Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-05 / 40. szám

daczolva, pártfogolt egyházaiban önmaga választá vagy eltávolítá. Hasonló esetek azonban tudtommal csak igen gyérek valának , söt utólsóféle csak kettő adá elő magát, és én ezen tetteket csupán mint törvénytelen kivételeket hozom fel. Gyakrabban megesett azonban, hogy magok a' pártfogók a* r.kath. egyházba térvén át, az evang. lelkészeket önkényesen elüzék, 's ezen esetben aztán csak az országgyűlés nyújthatott segédkezeket. Egyébiránt ezen korban a' fraternitas és a' superintendens intézkedék az egyház minden egyéb jogai felett. Történt t. i. hogy némelly egyházakban a' XVI-dik század közepe táján, másokban ismét vége fele a1

megtisztult tan lelkészei legtöbbnyire, a' mint eldödeik ez vagy amaz archi- vagy vicediaconatushoz tartoztak 's olly— kor, mint azt a' politicai, földesurasági és még más körülmények is engedék, saját testvéregyletek- (fraternitas) és esperességekben egyesültek, és különös törvényeket alkottak, mellyeknek védőiül, ollykori esetekben, az illető megye rendeit választák. A' testvéregylet főnöke az esperes volt, mellé pedig 2, 4 vagy 8 dékán, 2 vagy 4 ülnök, egy szónok cs egy jegyző adaték, az egyházak és testvéregylet lelkészeinek száma szerint, hozzátéve, hogy mindannyian az összes lelkészek szavazattöbbsége állal választattak. Ezen hivatalnokok tevék az 1-sö asztalt, mindenben eldöntő szavazattal birtak és a' consistoriumot vagy tanácsot ök képezék, a1

többiek ellenben, kik a' 2-ik asztalnál ültek, az elnök választásába levő befolyásokat kivéve , csak hallgatók voltak és egyedül az elnökhez volt szabad kérelmeket intézniök. A' testvéregylet minden évben közönségesen négyszer gyűlt össze, és szigorú büntetés alatt minden lelkésznek meg kellett jelennie. Ülés folytában az elnök gyakorlá a' lelkészek és iskolatanítók felett, minden dolgokban, a1 birói hivatalt. Az ezek ellen intézett becstelenítési és adóssági perek ezen Ítélőszék előtt intéztettek el; de leginkább az erkölcsbirálat vagy fegyelem egyesek igazhítüsége feletti Ítélet, a' lelkésznek egyházhozi viszonyai tartoztak ide, ezen hivatalnokok adák meg az ország törvényei által megtil tott rokonsági fokozatokban az engedményt és az elválási szabadságol, mindkettőt azonban rendrkivüli gyengédséggel és minden fizetés nélkül 5 ezen elnökséghez folyamodtak a* lelkészek, ha jövedelmeik csonkítattak, ehhez fordultak a' pártfogói jog tulajdonosai, ha mások a* papi jövedelmeket veszélyeztették. A' törvény áthágói pénzbeli büntetéssel, az egyház megkérésével, $öjtöléssel és kizárással, t i.. az urvacsorájának élésétől bizonyos időig elfiltatásával 's más efféjlékkel büntettettek. A' rendzavarók ellen, ha a* nemesi rendhez tartoztak, és a' kirekesztést ellenök használni nem akarák, a' megye rendeifaez folyamodtak, a' szentségek gúnyolói ellenben keresztyén eltemettetés megtagadásával lakoltak. Ha tehát most már kérdezzük, vájjon az 1673-dik körüli időszakban a' pártfogók részt vőnek-e az egyház igazgatásában? a* válasz reá bizonyosan tagadó leend, mert, mint a' történet bizonyítja, egyedül azon joggal birtak, mint, mellyet a' r.kath. mai napig is gyakorlanak , t. i. a' lelkészeknek választható kijeleltek közüli kinevezését, melly alkalommal az egyház tanácsát és hangulatát is figyelembe vevék. A' testvéregylettöl, minden fontos esetekben, a' superintendenshez vitethetett fel az ügy, ki a' sellyei és szepes-váralyi zsinat végzésénél fogva egyszersmind első és egyedüli biró is volt a1

lelkészek, káplánok, és tanítók ellen telt eretnekségi és házasságtörési vád eldöntésében. Az említett zsinat rendeleténél fogva a' superintendensnek a' consistoriumba világi rendű bírákat és törvénytudókat is kelletett volna meghívni, ez azonban, mint a" consistorium kézenlevö nyomai mutatják, sohasem történt, hanem a' testvéregyletekböl papi rendű kitűnő tudományú férfiak hivattak meg, söt legtöbbnyire magok a' testvéregyletek által küldetlek a' superintendens kívánatára E' felelt ugy látszik, mintha az espereseknek kötelességükben állott volna, a' gyűlések adataival mindenkor a1

superintendensnél megjelenni, ezt legalább sup. Spetk irata, mint ismeretes kötelességet, igen sürgeti és azt rendeli, hogy kik személyesen meg nem jelenhetnek, az iratokat minden esetre beküldjék. A' superintendens különös jogai közé tartozék az egyházak vizsgálása. Ezt az illető megye conpassualisával ellátva, az esperes és az articulare testimonium kíséretében tevé és a' birói hivatalt, minden előforduló esetekben, mint utolsó és legfőbb ítélőszék gyakorlá. Az itélet vagy azonnal sükeresítetett, vagy annak végrehajtása az esperesre bízatott, söt ha nemes személyeket illetett, a' megyének is ajánltatott. Ez fővonásokban a1

prot. egyház belső elrendezésének tüköré az 1673-dik évig. Ezen egész időközön keresztül a' pártfogók csupán az országgyűléseken látszanak a' megyék által az egyház sorára nézve, némi befolyást gyakorolni. A' legtöbb? zsinatok az ország egyes nagyai pártfogása alatt tartattak ugyan, söt Sellye, *) Szepes Váralya és Semptéhen a' magasb prot. aristocratia virága vala szemlélhető, törvényadó szerepét azonban seholsem játszották, hanem mint egyházvédök jelentek meg. A' felügyelőkről épen legkisebb nyom sem látható, és azon egyetlen eset, melly előfordul, oda magyarázható, hogy Kis-Honthban , a' megye összes rendei helyett, kik igen távol estek, t637-ben Jákóffy Ferenczet kérék ki magoknak sO törvény őréük A'felügyelő név ismeretes, söt használatban is volt az egyházi életben, csakhogy egészen más értelemben. Mint*) Zsolna?