Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-05 / 40. szám

hogy t. i. azon kerületben, mellyhez Pozsony-, Nyitra-és Barsmegyék tartoztak, több magyar, abban ellenben, meliyet Zólyom , Nógrád N.Honth és Turócz képeztek, sok német egyházak találtattak és tót superintendensek voltak választva, mind a' két kerület részére az említett nyelveket tudó felügyelök választattak, kik azonban a' superintendensek alá voltak helyezve. Más politikai körülmények uj tünemények szülői lőnek az egyházvilágban. Midőn 1673-ban a' legtöbb egyházak lelkészeiktől megfosztattak. 1687-ik országgyűlés után az evang. egyházaknak csak csekély része volt lelkészekkel ellátva, és sok helyeken r.kath. papok hozattak be, a'protestansügy védelemre szorult, ezen hivatallal és joggal a' körülményeknél fogva nemes származatu férűak ruháztattak fel, kik az egyház kincseit, könyveit, tökepénzeit 's a' t. vevék őrízetök alá és kedvező alkalommal az evang. istenitisztelet ujonti behozataláról gondoskodtak. Olly szerencsés helyeken is, hol saját istenitisztelettel bírtak, a' lelkészt illy felügyelök oltalma alá helyezék, minthogy átláták, hogy számtalan megtámadásoknak van kitéve. Minlhogy falukon, hol több vagy kevésb számú nemesség lakék, már előbb bízattak meg alkalmas férfiak a' közbirtokosok közös ügyeinek vezérletével és védelmével, kik azután „felügyelő" nevet viseltek, következék, hogy vagy ennek felügyeletére bizák egyházi érdekeiket, vagy pedig ezen név alalt mást vála^ztának. Városokban e' zivataros időkben illy hivatalok szüksége mind inkább sürgetösb lőn. Ezen idökorig az egyháznak statushozi viszonyát és részint az egyház külügyeit is, mint pártfogó, a' városi tanács rendezé. Ez azonban legtöbb helyeken, legalább részben, ha nem egészen, a' r kath. egyházba tért, és a protestánsok törekvéseinek, az egyház ügyében, egy egyesítő pontra volt szükségök. És épen ez egyházunk felügyelőségének eredete és első kezdete. Azt azonban korántsem kell hinni, hogy ez időszakban már minden egyházak saját felügyelökkel voltak ellátva, sőt ellenkezőleg azt bizonyítja a' későbbi történet, hogy illy férfiakkal csak kevés 's annak szükségét leginkább érző egyházak és bizonyos időig látattak el. Különben, milly szomorító a1

magyar prot. egyház 1673-tól 1704 ig terjedő történele; épen olly homályos és zavarteli; közönséges külforrásai az 1763-dik évvel egyszerre elhallgatnak, a' lelkészek, krk azt feljegyezni szokták, vagy számüzvék, vagy aggodalom, félelem és inség martaléki, a' reá következelt idő pedig 1704-töI alig nyújt e* részben némi világsugárt. Ezen végső időkből annyi k^ világlik, hogy azon viharos és szomorú korban a' felügyelók ollykor az egyház őreivé választatok Hol volt ez szokásban, milly jogokkal bírtak, rflilly szolgálatot tőnek az egyházaknak, arról bizony-1 ságaink nincsenek. Mi a' pártfogói jogot ezen időszakban illeti, azt az evang. földesurak egészen elvesziték^ mert a' püspökök, a' papi hivatalok r. kath. lelkészekkel betöltésénél rájok mitsem ügyellek, 's behelyezék őket azon javadalmak birtokába, melylyek az élő pártfogók r kath. eldödeitöl származtak szintúgy, mint mellyek evang. feleiktől alapítattak. Ennél fogva keveset használt, hogy olly egyházakban, mellyek a' Toköly hadainak hatalmába jutottak, az evang. isteni tisztelet helyreállítatott, mert visszavonulta után az evang. lelkésznek is hátrálnia kelleti. Csak egy lényeges szolgálatot tön a' hatalmas nemesség az evang. egyháznak, hogy mint hü pártolója, a' törvény kedvezését nagy áldozatokkal hasznára fordítva, váraiban lelkészeket tartott,, isteni tiszteletet rendezett, abban részt venni alattvalóinak is megengedő, 's mi legfőbb, hogy ez által ezereket tartónak meg őseik hite iránti hűségben, kik árván hagyatva különben, a' r.kath. egyházba visszatértek volna. (Folyt, köv.) Egyház és Iskola* Az alakok, mellyeket magának a' szellem felépíte, szétdölnek, ha eltűntével azok megroskadvák, miként az emberi test, ha öt a' halál éltétől megfosztá, porrá leend. De az ó életből ismét uj támad; minden uj állapot mint mag egy megelőzőben fekvék 's okvetlen csak ebből fejlődhetik ki. Ha magát igazolni uj élet akarja, melly arra jogát nem egy előbbitől nyeré, elnyomorúl az 's nem díszlik örvendve, miként üvegházi növények soha nem birnak azon teljesség- 's erővel, meliyet a' természet saját éghajlatjok alatt és saját földjükben teremt. Korunk, melly az elmúlt századokon alapszik, jelentes kórjelül a' mindenült mutatkozó 's élénk törekvést birja szabadság után. Mindent, mi a' kifejlődést némileg tartóztathatná, le akar győzni. Ugyanazon szellemet látjuk mindenütt uralkodni. Maga a' természet legyőzetik emberi ipar által; czéljainak szolgálni kénytelenül, 's alig gördíthet az már elébe utján akadályokat. Szintúgy a' szellemi világában, melly szárnyait szabadon kiterjeszteni, 's a' kalitból, hol gyakran aranylánczokkal nyűgözve csak arasznyira szállonghatott, menekülni törekszik, az aether méretlen téreiben korlátlan *s szabadon, kedve és ínye szerint repdesendő. lénye után indulandó. T Í)p miként szüntelen egyik tulságból a' másik követk^ik, ugy a1

szellem sem akarja magát, fékeiből egyszer kiszabadulva, korlátoktól környeztetnr, vadon dűl szét 's alig ügyel a' legszentehhfe. Jelenleg mindent, a mi áll, le akar rontani, mivel neki szabad mozgásában minden akadálynak látszik. Holott az igazi szabadság csak meghatárott korlátok közt létezhet. Önkény, melly ma^áo kivül semmiről nem gondol, melly mindent