Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-14 / 37. szám

Mint az apostolok egyenlő tekintély- 's hatalommal , minden parancsnoki elsőbbség bármellyikre lett ruházása nélkül küldettek a' tudva levő czélra üdvezítőnktöl szerte: ugy a' ker. társulatok alakultakor az apostolok által felhatalmazott EMIGY.OTTOT- 's TCQSOISVTSQOL közt semmi különbség nem volt; mindkettőnek ugyanazon hatásköre 's köteleztetése levén. A' két név közti különbségtétel későbbi, jelesen, azon idö szüleménye, midőn a'népesb egyházakban, egy presbyter vagy episcopus a' teljesítendök teljesítésére , elégtelennek ítéltetvén, több egyének választattak, 's alakult az úgynevezett Presbyterorum Coetus vagy Collegium, kik közül egy, azon egyházban főnökké 's elnökké tétetett, némi kitüntetésül Angelus Ecclesiae vagy ETugxoxog névvel czimeztetett, de kinek a1

többi TtQsöfívrsQoi, felett, semmi nagy hatalma nem volt, sőt bármiféléit, csak ezekkel egyetértöleg ítélhetett, intézkedhetett. Világosan előadja Turretin e' szerkezel alapját: „Quia in omni coetu, ut vitetur confusio, necesse est dari ordinem aliquem inter ejus membra: ideo inter presbyteros dabatur primus aíiquis, sive hoc daretur aetati, sive dotibus, sive vocationi, qui coetui praeesset, — sed primátus iste fűit tantum ordinis et honoris, qualis esse sólet in Synodis classibus, non authoritatis et jurisdietionis" — 's valóban, nem a' tiszta eredetű rendszer hibája, hogy belőle később rendkívüli egyházi hatalom fejlett ki, születelt a' végetlen rangi lépcsözet. A' reformatio hősei, mint tudjuk , a' papok rangi lépcsőzete iránt nem ugyanazon véleményben voltak. Mellőzve a' véleménykülönbség okait, Czvingli nem kívánta ugyan a' rangi fokozatot egész a"1

püspökségig eltörölni, de a' hierarchiálól óvakodva, azt megállapítni igen, hogy a' clerus a' polgári hatalomtól függjön, ennek alávettetve maradjon. Kálvin a' merészebb 's élesb előre látású, a' másik tulságtol a' kuriarchiától, az egyházra nézve a' hierarchiánál még tán veszélyesb elv születésétől rettegve, ugy vélt a' hierarchiának legbiztosb gátot vethetni, ha a' papok közti rangi fokozatot megszüntetvén, a1

papokat a' ker. egyházi rend kezdetkori lypusa szerint, kivétel nélkül mind egy ranguakká teendi; a' világiakra az egyház külvédését, oltalmazását bízván, 's azokat papi elnöklet alatt az egyház kormányzása 's igazgatásába befolyni jogosítottaknak tanítván. Ezen kormányrendszert pártolja ma is a' hierarchiától, mint a' prot. egyházban valódi agyrémtől nem rettegő, a' kuriarchiát megalapítni nem törekvő elfogulatlan protestáns. Azon elv felélesztése, hogy a' papok rangra nézve mind egyenlők, a1

nyomást érzett Rend 's felekezet által meleg kebellel fogadtatott. Ámde idők multával, alapul szolgált visszás nézetek, mint az Independentismus s czélszerütlen, abnormis intézkedések, mint például a' kettős papság létesítésére, mellynél idomtalanabb észszüleményt, én, nem a1

testi, de még a' képzeleti világban sem ismerek. Két, sőt több egyént azon egyházban annyira egyenlő tekintély's hatáskörrel felruházni, hogy köztök még az életkor se víhasson ki bármi csekély elsőbbséget: irtózatos chimera. Ugy látszik, a' szellemi 's szónoki tehetségre van itt bizva az elsőség kivívása, melly gyakor czélt is ér; 's az elismert érdemnek a' liszttárs is, ha ugyan nem büszke, vagy értetlen, tisztelettel fejet hajt: de kérdem, nem teljesül-e itt is be igen sokszor a' bölcs ezen mondása: nem az érdemeseké az elsőség? nincsenek-e az érdemhiánynak surrogatumai? a' nemtelen hízelgés, kígyói csúszás, kinézésböli házasság és még valami, mit szabadjon ügyes alkalmazásnak neveznem, nem emelkedik-e felül az érdemen? nem renditi-e meg a legjelesb egyén népszerűségét? nem teszi-e egykedvüvé, hivatal 's közügy iránt, a' legbuzgóbb keblüt is ? Hát ha két éles fegyver kerül egy hüvelybe, akarom mondani egy ekklézsiába, kik közül mindenik saját érdeke körülsánczolásában fáradozik , mit várhat a' közügy ? harczot és háborút, mellynek eredményét rég megírta Phaedrus, a' küzdő bikáktól távolban is remegő békákróli meséjében. A1

káplánok iránti szigorú rendelkezést mi idézé elő 's akarja továbbra is fentartatni ? főnökeiknek az úgynevezett supplantalió általi keserítés, — 's megbuktatásátóli óvakodás; de állítni merem, mikép aligha idézett valaha elő káplán, - mert igazságos, hogy audiatur et altéra pars — nagyobb 's ölöbb lelki keservet, mint az aggastyán, vagy középkorú lelkipásztor mellé egyenlő tekintély 's a' t. mellett liszttársul vitt ifjú nem ritkán, 's meglehet minden hibáján kivül okozhat. Mert, egyebeket mellőzve, népesb egyházainkban, az a kárhozatos, mondhatnám, ocsmány gyakorlat is megvan, hogy kivált a' tehetősbek a' papokban temetkezés 's más ünnepélyesb alkalomkor válogatnak , kifizetik például a' rendes stolával azt, ki iránt most már sympathia nem mutatkozik, kiknek hallgatására nem rég még vetekedve tolongtak, hogy ez, az érdemetlenül felvett stolára tekintve, kárhoztassa az időt, melly töle hajdan tetszést kivívott tulajdonít, elrablá,'s predikáltatatják az ifjú papot, legalább mig rajta, mint szitán, ragyog az ujdon szín. És egyházi törvényeink ez iránt rendelkezni feleslegesnek itélék ! sőt korunk is, ugy látszik, e1

vallásgyalázó gyakorlat eltűrése által érdemes hivatalnokaink illy lelki keserílését pártolja 's éleszti. Igaz ugyan, hogy ez egy esetben maga a' collegatus is segíthelne magán, — én legalább, ki szinte népes egyházban, 's collegatusban hivataloskodom , szilárdul nyilvánítni merem, mikép nem bír hallgatóim közül egy is annyi világi vagyonnal, mellyért a1

predikálást tiszttársam mellőzésével elvállalnám, 's ezt tiszttársam nevében is nyilváníthatom , — de hány