Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-28 / 39. szám

A' szolgáló — ki csak három lépésnyire feküdt a megöletettöl, — és a' zsidónál lévő tanító — kinek ruháján vérfoltok is találtattak — mint terhes gyanú alatt lévők elfogattak. E' szerencsétlen halállal kimúlt felett szónokoltak: T. Ényi Dömötör Lajos beczefai — Mark 13, 33—37 1) A' halál idejének, és módjának bizonytalanságáról, 2) 's az embernek ebből folyó kötelességeiről. — T. Kazinczy István katátfai — Luk. 12, 45. 1) az emberi élet a' bölcsötöl fogva a' koporsóig 2) a' koporsón túl az erény megjutalmaztalik — prédikátor urak. — Búcsúzó beszédet tartott Csorba Veres Lajos kispeterdi előimádkozó; siri beszédet T. Héregi József N. peterdi prédikátor ur. — Az elhunytban neje — már most özvegye— Dömötör Zsófia egy hü férjet; leánya Jusztina egy gondos atyát; az egyház a' nemesnek és jónak — ínég későbbi idejében is •— hü pártolóját vésziéit el — Közli Kossá Károly, b idösfai segéd-pap. Tudósítás. Az evang. egyetemes és a' bányakerületi jegyzökönyvek nyomtatásban megjelenvén, amaz 6, emez 5 pengő krajczáron kapható, Edvi Illés Ádám (országút 640. sz.) Soltész Albert (Feldunasor Coburg-ház) és Székács József uraknál. Nyilatkozat. A' mult évi 34-dik számban általam közlött czikket ismételve igaznak lenni állítom, és azon czikk minden pontjainak világos adatokkal leendő bebizonyítására, bármelly világi, vagy egyházi törvényszéken, a1

lehető felhívásra ezennel késznek nyilatkozom. Borsi Pál urnák pedig e1

lap 31. számában tett becstelenítő szavaira Luk. 23. 34. szavaival felelek. Ujj György, f. kércsi pap. Adakozás. A' Gusztáv-Adolf egyesület 39-dik fötársulata Szászországban Chemnitz városában tartott f. é. aug. 8-ki ülésében a' Csehországban elszórt ev. gyülekezetek számára 400, a' fbirzeni csehgyül.nek 100, a' lincieknek pedig 1300 tallért adott. Ajánlat. Bodnár Gábor, rn. bogdányi ref. lelkész ur a1

18-dik számú Jeszenszkyféle indítványhoz egy részvénynyel járul. JLevelezés. M. JU..£Íczei ref. p»p ur a' bajusz apológiáját nem kívánja külön átélni. Mi, kik mindenben tisztelve hallgatjuk meg az ellenvéleményt, nehogy ezen, magában nem fontos dolog ia, nyom nélkül enyésszék el, ide igtatjuk rövid kivonatban az érintett czikk leghatékonyabb részét. Miután M. L. ur alulírottat megvagdosta, — nem elöször történt 's biztat a'remény nem is legutószor — "a megjegyiette volna, hogy kik a1

bajuszt a' papi férfiak arczukról azámüzik, ezt a1

többség véleményéhezi simulásból teszik, hogy az mindig divatezikk volt, de ö 's az ujabb idő papsága a' bajusz elleni conjuratiókba befolyni nem akar, sőt természetadta szabadságát korlátoztatni nem engedi; miután előadta volna, hogy a' protest. papság, a" külső viseletben mindig a' világi részt követvén, miért különbözzék tőle ez egyben: igy folytatja bajusz apológiáját. — Igen , a' bajusz az areznak éke , 's kivált a1

szakái az öregeknél annok méllósaga. — Mi protest. papok vagyunk, nősülnünk szabad és kell, ott lehet azért arezunkon a' ferfiuság jelleme is, 's nem szükség attól magunkat megfosztani hatatlanul , mit a' természet kegyesen dajkálkodó szeretetből nemünk kiemelcsére ékességül felajánlott. Mint a' puszta kert diszét veszti, ha abban fa nem zöldül, éktelen az arcz is, melly szőrtelen — marad szép a' nőnem, az tisztán illatos virággal diszlő kert. Igen, de zord 's éktelen a" vidék, ha még a' síkságokat is felhőben mosdó sudaros fuk lepik ? ugy van — megengedhető azért az areznak is cultiválása , nehogy az bozontos szőrnek csiplye helyévé vaduljon. Ámde, hogy a' szakáll, kivált az őszbeborult szakáll az areznak több, mint éke, sőt méltósága, ki tagadhatná? — egy halvány-pirosszin ajakról, mellyet felülről a' gond alatt őszült hajfürt koronáz, alólról a1

