Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-20 / 3. szám

denök legyen mindenben. — Minden népműveltség és népboldogság alapjának, mind örökké a' bibliának kell lenni Mivel a' szentírásnak ön magunk általi használhatása mellőzhetlen feltétel arra nézve, ki az evang. egyházhoz tartozni akar, minden evang. keresztyén, mint illyen, már egyházánál fogva is, olvasni tudni köteles. 'S ez valóban ollyasmi, mi nem kévéssé ajánlja az ev. egyházban. Söt politikailag is annyiban áll valamelly nép fentebb vagy alantabb a' népek' fokozatán, a' menynyiben a' biblia jobban vagy kevesebbé becsültetik, és a' nép' életébe behatott. Azért is ti lelkészek, adjatok híveiteknek bibliát! egy ház se legyen biblia nélkül, egy gyermek se menjen iskolába újtestamentom nélkül. — Nem tehet a' lelkész, a' tanító, vagy felügyelő gyülekezetével nagyobb jótéteményt, mintha arról gondoskodik, hogy a' legszegényebb ev. keresztyén is birtokába jusson a' bibliának, 's minden kunyhóban, minden palotában, söt minden börtönben is az élet' örök világa, az Isten' igéje világítson. — Iíitöl és hogyan szerezhetni meg a' legszegényebbek' számára is a' legolcsóbb áron német, magyar és tót bibliákat, újtestamentomokat és iskolai könyveket, azon többé nem szükség aggódnunk. Mind ezen lap' szerkesztősége, mind az alulírott, mindenkor és mindenütt készek a'biblia hiányon segíteni. Igen! felszóllítom ezennel minden hitsorsosimat, különösen pedig tiszttársaimat, hogy hit feleinknek bibliával ellátásában legyenek munkásak és serények. Nehéz volna egykor számet adnunk Krisztus' Ítélőszéke előtt, ha csak egy lélek is arról vádolna minket, hogy elvontuk tőle azon kincset, melly az ev. egyháznak közös birtoka. Ellenben nyugodtan megyünk egykor aludni, ha azon öntudattal szenderedhetünk el, hogy Isten' igéjének hü sáfárjai valánk, 's azt minden kunyhóba eljuttatok. — Igen, mi akkor édesen szendereghetünk, miként Dániel, 's egy jobb jövő fog felcsirázni azon magból , mellyet elveténk , sírjaink felett; a' kévéket pedig örömmel lelendjük fel egykor Jehovának trónjánál W i m m e r T h e o p h. A u g. S&üIföBcli irodalom. „Historisch-kritische Einleitung in das neue Testament, von Heinrich E. Ferd. Guerike.11 Lipcse, 184 3. Köhler K. F-nél. A' sz.,Adalékaival az új testamentomhozi bevezetéshez' már az előtt kedvezőleg ismerteté meg magát az istentani közönség előtt; ezen élőmunka' alapján tovább építve irá jelen bevezetését. A' könyv átalán nagy terjedelmesség és compendiosus rövidség közt közép utat tart, e' szerint tankönyvek' osztályába tartozván. A' sz. lényegileg bibliai-conservativ iránynyal egyszerűen s érthetőleg terjeszti elő az újabb búvárkodásokból nyert eredményeket, terjedelmes polémiát amaz újabb tünemények ellen, mellyek' egész iránya rontó, szándékosan nem gyakorol, azonban ezen ellenzék' legélesb csúcsait csakugyan érinti. „Das Zeitalter Hildebrands (Gregors VII.) für und gegen ihn. Aus zeitgleichen Quellen. (Jelszó) „Omni pliantasmate sublato.u

Guenericus. Von Georg Cassander.u

Darmstadt, Leskénél. 1842. XIII. és 200 1. 8. r. (Ára 1 tall. vagy 1 ft. 48 kr. Egy pápáról sincs mondva annyi különféle, egymással annyira ellenkező Ítélet, mint VU.Gergely pápáról. Ezen Ítéleteket állítá össze egykorú kútfőkből jelen munkájában a1

sz., mellyet előzményül kell tekintenünk VII. Gergelynek általa irandó történetéhez. Kétségkül igaz a' sz.' állítása, hogy Gergely' idejében sok, történeti, politikai 's istenészeti foglalatú munka iraték, mellyek ama kor' nem egy, most még homályos eseményét tisztára derítenék, ha azokat a' szerzetesek szándékosan el nem nyomák vala 's hogy sok illy munka ma is meg van ugyan, de kolostori levél- vagy romai könyvtárakban elrejtve gondosan őriztetik. Illy munkákból egész sorozatot említ a1

sz. Ide tartozik gemblouri SigeberV munkája, mellyben Gergelynek metzi Hermáimhoz irt levelét megczáfolja; ugy szinte: ,,Apologia ad Imperatorem contra eos, qui missas sacerdotum calumnianturu

— munka, melly Tritheim' korában még megvolt. Nevezetes az is, hogy olly munkák, mellyek Gergely elméletét 's gyakorlatát dicsői— ték, igen valószínűleg elnyomattak, mert belölök ellenvetéseket, söt néha eretnekséget lehetne leszármaztatni a'sz. pápára. Hlyen péld. Bernhard', constanczi scholaster' munkája „De judicio Gregorii VII. super schismaticos et de Sacramentis extra ecclesiam usurpatis", 's radingeni Rudolf' munkája: „Sacramenta presbyterorum excommunicatorum nulla", mellyek, ámbár buzgóan védék Gergely' elveit, mégis elnyomattak, mivel donatusi eretnekséget hirdettek a' sakramentomok' hatástalanságáról, ha azokat egyházból kizárt papok szolgáltatták ki. Hlyen bizonyos pasquillus is, mellyet hirschauí szerzetesek IV. Henrik ellen írtak 's benne a' császár' alattvalóit egyenesen lázadásra 's mindennemű gaztettre felszólították. Manegolí/éí/v' irataiból több jutott ugyan hozzánk, de sok közzé nem tétetett. Gergely' egykorúi közt Deusdedit vagy Deodat nevű bibornok is említetik, ki értekezést irt „Adversus rerum ecclesiasticarum Invasores Simoniacos, Schismaticos, Guibertinos, Henricianos", de a' melly eddigelé a' vaticani könyvtárban rejtve tartatik. Ugyanaz történt egy apológiával , mellyet VII. Gergely mellett luccai Anselm irt 's egy hártyán irt kézirattal, melly a' casinoi könyvtárban „De Iaude Gregorii VII." czím alatt találtatik. Hildebrand' ügyében igen munkás volt piacenzai Bonizo is, mint azt részint Oefeleáltal fölfedezett „Liber ad amicum", részint Epitome-je' egy töredéke mutatja. Itt azon neve-