Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-28 / 39. szám

azokat szilárd anyagokból téteti, mert igy az évenkénti tatarozási költséggel, mi az egyházakon rendes és snlyos adó, nem terheltetik. — No de hagyjuk az egyházi hivatalnokok status általi fizetését, e* kegyes ohajtások egyikét, — két 's három század, meglehet, itt is érlelni fog: vessünk inkább mi, mindenben magunkra hagyattak, magunkkal szorosan számot, 's intézkedjünk czélszerüleg, az egyházi hivatalnokokat, mennyire lehet, biztosítólag. Törölje el tartandó zsinatunk a' gyalázatos papmarasztást — mert, hogy az egyházak elég öntagadással bírjanak mindenütt e1 szennyes 's szennyező gyakorlattóli elállásra, szabadjon kétkednem — 's azonnal letett egy erős gyámolt az egyházi hivatalnokok állása biztosítására. Töröljön el továbbá a' zsinat minden névvel nevezendő stólát, határozottan kimondván, mikép a'pap keresztelni, esketni, temetni, betegeket lá -togatni, szóval, minden papi kötelességeket telje— sítni, minden díjazás nélkül egyházi hivatalánál fogva köteles, — és ezt nemcsak azért, mert a' stolának, melly teszi pedig népesb egyházainkban, legalább nálunk reformátusoknál, mint fillérként be- 's kiszivárgó jövedelemnek, a' pap mihasznát sem veszi, de főleg azért, mert az egyházi szolgálat méltósága 's szentsége követeli annak minden díjazás nélküli kiszolgáltatását. Azonban a' papok kármentesítése végett a' stolákbóli rendes vagy középjövedelem megállapíttatván, egyéb egyházi tartozásokkal együtt vettessék ki vagyonaránylag, *s nem a' gyakorlatban levő észszerütlen kulcs — a' párszám szerint; — mert hisz a* pop egyházi szolgálatját senki sem nélkülözheti, 's mindenkire nyereség hárul abból, ha az egyház, 's státus értelmes 's tanított tagokból áll. Törölje el szinte zsinatunk az iskolai tanításérti dijt, 's nyilvánítsa a' nemzeti iskolákat szabadon látogatható intézetekké 's határozza a tanítók méltányos pénzbeni díjazását is akkép, mint a' stolákérti kármentesítést az egyház összes tagjai által teljesítetni, mert e' feltétel nélkül merő ábránd minden nevelés 's tanítás tökélyesbítése körüli terv; siker nélküli minden czélszerünek vélt intézkedés; e' nélkül, nem tudom, követelheti-e valaha a' status 's egyház — mi pedig szent hivatása 's tiszte volna, — minden egyes tag nevelés- 's tanításáltali kiképeztetését ? 's büntetésileg kényszerítheti-e a' sok gyermekű szegény családfőt — kinek elég feladat, verejték 's izzadtság cseppjein az évenkénti legszükségesb élelmi szereket beszerezni — gyermekei taníttatására. Szabad legyen reménylenem, sőt teljes bizonyossággal hinnem, mikép e1

feltételt, a1

nemzeti iskolák szabadokká tételét — mert a' gymnasiumokra e' kiváltságot nem sürgetném kiterjesztetni — a' nevelés tárgyában jelenleg munkáló kerületi választmány figyelmére méltatandja. Azonban mint a' papok, ugy a' tanítók fixumra határozott fizetést nem szerelném egyedül az egyházak nagylelkűségükre bízni, mert kivált reformált hitfeleink, az egyházi hivatalnokok csekély fizetésük csekélyebbé nyirbálásában eleitől fogva bámulatos ügyességet fejteltek ki: itt komolyan kell fellépni, 's őrködni az egyházmegyék-'s kerületeknek, 's oda birni az egyházakat, hogy a' hivatal méltóságához illő fizetést ajánljanak, kötelezzenek, az egyszer megállapított's felsőbb helyeken megerősített fizetést csonkítani szabad nem lehelvén. Mi pedig ezen az egyház részére ekkép fizetendő pénzbeni járandóság beszedését illeti: az iránt olly intézkedést ohajtnék, hogy az ne az egyház gondnokai kezébe az egyházfiak által hajtassék be, — tudjuk, szomorúan tapasztaljuk, milly gyarló kezelési mód ez — ! de jegyeztessék mindenkinek az úgynevezett portiós vagy rovatos könyvébe, egyházi adó czím alatt, 's fizettessék a' város vagy falu házi pénztárába, innét az évnegyedenként járandóság az egyházi hivatalnokoknak; az egyház egyéb kiadásai fedezésére szükséges mennyiség pedig átadó 's vevő levelek mellett az egyház gondnokai kezéhez. Ekkor nem kellene esedezni, nem ritkán még vendégelni is a' szegény egyházi hivatalnokoknak, hogy megérdemlett évnegyedes csekély zsoldjukhoz juthassanak; nem kellene kihagyni jövedelmi elöszámításukból, minden nem kövér esztendőben, pénzfizelésöket csaknem egészen; nem kellene rettegni a1

rosz akarat által ellenök támasztandó panaszok ezer nemétől azon esetre, ha, bár kedvező évben, kin maradt fizetésük behajtását sürgetendik. Szeretem hinni, hogy ha a' javalt, vagy illyforma rendszer éleibe hozása iránt, az egyházi hivatalnokok állása biztosítása tekintetéből, tartandó zsinatunk legfensöbb helyre előterjesztést leend: kérelme méltányoltatni, 's a' megyéknek sikercsítés végett utasításul adatni fog; és ez esetben az egyházi gondnok tiszte, csak a1

könyebben behajtható gabona beszedése — mellyet azonban a' nyomtatás bevégződése után soká halasztani soha nem kell — 's az illető hivatalnokok kezéhezi juttatásában határoztatik. Ha pedig e' javalt rendszer ellen ez az ellenvetés tétetnék : a' Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, méltó a" munkás a' maga bérére 's a' t. és igy a* stoláknak maradniok kell. Ara maradjanak! de esedezve könyörgök az egész értelmiség előtt, ne derogáljunk az egyházi hivatal- 's szolgálatnak folyvást és örökké illynemü díjazással, mellynek el- vagy nem fogadása felett is, mind a'mellett, hogy a' curta supellex az elsőt javallná, a1

papnak eldöntőleg határozni, gyakor, nem utolsó feladat! Ne aljasítsuk az oltár papjait 's egyház szolgáit napibérért munkáló napszámosokká! Intézkedjünk inkább zsinatilag ez esetben ekkép: mindennemű stóla fizettessék ne a' pap, de az egyház gondnoka kezéhez , 's szivárogjon az az egyház pénztárába, 's kétharmada az egyház saját szükségei fedezésére fordíttassék: az egyhar-