leszivárgott arczi verejtékkel szürkézett szakáll ünnepélyesít, nemde nem hatályosabb-e sokkal a' bűn ellen mennydörgő isteni ige ? — e1

látvány, mint a' huzamos időkön erényesen átküzdött, hivatalos tettek közt őszült, angyali nyugalommal 's lelki csendes erkölcsiség szent érzetétől meghatott kép egy tekintetre nemde nem rázza-e meg lélekben a' lelke üdvéről feledékenyt? 's miként isten a1

mohosult szirtek ezredes képében imádandóbb, a' mennydörgés rettentő szavában erősb, a" villám fényében meghatóbb, a' hófedte sziklacsúcsok merengő tekintetében szende érzelemmel betöltóbb: az ő szolgája is a' lejárt idők, a1

megősaült szorgalom, az erkölcsi ingatagság emez ezüstszínű arczkifejezésében, nemde nem sokkal meghatóbb-e, mint azon arcz, melly az aggastyáni korszakban is ifjú éveket hazudni merész? E' tekintetből az isteni igét hirdető egyházi szolgának még szükséges is az arczi szőrök rendezett viselése. — De szükség ezzel tartani az ifjú lélekpásztoroknak is, annyira, a' mennyiben szükség szemünket vakságtól, melly az erőltetett szőrkitépésnek nem ritkán szomorú következménye — óvni; arczunkról az általa okozott bőrkiütegeket eltávoztatni: a' nyaknak — melly megmezítlenítve kendőkkel eléggé nem védelmeztethető — áthülésétől tartózkodni, szóval, egészségünket melly nélkül szent hivatalnokoskodásunk mitsem ér, gondosan oltalmazni. Mondjam-e , mennyi életerő elpazaroltatik az ábrázati szőrszálak természettel siettetett kinövésére? A" drága időt, kivált a1

legbecsesb vasárnapreggeli órákon, mellyet arezszőrünk kigyomlálására kell vesztegetnünk , kárpótlásul miben fogjuk vájjon visszanyerni? a' reá fordítani szokott költséget kifogja vájjon visszatéríteni? — nemde, igazán Ítélve, nem a' bajusz's szakáll lemetélés-e a' valódi nyomorúság? bizony imádnom kell a' Jehovát azon szent hajdani szózatáért is: a' te szakálladat ne beretváltasd el, 3 Móz. 19. 27.; csak örülnöm kell, hogy nincs isteni kijelentésünkben szaL !y, melly e' részbeni emberi szabadságunkat korlátozná; és e' szerint fenmarad azon reményem is, miszerint az elfogulatlan jövőkor szelleme önkényt reánk ruházandja azt, mitől most a' közvélemény rabjai irtózunk , vagy irtózni kényteleníttetünk. — Ezek okaim, mellyekiiél fogva a' papi bajusz, 's vele rokon szakáll ügye mellett szót emelni bátorkodám, és valahányszor az ellene dühöngő fél inquisitori máglyáját lobogni látom, igy szánakozzam: szegény bajusz! — M. L. giczeí reform, pap. — Erről ennyi ugy hiszem elég lesz. — Az uri imádság versekben nem vétethetik fel. — Hoits Saru. urnák Patronusok és Inspectusok czimü értekezését adni fogjuk. — A" bajusz ügyében Juharfalvárói még egy czikk érkezeit, még pedig előbbinél jóval pogányabb. Én ugyan ki nem adom, hanem tessék kiadni akárhol, ]s én kegyed legfényesb diadalát is irigyleni nem fogom. En beérem a' tanúsággal, mellyet szerzék papok ellenében, midőn a-1

jelszó a ,,bajusz" vala. Székács.