Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-26 / 43. szám

kább, mivelhogy magyar rokonink e' tárgyban annyira előrehaladtak, hogyStancsich, EdviIllés, Varga 's más több érdemes irók által mindezekkel bővelkednek, holott mi még a' nyelvviszonyban megegyezni sem tudunk. Ezen szempontból indulva, igen szükségesnek tartanám, egy tót nyelv közönséges grammatikának kiadását , melly nemcsak a' tanuló ifjúságnak a' szent irás, éneklő- ós imádságos könyv könnyebb értelmére, de magok a' tanitóknak vezérfonalul szolgálna. Azon remény kecsegtet engem, hogy azon tót rokonink, kik ezen nyelvvel nagyobb ismeretségben élnek, ezen kis népszerű kézikönyvecske készítésébe segédkezüket nyujtandják. 7) Mult évi rendszerekből kilátszott, hogy a' mi árvái ev. iskoláinkban a' tanulók száma következendő volt: a' lestini anyaiskolában a' két leányiskolákkal együtt 162, Jaszenován 43, Alsó-Kubinban leányisk. együtt 123, Velicsnén és Porubán 156, Isztelnén és Kralovanban73, Párniczán 105, Zsaskon 45. Összesen 707. Az egész egyházmegyében a' lelkek sommája csak 8727. 31 e d z i h r a d s z k y Lajos, jegyző. Szent lant. Énekek. István király napján. *) (Tündöklő hajnali csillag). Hozzád föld- és mennyalkotó , Világvezér , porápoló, Emeljük fel szivünket! Hozzád küldünk fohászokat, Buzgóságból fakadtakat, Ki véded nemzetünket. A' hit Ül itt Es a nemzet szent ünnepet. Oh, fogadd hát A' hit 's nemzet áldozatját! Pogány hitet követtenek , Sötétben tévelyegtenek Eldődink hajdanában, De te buzgó királyt adál 'S eloszlott a' lélekhomaly 'S nap fénylett e"1

hazában, Gyöze Fénye A" keresztnek, 's leikeinknek szent javára Most is üdvvel hat zugára. Tőrvényt nem türt, kar volt joga, Gálád önkénynek hódola A' korlátlan kevert nép: Istvánt tisztelte a' magyar 'S alakba tcrt a' zűrzavar 'S a* törvény szent, jogunk ép I *) Egy kir. intézvény ezen ünnep megiilését rendeli nálunk is. En két oknál fogva szeretem ezen ünnepet: a) mivel á' keresztyénség első behozatalára; b) mivel polgárosodásunk megalapítására emlékeztet. Énekes könyveinkben nincs rá ének. Székács-Vészek Jöttek Ölve törve nemzetünkre, és mi állunk, Mert erőnk véd és királyunk. Tartsd meg köztünk a' szent Hitet, Tedd gazdaggá a nemzetet Jólétben és erényben! Óvd a' hazát, óvd a' királyt, Teremts békét, irtsd a' viszályt, Áldj részben, áldj egészben, És mi, Bár mi Érjen, áldni és imádni fogunk Téged És imádni bölcseséged. Mindenható szent Istenünk Maradj erős várunk nekünk, Védelmezz szárnyaiddal; Hozzád híven ragaszkodunk Áldásidért hálát adunk Szivünkkel 's ajkainkkal, 'S mig itt A' hit És a' nemzet ül ünnepet, millióknak Zengedési áldni fognak. Székács. A' reformatio ünnepén. (Jézust el nem bocsátom). Három század elrepült! — Annyi század népe nincsen ! — Mennyi szív elhidegült ? Csak te élsz, kegyelmes Isten, 'S véled mi, uj nemzedék, Szivünk lángja néked ég. — Üldözésben hulltak el Szerit ügyednek hü baráti, Vész terült el utjokon És a' népek vad csatái: Ámde, mert velők valál, Nem győz rajtok a' fialál. Három század elrepült — Föld ölében föld levének És nyugosznak csendesen , Ámde zeng felettök ének , Szól a' milliók dala És a' hitnek angyala. Mit viharban nyertenek , Békességet hoz szivünknek, 'S mit csatákban hittenek , Az alapja szeut hitünknek : Bibliánk, az Ur szava, Életünk legfőbb java! Őket áldva, add atyánk, Szent hitünket hűn szeretni! Mellyért annyin estek el. Mit fiad tanít követni: Igy ha lesz is ellenünk, Lesz győzelmes fegyverünk! Elefánt M.