Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-07-20 / 29. szám

galomra, de Tví hihetné, hogy a' holtig hívalalkodás megöl minden talentumot?! Quem tu Melpomene semel nascentem placido lumine videris: annak lelke éhezi és szomjuzza az igazságot, ha tanácsbirói 's a' t, hivatalt soha nem viselhet is, 's nagyra törekvő lelke szüntelen halad előre az ismeretek bejárhatlan mezején, 's ha az egyház mezején nem találhat vetélytársat, találhat más mezőn, hol jelesekkel küzdhet, versenyezhet, kitüntetésekben 's jutalmakban részesülhet. Istennek hála! van a' jeles elmemüveket jutalmazó Magyar Akadémia, Kisfaludy-társaság's a't. 'S e lapokban is jeles elmeszüleményért folyó évünkben is nem megvete-idő jutalom tüzeték ki. 6.) ,Utolsó indok, melly a' tisztújítást kívánja, a1

jogszerűség és méltányosság. Más díj ugy sincs egyházunkban a' jeleskedés jutalmazására kitűzve, mint a' becsület, hivalalokrai méltatás, hadd részeltessenek tehát ezekben minél többen, kik érdemesek.4

Igenis! ha bizonyos volna, hogy általa az érdemesek jutalmaztatnak: de sok mások 's az én véleményem szerint, a' gyakori restauratióval a' rút corteskedes — 's ez az, mitől félünk! — lábra kap, 's ennek gyászos következéseit ki tudná elég fekete színnel festeni ?! Cor teskedni fognak gyülekezetenként nemcsak az elöljárók, hanem a' köznép is; corteskedni a'világi urak kedvenczeik mellett, 's gyakran az öblös hordók tartalma 's a' t. fogja a1

hivatalnokot kinevezni; corteskedni a' papok paptársuk mellett és ellen 's a' tb. Igy hát a' gyakori restauratio urat, papot, gyülekezeteket, elöljárókat 's köznépet egymás ellen zúdít, s mi lesz ennek következése?! az egyháziak tekintete süllyedése, melly különben is igen alant áll, és — erkölcstelenség. A' corteskedés következtében, ugyhiszem, gyakran törlénend az is: hogy a' nemesebb érzelműek nem akarván magukat gúnytárgyul kitenni, nem vállalnak hivatalt, 's igy ollyanok emeltetnek föl, kiknek kellő érlelmök, főleg szívok nem leend a' kormányzalra. Megtörténend az is, hogy a' tanácsbirói's a't. hivatalból kimaradt egyházi személy gúnytárgy leend hallgatói előtt, egy-két hatalmas roszakarója elhitetvén azt sokakkal, hogy a' kimaradás oka érdemetlenség, holott a' kimaradás — corteskedés következtében — érdemes egyénen is megeshetik. A' restauraliónak lehet az a' következése is: hogy a' gyülekezetek a' restauratióban beleizelitvén, saját papjokat is, két vagy három év múlva, restaurálni kívánják. Ezen ok a' h. hitvallásuak Rév Komáromban mult évben tartatott kerületi gyűlésében már megvolt a'restauratio ellen említve, 's nem keveset tett arra, hogy a' kerületi gyűlés a' hivatalnokok restaurálását el nem fogadta Illy szomorú jeleneteket idézend elő, sok mások 's az én véleményem szerint, a1

restauratio társa, a' korleskedés! — ,Képzelt óriásokkal küzdőtök, mint a' dicsőült manchai hős, midőn vélitek, hogy a1

restauratio illy veszélyeket idézend elö.4

^ Hiszem, sokan így fognak szólani, midőn e' sorokat olvasandják, Álljanak ezeknek válaszul Zschocké ezen szavai: ,Man fürchtet was leicht möglichist ' Még egy szót! Iliszetn, hogy a' restauratió mellett és ellen sokan irandnak ezen lapokban; szeretettel kérem ezeket, tűrjék el az ellenvéleményüeket! ne töröljék ki azokat kíméletlenül a' jelesebbek közül,'s ne sorozzák be maguk magukat, a' szerénység ellenére, a'jelesebbek közé! ne mondják Reformbaráltal: — Prot. egyh. és isk. lap 536 oldal — hogy a restauratióval tartanak minden jelesebb, rátermett és készült egyedek! ne felejtsék derék Xölcseynk ezen szavait: Csak az oUyan iró fog a' dologhoz értő haza fiainak 'ár a't. figyelmébe juthatni: ki egy tanult, ízléssel és itélö tehetséggel nayy mértéhben biró közönséget képzel maga előtt, 's ezt teljes mértékben kielégíteni törekszik. II. Horváth István, csehi lelkész nyilatkozata. Egyházmegyei ülnökeink állandóságának, vagy restauratio alá bocsátásának kérdése foglalkodtalja gyűléseinken most többnyire minden paptársainkaf. Sok egyedi vélemények, okoskodások hozatnak fel, egyik részről is, másik részről is: de még eddig a' kor ezen nagy kérdését tisztába hozni 's kifejteni egészen nem lehete. Én parányi erőmmel ez ügyhöz járulva, bátor vagyok e' tárgyban kísérletet tenni, 's igénytelen véleményemet előadni. Sokat gondolkodtam, váljon a' restauratió által nagyobb mértékben birandják-e tisztviselőink a' közbizodalmat? nyujt-e ez garantiát, hogy ez által azok majd jobbak 's igazabbak Ieendnek ? s a' főczél az egyház java eléretik -e csak némi némüképen is? 's aztán millyen bélyeget ütend ez a' protesíans egyház homlokára? ezek a' nagy kérdések, mellyekre felelni kellene. A1

restauratió által azt óhajtanánk hát elérni: hogy tisztviselőink szabadon, részrehajlás nélkül, igazán 's lelkismeretesen ítéljenek. Mikor hál restaurálunk, azt kell megítélnünk, mellyik a' szabad, függellen,részrehajlatlan és jó lelkű közöttünk, és azt választjuk aztán tisztviselőnknek. Bizony, bizony szép is, mikor valamelly társaságnak tagjai egymást megítélik, megintik, de szelíden ám, és szeretettel ítélik meg; mert igy ők egymás erkölcsének őrállói, oltalmazói, a" közjónak pedig hatalmas előmozdítói; igy ők egy kisded mennyországgá varázsolják a' társas életet, az életet pedig benne paradicsommá. Mikor hát elitéljük egymást, 's tisztviselőt választunk magunknak, szeretetből, lelkismeretböl válasszuk azt, azaz, legyünk mi is szabadok, függetlenek, részrehajlatlanok, jólelküek, igy czélunkat, a' közjót elérjük. Jaj, de mit mulat a' tapasztalás, a' gyakorlati élet?