Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-01-27 / 4. szám
És illyen esetben nem elég csak a' gymn. vagy akadémiai osztályokat külön teremteni újra, hanem inkább az egész nevelés' rendszere talptól fogva tetőig reformálandó. II. levél. Mondottam már, hogy Erdélyben négy főiskola létezik. Ennek czéltalanságát némelly lelkes honfiak átlátván, szép jutalmat tűztek ki annak számára, ki raegfejtendi: „miként lehetne a' hiányos négyet tökéletesebb eyyre olvasztani1 'stb. Noha Erdélyben egy akadémiát állítani, múlhatatlan föllétele a' tudományok' kellő virágzásának, mind az által, azt a' szóban forgó módon létre hozni, részint kivihetetlen, részint czéltalan. Kivihetetlen, mivel iskoláink átalán véve kegyes alapítványokon nyugosznak, azok pedig nagy részint helyhez és czélhoz költetvék, ugy hogy változtatást nem szenvedhetnek. Kis József azon föltétel mellett hagy egy igen szép tökét sz. udvarhelyi főiskolánknak, hogy ha az, az általa kiszabott czélra nem fordítatik, a' sz. keresztúri unit. gymnasium tegye reá kezét. Ugyan Sz. Udvarhelyről a' jogtanári széket elmozdítani tilos, 's több eííélék. És czéltalan ; mivel azon esetben is, ha az ohajtott akadémia létre jő, mostani főiskoláinknak, mint gymnasiumoknak, csakugyan fen kell maradniok. Már pedig a' gyninasiumok' kellő virágzása, épen úgy, mint az akadémiáé, bizonyos tökét, és állandó tanítókat igényel; minélfogva egyfelől, a'mostani főiskolák' különben is kevés tőkéi, a'gymnasiumok' fenálhatására hagyandók; és másfelöl, a' tanári székeket nem hogy egy helyről másra lehetne mozdítani, sőt nevezet szerint Sz. Udvarhelyen okvetetlen szaporítani kell. Hogyha már három főiskolák' tanárait a' negyedik mellé szorítjuk: minő fundusból alapítunk azok helyett új tanítói székeket? - - ez olly kérdés, mellyre a' felelet nem minden bokorból ugrik elő, 's hihetőleg az illyszerü nehézségek okozák , hogy a' kitűzött jutalomra senki sem pályázott. Több sikerrel lehetne tán a' francziák' módját utánoznunk, kiknél az akadémiai úgynevezett facultások nem egy helyen tanítatnak, hanem külön szaggatva. Sz. Udvarhelyre a' theologiát; M. Vásárhelyre a' jogot; Kolozsvárra a' gyógyászatot; N. Enyedre a'bölcsészetet gondolnám tehetni, ha - -. Egyébiránt mi engemet illet, én most is, mint hajdani Krates, házak' tetejéről szeretném kiáltozni , hogy „«' nevelés nemzeti üyyí ( , 's segélytclen állásunkat ismerve, e' tárgyról tökéletes meggyőződésem után mondhatom el: miként nekünk csak akkor fog virágzó akadémiánk lenni, mikor annak nélkülözhetlensége országosan elismertetik 's alapját hazánk' képviselői szentelt kezekkel teszik le. Erre nézve itt még egyszer emlékeztetni kívánlak azon erkölcsi indokokra, mellycket debreczeni leveleimben elődbe terjesztenem; és azok fölött mondom most, hogy a' mennyire külföldön létem alatt utánajárhattam, évenkint 60—70 ifjaink tanulnak némethoni egyetemekin (oda nem számítva Bécset) testvér országainkból, kiknek évenkénti öszvegköltségök, legalsó számítás szerint is, jóval többre megyen ugyan annyi ezer forintnál , melly földünkre többé soha vissza nem kerül. Hát a' Bécsben tanulók" kiadásai még hova nem rúgtatják a' teljes öszveget ? Egy kis statusgazdasági elmélkedés kétségtelenné teszi, mikép ha testvér hazáink elegendő számú egyetemekkel elláttatnának, abból nemcsak tömérdek szellemi haszon szülemlenék — mit senki kétségbe nem hozhat — hanem egyszersmind anyagi nyereségünk is nagy lenne, noha minket az üdvös czélhoz csak a' tetemes költségtőli félelem nem enged jutni. l)e, barátom, ha igaz, hogy valamint atya biztosabb örökséget nem hagyhat hátra gyermekeire a' jó nevelésnél; azonképen a' nemzetnek jövendőbeli ereje, virágzása, boldogsága is csak jó karba hozott iskolák által alapítathatik meg: úgy az is áll, hogy az iskolákra tett költséget sokallani soha sem lehet. Akarom azért hinni, hogy hazánk' nagyjai ez árva ügyet minél előbb országossá teendik; annyival inkább, mivel ha az önként nem történik, majd a'szükség fog reá kényszeríteni. Németország e' tekintetben intő és serkentő példaképen állhat előttünk. Ha a' német egyetemek Salzmann által (Über das menschliche Elend) fajzolt állapotját összevetjük a'maival, ég és föld közli különbségre bukkanunk. És minő körülmény szülte e' nagy változást? Felelet: leginkább a' franczia revolutióból következett nyomor, melly e' népet gyengeségével megismertette, 's vele annak okát kitaláltatta. Olvassuk meg csak e' korból Guts-Muths , Mehring' („Der Geist der Schule, oder: Wie wird einzig ein kraftiges Volk gebildet?") 's más lelkesek' felhivó szavait, kisérjük végig azokat eredményeikben , 's azonnal meggyőződünk legszentebb kötelességünkről. Midőn a' régi mythologia, Minervát készen fölfegyverkezve állítja elő Jupiter' fejéből, avagy nem azt akarja-e kifejezni, hogy a' tudományos miveltség elválhatatlan összeköttetésben áll a' külső erővel és hatalommal? Egyébiránt valamint Vulkánnak bajba került Jupiter' fejét kelté hasítani, úgy tőlünk is nagy magamegtagadást kiván egy erdélyi Athena' létrehozása. - - Jupiternek és Vulkánnak Lucián áitalelmésen rajzoltakkori pár-beszélgetése, mutató nomine, hihetőleg reánk is illeni fog. Gondolalom szerint, jelen állásunkban csak annyit tehetünk és kell tennünk: hogy elfogadva a' non scholae sed vitae discendum üdvös elvét, ifjaink' cursusait életszükségeihez szabottan íatározzuk meg 's ugy rendezzük iskoláinkat , hogy az egyikben lehetőleg tökéletes papok , a' másikban alkalmas publicisták 'stb. képeztethessenek.
