Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-22 / 25. szám

21.$ A' 22-dik lapra átmenőleg bizonyosan tévedésből van Isten határtalannak mondva , talán a' világ helyett, mert az Isten' eszméjének mértéke nem lehet: o tehát szerző' kifejezései szerint inkább mértéktelen mint határtalan. 23. §. c) alatti pont' kezdetén nem az egészről, hanem átalában a' mennyiségről mondanám azt, hogy az vagy külső vagy belső, a' külmenynyiség más néven terjedtség, a' belmennyiség' más neve fok vagy fokozat (vagy ha ugy tetszik = bellegesség). Azt is jó lett volna fölvételem szerint itt megemlíteni, hogy a' terjedtség a' térben, a'bellegesség pedig az időben módosulás, mert különben kifejtetlen homályban marad a' 25-dik lap' első pontjának vége. Ugyancsak a' c.) alatti pont' végén határozatlanságban marad a' tanuló, hogy tehát, a' hang' magassága ós mélysége, vájjon a' terjedtséghez, vagy a'bellegességhez tartozik-e? A' segített volna, ha utána ez is meglett volna említve; ellenben a' húrok' lebegésónek (talán helyesebben rezgésének) erősebb avagy gyengébb illettetés általi származása, ismét más módú mennyiséget t. i. fokozatot (intensitas) állít elő. A' d.) alatti pontban nem látom czélirányosnak, hogy a' bevett szólásmód'ellenére a' conlinuanak diversaés nem discreta\an ellenébe téve. 28. §. Ha már csakugyan új csereneveket akarnék az egyenes (categoricum), föltételes (hypotheticum), és elválasztó v különálliló (disjunctivum) Ítéleteknek adni; nem ezeket adnám: bölcseségi, mértani, és történeti v. tapasztalati, mint sz., hanem inkább ezeket: léltani, oktani és mértani; és nem is egyedül a' föld és hold, mint subordinált részek' viszonyát hoznám föl a' részleti viszony' példájául; mert így a'íészleli viszony' másik főoldala t. i. az egész iránti, vagy az összes részek' egyetemi v. központi viszonya teljesen mellőztetik. 29. §. Állomány és szilárdság nem lehetnek synonymok, sem ragjelentési, sem származtatási fetymologiai) tekintetben. 33. §. Az erő'veszteglő állapotját más néven nem tehetetlenségnek mondanám ; mert erő és tehetetlenség összeférhctlenek: hanem inkább tétlenségnek. 3G. § Minden ok, elegendő ok saját következménye' előállítására , innen ez nem is jöhet metaphysicai, hanem csak logicai nézetbe, és helyes latin neve nem is causa, hanem raliosufficiens. 45. §. Itt e' meghatározást és elnevezést olvasom : „az űrbe (űrben) találtató minden dolgok' tömege magába (magában) véve villany . Ezt azért jegyzem meg, mert elöltem ugyan — megvallom — fölöllő újság. (Illyen a' rán nevezet is az 51. §-ban, melly a' compasz' magyarítása.) Hogy a' 45. §-beli fölosztása a' mozgásnak nem állja ki a' próbát, mutatja maga a' görög nevek' etymonja, de bebizonyítá a' következés is; mert a' dynamicus (erőbeli sz. szerint) mozgásról külön kifejtést sz. nem ada, azt, mi a'48. §.'elején van, t. i. „az erőbeli mozgás különféle hatásaiból kitetszik 'stb/' ide nem számíthatni, mert azon eleit, véleményem szerint, nagyobb alapossággal lehetne így szerkezni: a' különböző irányú éshatású mozgásokból világos 'stb.: de nem is szükség a' dynamicus mozgásról külön kifejtést adni, mert hiszen minden mozgás dynamicus, ha csak a' övva^t^ alatt szoros értelemben viszonyított erőt nem értünk, és például a' vis plasticának — millyen munkálkodik minden, főként növekedő léteges vagy életműves testben — ellenébe nem tesszük. A' molusplioronornicus pedig csak annyi, mint bizonyos és meghatározható irányban mozgás, melly aztán lehet átalános vagy részletes, közös vagy külön, mechanicus és chemicus, tartós és csak tüneményes (phoenomologicus) 'stb. a' különféle categoriák szerint. 46. A' mozgás' legegyszerűbb nemének mondatik az egyenes irányba egyenlő sebességet tartó mozgás; de én az egyenes elébe tenném e' szócskát is: függő; mert a' rézsútu mozgás is egyenes irányú, és még sem egyszerű. 47. §. És a' következőkben , a' déléjesség (magnetismus), egyszerit berzesség (electricitas) és erőberzesség (vis galvanica, v. electricité produite par le contact) még elkülönözve említtetnek: de az ezen külön erők'tüneményeit összesítve mutató electro-magnetícus apparatus int, hogy egy közös főnévről gondolkozzunk. 50. §. Neivton' 7 színei' elősorolására nézve megjegyzem, hogy ámbár e' tárgynak bővebb fejtegetése a' természettanba tartozik : azonban miután már csakugyan meg van említve Newton'szinhetede (vagy ha némellyekkel úgy tetszik szinnyolczada) óhajtandó lett volna megemlíteni, hogy: különben már ujabb időkben, valamint a' hangok' hetede 3 főhangokra: úgy a' szinek' hetede is 3főszinekre van törzsökítve (reducálvaj. Óhajtanám, hogy azon sok jelességek közölt, mellyek az 56—-62 igen tartalmas §§-ban mintegy halmazra zsúfolva adatnak elő, ama' 3 fő stadiumai a' létre és életre képező természetnek , t. i. a' tnechanismus, chemismus és organismus, valamint ezeknek szüntelenül egymásba kapcsolódása , 's végnélkül egymást fölváltó körökben kerengése vagy kifejtve, vagy legalább röviden megemlítve lenne. A'62. §-beli jegyzés- (jegyzékv jegyzet-Jben pedig elől e' szavakhoz : „Minden állatok' életműszerei felett, legtökéletesebb az emberi test' idegrendszere" (hiszem jó pars prototo, különben: élctműszerkezete v. életálladalma); szorosabb értelmezés végett még oda téve látni szerettem volna e' szavakat: összes vagy egyetemi nézetben ; mert hogy az emberi egyes életműszereknél, és az ember' állati élte' egyes functióinál, bizonyos állatokban tökélyesb példányok találtatnak, az ugyan kétségen kivül van.