit 's törekvéseit szinte sajtó' utján, nemzetárulásnak bélyegzék 's ; kárhoztaták. (B. A. K. Z.)