Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-10 / 6. szám

nia, vagy ha rajt változtatási tenni kivánand , a'l legnagyobb polgári bűnnek leheti magát részesévé Ellenben az amerikai szabad statusoknak polgára, hiában fog a' monárchia' fénye, czírnei és csillo­gó rendjelei után esengeni, a' democratü formák' egyszerűségét o meg nem változtathatja, vagy csak a' fenálló viszonyok' végképeni (elforga­tásával. Igy a' protestáns egyház is különbféle he­lyeken, a' körülményeknek változó befolyása sze­rint, különféle alakokat von magára, mellyek an­nak múlhallan lényegéhez nem tartoznak ugyan, de mégis vele már anyira összenőttek, hogy raj­tok az egésznek megrázkódtatása, talán szélbom­lása nélkül, amúgy könnyen túladni nem lehet. Hlyen, magyarországi protestáns egyházunkban, Ítéletem szerint, vegyes kormányforma. Svédor­szágban püspökök igazgatják az egyházat, Hol­landiában pap elnököl az egyházi fögyüléseken. És vannak, kik minálunk is hasonlót óhajtanak , kik képtelenségnek tartják, hogyazegyház'ügyei­vel csak mellesleg foglalkozóknak, annak kormány­zásába épen ollyan, vagy talán nagyobb befolyá­suk legyen, mint azoknak, kike'czélra egész éle­töket szentelék, kik az egyházban, mint egyedüli éltető elemökben, folyton élnek és mozognak. Igaz­ságuk van-e ezeknek vagy nincsen, a' svéd-és hollandiai egyházalkotmány jobb-e, vagya'ho­nunkbeli? — vizsgálni ezúttal nem akarom; annyi bizonyos , hogy úgy a' természetben, mint a'szel­lemvilágban , ugyanazon .való' nem egyszer a' legkülönnemübb formákban mutatkozik, a' nél­kül, hogy azért akár az egyet, akár a'másikat e' formák közül rosznak, meg nem szenvedhelőnek lehetne vagy kellene mondani;sől épen a'formák'ezen különbféleségéből szokott a' leggyönyörűbb ösz­hangzat származni. Az inkább papi elemű igazga­tás Svédországban, vagy Hollandiában, vagy egye­bütt jó lehet., de azért jó lehet ilt nálunk Ma­gyarországban, a'divatban levő vegyes is, annyi­val inkább, mivel ezen különbözés által a'protes­tantismus' egysége is, mint némellyek tán gon­dolhatnák, mitsem szenved, a' protestantimusnak épen az levén főismertető jele, hogy a' formákban szabadságot, a' lényegben megegyezést hirdet. Azért is tartsuk mi tiszteletben minden reformjaink mellett, ezen nálunk meghonosodott 's nagy zavarok nélkül egyenlőn meg nem másítható kormányfor­mát , de tartsuk tiszteletben egy és más részről. 'S itt immár lehelellen meg nem említenem egy reformot, melly az ágost. hitv. egyházban már néhány évtized előtt behozatott, legújabban pe­dig a' reform, egyházba is behozatni megkísérte­tett, t i. a1 general-coventi csupán világi egyén­ből álló elnökséget. Szépek, tagadni nem lehet, és elvontan tekintve, igen talpraesettek azon okos­kodások , mellyek e' reform mellett felhozattak, csakhogy egy hibájuk van: kelletinél többet bizo­nyítnak. Szerintök ugyanis nemcsak a' general­cor.ventbe, hanem egész egyházunkba is egy­elemu igazgatast 's illetőleg elnökséget kellene be­hozni; már pedig ez a' fejtegetés alatt levő elv' érzé­keny megfejtése nélkül nem valósítható. De tegyük fel, hogy valósítható volna, akkor meg alkalmasint több ok harczolna a' papi, minta'világi elem mel­lett; mert ha a'papokat eltávoztatandjuk az egy­ház' kormányáiól, és csupa világi tisztviselőket ültetendünk melléje, akkor megint az általam elő­adott első elv ellen cselckvénk, az egyházról le­törlötlükaz egyháziság'szinét, magában talán jó, de politikai intézetté változtattuk azt által, vagy ha reformáló kezeink közt egyháznak marada is, meg­lehet quaeker, de keresztyén evang. egyház, biz az nem többé! 31egengedem én, hogy a' ve­gyes kormányforma nehézségekkel jár; de ha azok az alsóbb körökben legyőzhetek , miért volná­nak épen a' legfelsőbb körben legyözhetlenek , miért kellene épen itt némi csekély nehézségek miatt, hosszas gyakorlat által szentesített rendszerünkön sérelmet tenni ? Vagy talán ezen nehézségeket mi magunk sem hisszük egészen legyőzhetle­neknek, de a1 valódi ok, mellyet azonban tisztán megvallani magunknak sem merünk, az: miképen viszásnak látszik, hogy egy szegény, polgárilag fénytelen helyzetű pap, egy világi fő­méltósággal ugyanazon polezon üljön, 's nálá­nál sokkal magasabb rangú egyéneknek elnöke le­gyen? Kik netalán igy gondolkoznak, és való­színű, hogy sokaknál ez a'tulajdonkép eni botrány­kő, azok vegyék fontolóra, hogy egyházban a'születés világi rang, gazdagság 'slb. mitsem számoló mennyiségek, de magokban a' polgári viszonyokban is vannak példák, hogy felsőbbek, külső állapotra nézve, alsóbbaknak kormánya alatt állanak, például, a' katonaságnál grófok, bárók nem egyszer jobbágy születésü előjárókia hallgat­ni kötelesek, vagy a' megyéknél országnagyok, köznemesi származású alispán' elnöksége alatt gyü­lekeznek össze. — „Úgyde" mondani fogjátok: legyen bármiképen a generalconventi egyelemü elnökséggel a' dolog, az ellen neked, épen fel­állított elvednél fogva, nem lehet kifogásod, mert azt már az idő az egyházhoz válhatathm Knpocs­csal forrasztás Engedelmet kérek , ezen egyele­mü elnökéget a'papság, és mások is, kc/dettől fogva állhatatosan ellenzettek, sőt az, mint tud­juk, tetemes ingerültséget is okozott az egyház­ban. És igy egyházunk' éleiében átment intéz­ménynek az még mindig nem tekinthető, sőt épen a' legerősebb tanúbizonyságául szolgál ama* sza­bály' helyességének: hogy reformjaink mellett azon különös állapotokra, mellyek az egjház' kebelében az idő' folytán kifejlődjenek, mindig tekintettel szükség lennünk. Végre reformjaink mellett a' módot, miál­tal azok az életbe léptetendók, sem szabad I soha figyelem nélkül hagynunk , de gondosan szemelölt kell laitanunk jelesül azon igazságot: 'houy a' czél ugyan sehol sem , de legkevésbbé az

Next

/
Oldalképek
Tartalom