Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-28 / 39. szám

des herzogl. Ernst-Alberts-Seminariums zu Ko­burg Koburg, 1842. 8-r. VIII. és 277.1. Ára 20. gr ] E' 21 beszéd kétségtelenül a'legjobbak köze . tartozik a'maga nemében. A'ker. vallásnak bibliai j felfogását motatja valamennyi, mély tiszteletet nyilvánít iránta 's a' tárgyalt igazságok a' világ < világosságában , Krisztus Jézusban, vannak elö- j tüntetve 's nekiek igyen hatályosság és szilárdság | kölcsönözve Szintolly dicséretes bennök a' gya- < korlati irány, melly szintúgy a' fömondatok vá- , lasztása- 's elhelyezésében mutatkozik, mint azon törekvésben, hogy hallgatói életviszonyaiba bocsátkozzék 's a1 bibliai igét és lörténettant tü­körül tartsa eléjök a' sz.. Szintúgy elismerendő, a' gondolatok meglehetős telje mellett, a' népszerű előadás, melly rendesen olly egyszerű, hogy csaknem meglepetünk, ha néhol fellengöbb be­szédre találunk. Predigten in der Hof- und Stadthirche zu Weimar über die geivöhnlichen Sonn- und Fest­tagsevangelien, gehallen von Dr. Joliann Fried­rich Rölír, grosherzogl Sachsen- Weimarschen Viceprasidenten des Oberconsistoriums, Oberhof­prediger und Generalsuperindenlen, Comthur des Ordens vom weissen Falken. II. Band. Zweite vermehrte und verbesserte Auílage. Neustadt an der Orla und Schleiz , 1829. 8-r. VIII. és 454.1. Ára 1 tall. 12 gr. Ugy hisszük , elég olvasóinkat figyelmeztetni csak, hogy a' jeles homilelahös egyházi beszé­deinek II kölete megbövitett 's megjobbított ki­adásban megjelent, 27 beszéddel, mellyek közt a'jelen kiadásban 6 uj. Mintául nem lehet eléggé ajánlani. Die Reise von Jerusalem nach Damaskus. Gallerie Paulinischer Predigten von Wilhelm Thiess. Tchlesswig, 1841. 8-r. VIII. és 160. 1. Ára 16. gr. A' sz. igen meleg vallásos érzésű; régibb dogmalicai irányhoz határzoltan ragaszkodik, de a' nélkül, hogy más véleményüeket legkevésbé bántscn; a' leczkét eredeli és szellemdús módon magyarázza ; képzereje virító, de sokszor kicsa­pongó, itt-ott comica mezejére kitérő; nyelve rö­vid, erves, tömött, de gyakran modoros, elméncz­kedö, fölölte népszerűtlen, a' szószék méltóságát félreismerő 's megtagadó. A' leczkemagyarázat, kivált Drdsche 's Harms, a' hilirány Tholuck 's Ilengtenbcrg, a' kivitel Abraham a' St. Cldrd-ra emlékeztet. Itt sok a1 dicsérni, sok a' gáncsolni való (hinnéd-e, olvasó 1 hogy a' sz latin 's gö­rög szavakat is vegyít beszédeibe?), sok utáno zandó, sok gondosan kerülendő; itt növény áll előttünk a1 tropicus égalyból, melly kinövéseitől megtisztíttatva, dicső gyümölcsöket hozand. Vegyesek. Berlini 's tftlili egyetemek. Euró­pában 117 egyetem van, u. m. orosz földön 11, Angliában 9, Francziaországban 14, az austríai birodalomban 9, porosz földön 7, Némethonban 12, Olaszországban 19, spanyoloknál 13, a'többi szám Portugál, Dán, Svéd, Belga, Holland, Len­gyel 's Görög földön fölosztva. A porosz stnfns­hirlap szerint 1841. tanultak az egyetemekben orosz birodalomban y8 0 , Angliában yi 5 . Fran­cziaországban az ausztriai birtokokban i/,4 poroszoknál l /2 8 , Némethonban '/2 1 , Olaszország­ban l /3 0 része az összes népességnek. A' 117 egyetemi tanulók összes száma a' kiirt évben volt 94,600, meliyet fölosztva a' keresztyén európai föld 170556 • földjére, minden l2 / 4 • földre egy tanuló, és 1457% • földre egy egyelem esik. Ha Európa keresztyén népessége közép számmal 237 millió: ugy 25051 5 /} 0 lakóra esik egy egye­temi tanuló, vagyis az egész népesség y2 5 pro­centje tanul egyetemekben. Ugyancsak az emlí­tett statushirlap szerint (Intell. Blalt 1842. Alig. Lit. Zeit. Nr. 27.) tanultak a' 117 egyetemben 1831. összesen 74,000, 1836-ban" 77,000, 1841-ben 94,600: miből, hogy a tanulók száma növekedett, kitűnik, az egyetemek száma is az idő alatt szaporodván. — Már most a' berlini egyetemet különösen illetőleg: 1) theologiát ta­nítnak tíz rendes tanár és négy licentiatus. 2) Jogtudományt tanítnak 11 rendes tanár 's 6 se­gédek. 3) Gyógytudományt 25 rendes tanár 's 12 segéd. 4) Philosophiát 6 rendes és 2 segéd tanár. 5) Mathesist 3 rendes és két segéd tanár. 6) Természetlant 16 rendes és 6 segéd tanár (kik közül Link, Klug, Mitscherlick már az or­vosi osztálynál beszámítvák). 7) Status-, kamara­'s iparmű- tudományokat 6 rendes és három se­géd tanítanak. 8) Történetet 's földrajzot 5 ren­des és 3 segéd tanítanak. 9) Művészetet 5 ren­' des és 3 segéd tanítanak. 10) Philologiát előad 14 rendes tanár 's 9 segéd. 11) Testgyakorlatra három ahhoz értő egyed van megbízva. Az élö európai nyelveket, olasz, franczia, angol literatu­rát más külön tanítók magány órákon tanítják, a' nélkül, hogy a' tanítványok fizetnének. A' taná­rok többnyire mind gondosan választvák 's egy Pogendorf, Link, Marcheinecke, Gerhard, Zumpt, i Röck, Copp, Hecker, Ehrenberg, 's még több 1 jelesek más országok gyöngyei közt is méltó helyt foglalnának. Közli ifj. V-Sz. i Borzasztó halál. T. Klára József ur, a' ' büdösfai egyház papja f. é- augusztus havának I2kéröl 13kára viradó éjjelen: — ép akkor, mi­' dön neje 's papi segéde a' siklósi vásáron valá-1 nak — meggyilkoltatott. A' gyámoltalan — már kétszer szél ért — erötelen öreg, fején kapott három késszurások, és két fejszevágások következtében mult ki éle­tének 65-ik, lelkipásztorságának 35ik évében. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom