Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-07-27 / 30. szám

84-dik zsoltár 2, és 3-dik verseiről értekezett lom, csak kevés ideig, alig 3 évig szolgálhatott tartalmasan 's midőn e' két ujoncz szónok beszé­dét végezné, bemegy a' templomba. Akkor lön vége ott a' Péteri buzgósággal 's tűzzel készített és elmondott első egyházi beszédnek. Ezt felvál­té Farkas Gábor, sz. György-völgyi ref. pap, ki csinos beszédével két csecsemőt avata be isten anyaszentegyházába. Utána Páti Mihály, sz. péteri ref. lelkész lép szószékre és zsolt 84: 2—3-ról correct, orátori kellékekkel ellátott tetszetős be­szédet tartott. Talyga István, körmendi pap, a' sz. asztal mellett tüzesen 's lelkesen mond alkalmi agendát, melly után meghíja a'hívőket a' sz. asz­talhoz, a' kényért ö maga, a' pohárt pedig t. Lu­kács Mihály, becsvölgyi pap, osztogatván. Ezek után a' papok körülállván a' sz. asztalt, eléneklik szívok mélyéből a 122. zsolt. 3. versét. Legyen te kőfalaidban, mellyet követe a' tanítók harmó­niája és bezárt az egész gyülekezetnek elragad­tatás közt mondott éneklése. Délután négy óra volt körülbelöl, midőn az ünnepélynek vége lön. Ekkor elméne mind az egész sokaság, hogy ennének és innának, és hogy nagy örömmel örvendeznének. És ekkép szenteltetett fel a' szalaföi templom az örségi esperességben, Vas megyében, a' 7-dik hónap 7-dik napján, Krisztus után 1844-dik évben. Szíj György, Felsö-öri ev. ref. pap. Halálozások. Nyárhó 13-kán temettük el Kiss Dávid Battyáni reformált hitszónok urat, a' hosszas sorvadás következtében 60 körül elholt kedves emlékű (isztitársunkat. Az esős idö da­czára is csaknem fele jelen volt e' vidékünk pap­jainak, jelenlétükkel tanúsítók az elhúnyt iránti meleg érzést. Szónoklottak F. J. és H. M. lelkész urak az egyházban, M. J. lelkész ur pedig a' te­metőben, mindhárman jeles beszédekben a' bol­dogult erényes földi pályáját kebleket rázólag rajzolva. — B a 1 a t o n m e 11 é k i. *) — Jun. 25-kén hunyt el a' csurgói reform, gymnasium oktatója t. Sipos Sámuel ur élte 33ik évében. — A' boldogult vette eredetét Somogy­ban Kadarkuton néhai t. Sipos Sámuel lelkész- 's tanácsbirótól. Iskolai futását kezdette Csurgón, bevégezte Debreczenben, hol két évig, mint ta­nitó, érdemeket aratott, 's lett a' kisújszállási is­kola igazgatójává, onnan Csurgóra oktatónak meg­hívatván, tudományos ismereteit a' berlini egye­tembe is iparkodott szélesebbé tenni, de, fájda­a1 közönségnek; mert a' halál a' nagyratörekedö ifjút földi foglalkozásai közül más honba szólitá. — Mindenek, kik öt ismerték, benne egy igazi emberbarátot, jó tanítót, szilárd jellemű hasznos tagot vesztettek el; — fájlalja elhúnytát a' csur­gói iskola , fájlalják özvegye 's kisded árvája, 's kivált rokonkeblü baráti. Béke lengjen sírja fe­lett! Közli a'baráti hálás emlékezet. Örvendetes kozelíté.®. A' nógrádi ág. hitv. és a' drégel-palánki helv. hitvallású egyházmegyék, kölcsönös határozataik következ­tében, abban állapodlak meg, hogy egymásnak közgyűléseik napjait tudtára adják 's azokon 's kebleikből kiküldendö követek által képviseltetik magokat. Uj közeledés 's azért uj öröm! S^est. A' lesti egyház számadását vettük. Az egészet közlenünk lehetetlen levén, csak azt jegyezzük meg, hogy összesen 2329 v.forint 's l'/a kr. gyűlt be. — "•) Megbocsát közlő ur, Iio^y csak ennyit adtunk, 's az asztal feletti kifakadásokat nem közlöttük. A' mi fe­jünket sokkal több érte már. A1 mi jelszavunk : Válts fel! vagy fizess! Szerk. V c s; y e s c k. Ajándék. T, Wimmer Ágoston f. löi lel­kész ur, a' felső őri ref. gyülekezetnek igen csi­nos, aranyos szegélyű velinre nyomott, negyed­rétü tokos bibliát, és az iskolás gyermekek közti kiosztás végeit, mint szinte t. Kohányi Mihály ur, épen e' czélra több apró könyvekel kegyeskedtek ajándékozni JK'smtos kérdés. Az örségi egyházme­gye esperese nt. b. e. Fülöp Sámuel f. évi mart. 12 d; a' pápaié nt. b. e. Bolos Mihály ur , mint halljuk, nem régiben elhunyván : nem jó volna-e e' két megyét, mint hajdan voltak, ismét össze­csatolni és egy esperest lenni a' hunytak he­lyébe ? Tán nyerne vele mindenik megye? Szíj György. levelezés. Míg lapunkat magunk küldöz­gettük szét, addig örömest szállítattuk át számait oly­lyanoknak, kik az előfizetési ár letételét későbbre Ígér­ték — 's nagyobb részint szavokat meg is tartották. Most azonban pontosabb kezekre kerülvén az expedi­tio, ez minden illy Ígéretes megrendeléseket visszauta­sít 's nekünk saját zsebünkből kell előlegeznünk, ha azt akarjuk, hogy neveik bejegyeztessenek. Minthogy ez nem épen kellemes dolog, kérjük az előfizetni kí­vánó t. cz. urakat, hogy jövőre a' pénzt annak idejé­ben méltóztassanak beküldeni, mivel különben — mit végetlenül sajnálnánk — megrendeléseiket az expedi­tiói hivatal tekintetbe nem vehetendi. — Verseket elfo­gadunk igen is; de minthogy e' részben nagyon szigo­rúak vagyunk, csak ollyanokat vehetünk fel, mellyek megérdemlik, hogy vagy imádságos, vagy könyveinkben maradandó helyet foglaljanak. énekes Székács. Mai számunkhoz csatoltan kedveskedünk az uj szövetségi Mutatványok IV. számával. Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál. —Nyomt. Landerer és Heckenast.

Next

/
Oldalképek
Tartalom