Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-27 / 4. szám

a' hit' talapzatának szilárdítására és terjesztésére vonatkozók, ugy hogy azzal ennek egykori megszűnte és pusztulása jogoltnak nem mondaték ; mindazáltal magában foglalá azon világos — talán szándéktalan — vallomást, miszerint a' keresztyén igazságnak Tridentben megállapított alakja, ennek alapeszméjét csak megközelíti, de nem meríti ki és tökélytelen, 's miszerint az egyházra árasztott isteni szellemnek közrehatása folyvást elevennek gondolandó , nem pedig úgy, mintha az idő' egyes pontjában az egész jövendőtől el volna zárkózva." — (Menzel A. a' Nértietek' története 4-dik köt. 271. 1.) Vajha föltalálná korunknak a'vallás'igazsági iránti legélénkebb érdeke, ama' jobbra vivő utat. Ez nem a' közönyösség' kopasz-, nem a' virágzó düh' sötét utja; hanem egyedül azon bölcseség' világos utja lehet az. melly a' hitetés tudományt párosítja, és a'keresztyén felekezetek'ellentételét sem föloldliatlannak sem végnélkülinek nem tekinti. Non credo inimicitias aeternas." T. nógrádi ev. egyházmegyei könyvtár és iiiiuiEiáló társiaSat. Egyes ember keveset tehet, ha óriás volna is. A' szépet, nagyot és dicsőt ezereket boldogítólag egyeseknek központosított ereje termi meg. Azért üdvözlünk örömmel minden társulatot, mellynek czélja illyen. Azért üdvözlünk örömmel minden férfiút, ki egyesíti a' tehetségeket, nemes czélt tüz ki, 's a' czel felé törekvésben zászlótajtó is és közlegény is. Illyen férfiú Kubinyi Ágoston ur, illyen férfiak a' nógrádi protestáns urak. A' mult 1843-ik évi junius' 20-án egybe gyűltek Losonczon 's a' már előbbi években, nevezetesen 1828-ik év óta, egyes adakozások utján alakult 75G kötetből álló könyvtárt megnyitották, egyszersmind olly társulattá alakultak, mellynek tagjai évenkint munkákat olvasnának fel 's bocsátanának a' közönség' elébe. Az ezen felolvasott munkák magjelentek 's 30pgő.kron Geibel könyvárusnál és a' szerkesztőségnél kaphatók. Czimök cz: Nógrádi evang. esperességi könyvtári és munkáló társasági innepély , melly Losonczon junius' 20-kán 1843-ik évben tartatott. 1-ső füzet Pesten 1844. — Kubinyi Ágoston elnök ur megnyitó beszédében a' sajtótörténeteiről értekezik, a' fővonásokat jelesen kitüntetőlcg. Lehetetlen ki nem emelnünk Müller Ottfried' jeles cpigrammját, melly az értekezésben említetik 's Gutenberg' érez szobrán áll: Artem , quae Graecos latuit , la'uitquae Lat nos. Gcnnani solers exlutit ingenium. Nunc quidijuid veteres sapiunt, sapiun'que recentes , Non sitii , sed popalis omnibus id sapiunt. Felválta őt az olvasásban Kolbenhayer Mihály, kishonti esperes ur, a' tudományosságról mint a' protestantismus' legerősebb nédfaláról, értekezvén. Valódi lélekkel irt, lélekből folyó, lélekhez szóló értekezés, melly minket magyarhoni protestánsokat, kik elveinkhez hiven a' tudományosságot tehetségeinkhez képest előmozdítani mindenkor törekedénk , nemes büszkeséggel tölthet el. Vajha érzenők "s illően méltányianók, hogy nekünk egyházunknak örök elvei szerint, értelmi felvilágosodás 's érzelmi szent buzgalom örök elemünk. Vajha a' nehéz küzdelmek között, ne lankadjanak, hanem edződjenek tehetségeink's az újabb nemzedék eldődeinek dicsőségét megőrzeni, alapos tudomány , feddhetetlen érzelmekkel teljes szív, ;

s az idők'jeleit bölcsen használni tudó okosság által, az egyháznak és hazának díszt szerezni igyekezzék. A' könyvtárnoki jelentés után, következik a'tudományos Tóth Mihály ref. oktató urnák tudományos készültséggel irt értekezése: ,,a'könyvnyomtatás' feltalálásának befolyásáról a' reformatióra." Utána Czipser András ur, a'zólyomlipcsei vár'történetét olvasta fel, egyszersmind a' regensburgi füvész társaság' oklevelét nyújtotta át Kubinyi Ágoston elnök urnák, kit az oklevél mint „virum de propagando históriáé naturalis in Pannónia studio virum meritissimum" jellemez. Svehla Pál Erdmann nyomán a' szellem' fogalmáról olvasott. Homokay úr egy ódát irt a tudományhoz, mellyben az igazság sokkal több mintapoesis. Engem nem tudottlelkesíteni. Vagy belőlem aludt ki a' költői láng, vagy Homokay úrból, vagy tán mindenikünkből 's a'mi még legvalószínűbb , tán soha sem is volt bennünk. Par nobile fratrum! Végre következik a' zárbeszéd's Kubinyi urnák a'társulathoz intézett levele, mellyben a' következő jutalom kérdést tiizi ki: „Fejtessék meg, mi az oka, hogy korunkban az emberi kegyeletek, vagy is vallásnak, becsületnek , rokonnak , barátnak , felsőbbségnek, aggkornak tisztelései mindinkább sülyednek, és sokaknál bizonyos neme a' kéjelmetlenségnek, elégület lenség nek kezdi elborítani az életet; 's tétessék' javaslat eszközök iránt, mellyekkel korunk' e' baján sikeresen lehessen segíteni Pályamüvet irhát magyar nyelven minden nógrádmegyei ágostai és helvétziai hitvallású protestáns, világi mint egyházi rendből. A' pályairatok' beküldésének változhatlan határnapja május' 1-je 1844. a' midőn azokat irójok' nevét rejlő pecsétes levélre hivatkozó jeligével átvétel végett hozzám kérem Pestre vagy Videfalvára utasítani. A' munka idegen kézzel tisztázva 's lapozva bocsátalhatik bírálat alá, 's birálókul magamon kivül kir. tanácsos Schedius Lajos, táblabíró Fáy András, tisztelendő Székács József és Török Pál urak kéretnek fel. — Jutalomul 12 darab aranyat 's e' mellett a' jutalmazott mii' könyvtári pénzalao neveléseül kinyomatását tűztem ki. Kubinyi Ágoston 'stb. Székács.