Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-25 / 21. szám

21. EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP, IKarmaálK évi folyamat. Pesten, 1844. Május' 25kén. Tu non videris perdidisse quod petis Te credo surripuisse , quod pulchre negas. Phoedrus. Tartalom. A' magyar protestáns lap krónikája. Dobos. — Szerkesztői nyilatkozat. — Egyházi gyűlések: Tiszán­inneni ref. egyházkerület gyűlése. Papp János. — Békési egyházmegyei gyűlés. Horváth és Jeszenszky László. — Külföldi közlemények. — Belföldi közlemé­nyek. — Levelezés. A' magyar protestáns lap' kró­nikája. „Krónika kél rólunk1 ' Csökmei sárkány. Egy szép álmot látott nem rég mélyen alvó egy­házunk, álmodott mint hajdan Pharao király, kövér kalászokról, mellyek sovány mezőjén hullámzottak ; álmodott szebb jövendőről, nyilvánosság' korszaká­ról, szabadságról, egyházi átalakulásról, és tudja az isten még miről! Mindezen bájos vonások egy nagy­szerű képpé olvadva össze, a megindulandó egy­házi lap' hasábjairól mosolyogtak szem közé. Az álom el mult, és egyházunk, mint hajdan Milton, meg­írhatná álma után elvesztettparadicsoma' történetét. Mondjuk ki nyíltan: Protestáns Egyházi ésls­kolai Lapunk haldoklik ! mondjuk ki már csak azért is, hogy legyen valahára egy czikk e' lapban, vagy egy sor, melly ínye szerint legyen a' pro­testáns papi ordónak, vagy egyházunk' palástos üstökének, ésJósue' embereinek, kik a' napot és és az óramutatót megállították egyházunk fölött. Azonban még ez ephemer lap elmenne a' minden lapok' utján, mig honunk, ós kivált a' prot. pap­ság' nyújtózó apathiája ellen, az előtte elköltözött Athenaeummal, és a' nemsokára utána haló tu­domány tárral*) vádlóképen állna fel az intelligen­tia' széke előtt: tartsunk fölötte consiliumot, lás­suk legalább halála' előjeleit, már csak tanúságul is : hogy valakinek ez a' szerencsétlen gondolat ne támadjon fejében, hogy komoly vagy tudomá­nyos szinü lapot akarjon közöttünk megindítni. Ilalálharangja lapunknak megkondult : de lássuk kik rángatják a' kötelet. Ha volt és van egyház , mellynek egy orga­numra szüksége volt és van : az bizonyosan a' magyar protestáns egyház. Csak egy futó pillana­tot, e'nagy, e' népességre nézve előkelő európai protestáns egyházra, és meg kell vallanunk, hogy Harmincz hat = 36. előfizetővel. ennek eddigelé fő baja volta' nyelvtelenség, néhány híre és tudta nélküli felsőbb helyre benyújtóit fel­kiáltásokban, kérelmekben állott egész nyelvtudo­dománya; ebből keletkezett a még gonoszabb nyelv­zavar, egymást nem értés, melly szerint hallottunk ugyan nagy zúgást a' kimondhatlan consistorialis és episcopalis vegyületü rendszer'zárt barlangjai­ból; a' Gelei, komjáti és budai cánonok, hallot­tuk mint lármáztak benne összevissza; de a'nagy Bábel körüli munkások között rendesen egyik rontá le a' másiknak építését. A' nagy, de erőtlen egy­ház magában meghasonlott. A' papok és világiak két ellenséges csapatra szakadtak, mint a'messinai hölgy' kérői. A' papság dohogott, és titkon csipdeste el az egyház'jogait; a' világi rész amazt megvetve, rögtönözte felületes javításait, mellyek mint rosz va­kolat, vagy minta' falra hányt borsó haszon nélkül hullottak le. Az egyházvidéki és egyházkerületi papi hivatalnokok egész egyházi hatása kis híján a' gyü­lekezetek' osztogatásában központosult. Az espe­resek monopoliumot ütöttek a' papság' és nép' jogaival a' papság' és nép' jogai ellen, ugyan ezt tették a' superintendensek. A' gondnokok és az improvisalt ülnökök, azt sem tudva az előtt, mi fán terem az egyház, figyelemre sem méltatva az egy­ház' beléletét 's annak az életben- és igazgatás­bani szükséges ki fejlését, egy kct secularis gondolat­tal széket foglalva, a'papban kegyelem kenyér-e­rőt, a' hallgatókban plebs contribuenst látva és híve: egy rövid gyűlés alatt elhányták vetették az egyház' életkérdéseit.Iliacos inlra muros peccabalur et extrái Illyen előjelek és csillagzatok alatt meg­szólalt a' protestáns lap; mondani valója sok volt az egyházak' és iskolák' ügyében, tére kevés; nézője, kísérője nagyon sok, fizetője, segédje kevés. Elkezdé tehát a' mit elkezdhete, közié az adatokat. 'S érthető hangon egymásután elkezdé mondani a' bűnöket, az egyházi- és világi-rész' bűneit. Az esperesi , a' gondnoki, az ülnöki név nem tarthatá meg magicus erejét a' függet­len organummal szemközt; az ajtókat hiába zárták, mert a' sic volo kiáltás messze elhallatszott, mert a' nyilvánosság és közvélemény elkezdették az el­lenorködést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom