Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-26 / 43. szám

lapok szellemével; de egyez igen is az: hogy • néhai Kastenbaum százezeres végrendeletében zsidóiskolát tervezett, azt a' tisztelt megyére bízta, és a' megye mai napig űzi felette gondjait. Az iskolát székvárosában 1838-ban nyitotta meg 3 oktató vezérlete alatt; táblabírói közül egy főfelügyelőt nevezett ki; ez tart évenkint kétszer megbízott társaival 's lehető szigorral közvizsgálatot. A' növendékek 3 osztályra sorozvák. Vallás (Talmudot nem tanítnak itt) földirat, német és zsidó nyelven kivül az 1-sö osztályban: magyar olvasás, írás, nyelvtan a'rendhagyó igékig; 2-dikban: hasonlóul a'szókötésig; 3-dikban: magyar nyelvtan és helyesírás gyakorlatilag, levelezés, számolás, mütan 's Magyarország földirata tanítatik. A' bemutatott névjegyzék szerint, 47en járnak rendes iskolát, holott az első években számuk a' százat is megközelítette; magyar olvasást és irást tanuló rendkívüli talmudosok 14en, de ezek magányosan tanítatnak 's nem jelennek meg közvizsgálaton. Iíülvidékröl 18, Gallicziából 1; a' zsidó árasztotta Ujhelyböl csak 28; a' talmudusok mind idegenek. Az 1-sö osztályban 30an vannak, 6-tól 16 évesekig; a' 2-dikban: lOen, 8-tól 16-ig; a' 3-dikban: 7-en, lltöl 14ig. 13 fömulatók 20tól 60ig töltöttek iskolán kívüli napot; 17en kevesebbet. A' szegények ingyen iskoláznak, a1

tehetösbek esztendeig 2 — a' gazdagok 4 pengő ftot fizetnek. 3 év elteltével vagy nagyobb iskolákba vagy kereskedésbe mennek. A' nyárszaki próbatétkor bámulás és öröm ragadta meg közlöt, midőn a' magyar nyelvhez többnyire idegen 's nehéz ajkú gyermekek, 2 — 3 rövid» év alatt olvasás, irás, kötött 's kötetlen szónoklat, számvetés, nyelvszabály, áttétel 's könyvnélkiilizésben, leghívebb vizsgálat mellett, annyi ügyességet, jártasságot, gyakorlatot tanúsítottak; 's csak a' szembekötösdit játszó tagad hatja, milly óriási haladást eszközölhetnek az iskolák 's ügyes tanítók olt is, hol az idegeneket a' hazai nyelvhez alig édesgeti valami, midőn sok zsidó a' magyarításban olly csalétket hiszen, melly őket sajátságos életmódúktól 's különködö valláselvüktöl elvonja 's hálóba keríti. De más oldalról a' feljebbi iskolai statistica minden honszeretö kebelnek epét csinál az idegenkedés, hanyagság, léhaság miatt, melly izraelnépét e' nem igen diszes jellemvonásokban feltünteti , midőn egy önkörükböl kinőtt 's haladást igérö és adó intézetet annyira megvetnek, 's gyermekeiket inkább belenövesztik a' szívtelen csempésségbe, mint megragadják az alkalmat a' honatyáktól véreiknek egy jobb sors kiérdemlését eszközölni, mint a' millyen maguknak jutott. Fájdalom! az újhelyi rabbi, kinek neve, ittléte óta pár év alatt annyiszor felfordult a' megye • rendei előtt, kilartó iparral kovácsolja a* vastag babona bilincsét, és minden alkalmat felhasznál, hogy hívei elöl a' haladás 's világosság fénysugarait elzárja; innen az iskola hanyatlása. Alulirt, mint egyik legforróbb barátja az emancipatiónak, erősen hiszi: hogy a' zsidók polgári képességét csupán az iskolák eszközölhetvén, ezeknek idegen honból bevándorlott rabbik által elzárt üdvös forrását egyedül a' törvényhatóságok nyithatják meg — a' rabbik eltávolításuk által. Mert ha igaz — min legkevesbbé sem kétkedhetünk — hogy a' hazaszeretet életfája iskolákban ver gyökeret 's templomokban ápoltatik: a' Lengyel- vagy más országból beszivárgó zsidópapok, kiket sem vallás, sem rokonság, emlékezet vagy hála nem csatol a' hazához, üszköt ugyan mindig hánynak, de követ soha sem emelnek a' nemzeti épülethez. Es ha valami, bizonyosan e* szellemi forradalom korszaka igényli, hogy a' nyilvánosság barátai, ha szinte állandóul nem kisérhetik is őrszemekkel ezen néptöredék Qsigamozgalmát, vessenek legalább egy-két futó pillanatot közügyeikre, hogy lássa a' haza, kik bicskázzák le a' reform magzatát, 's készítsen törvényes ovószert a' jövendő földerítésének zálogául. Ez engedi közlőnek is reményleni parányi czikke felvételét, — 's azon tapasztalat, hogy a' nagybecsű prot. E.L. az iskolákat a' nemzetiséget, értelmiséget, szóval — a' tiszta honszerelmet szivén viseli. Vályi Pál. Az árvái cvansr. néjmevelíi egyesület gyiilése. F. év aug. hó 20. napján Alsó-Kubinban tek. Zmeskal Elek ur elnöklete alatt, az árvái evang. népnevelő egyesületünk conferentialis gyűlést tarta, mellynek rövid kivonata következendő: 1) Minekutána érdemes elnökünk rövid, de velős 's őszinli beszéddel a' gyűlést megnyitotta volna, Sipka György velicsnei tanító az iskolai fenyítékről szóló munkáját elolvasá, melly is szokott megbirálás után jegyzőkönyvbe iktatni határoztatott. — 2) Elöbbeni gyűlésnek jegyzökönyve hitelesítetett. 3) Mult iskolai évnek rendszere mutattatott. 4) A' tanítók, özvegyek és árvák intézete pénztára vizsgáltatott meg. 5) Az egyesületi pénztárból fenmaradt öszvegért több magyar népszerű és népiskolák számára készített Edvi Illés Pál és Stancsich Mihály munkájokbó! kiválogatott könyveket az egyesület könyvtár részére megszerezni, rendeltetett. 6) Több tárgyak felöl tanácskozás közben megpendítetett, mikép sikeres nevelésnek egyik nem legkisebb hibája az, hogy a' mi tót ajkú népiskoláinkban az ifjúság számára irt czélszerü kézikönyvek hiányzanak: azért érdemes elnökünk az 1842. évben tartott gyűlés határozatának következtében, az intézet rendes tagjait felszólítá, hogy a' felvállalt tárgyak körüli készítésével ne késedelmeznének annál in-