Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-18 / 20. szám

a' bölcsészet ezeken fölül külön osztályt képezend­vén. A' tanulóság'ezen ujabb felosztása a'tanévek 's főkint azelőmentségszerinttörténendnék. Ehez­képest a' gyöngébbekegy év eltelte után is vissza­marasztandók legalább Y* esztendőre, (miután a' félévenkénti föllebbléptetés legalább az alsóbb osztályoknál, némi módosítás mellett szinte lehe­tővé volna tehető) ellenben némellykor a' jeles­bek, kivált ha egyszersmind korosbak is, részint ösztönzési például, részint pedig hogy ne töltsék az időt ollyan körben, melly erejüket eléggé meg nem feszíti, Ya évvel előbb is bocsátandók fölebb. Reményiem is, miszerint ezen észszerű osztályzást és ezen inkább előmentség , mint puszta évszám szerinti fölebbléptetést nem késendnek lelkesebb és értelmesebb tanítóink elfogadni, ha gondolóra veendik , miszerint csak olt lehet biztos a" közön­ség , hogy tudatlanul nem jövend ki az ifjúság a' tanodából, hol addig B osztályba az ifjú nem eresz­telik mig az ^.osztálybantanulandókatigazánmeg nem lanulá , mihezképest a' tanítvány nem sétálhat a' gymnasiumon üresen végig; ha továbbá gondo­lóra veendik, miszerint B osztályban előforduló tanulmányok csak úgy építhetők a' tanítvány1 el­méjére , ha az A osztályban szilárd alap lön vetve; ha végre gondolóra veendik, hogy nagy része a' tanítványoknak, melly most tunya, mihelyt nem év, hanem előmentség szerint fog fölebb léphetni vagy maradni, neki fogna díílni a'tanulásnak, csak­hogy igen sok ideig ne marasztassék alsóbb osz­tályokban vagy átalában a' gynasiumban. Azon­ban a' milly üdvös is ezen fölebbléptetési rendszer, czólt vele érni csak ugy lehetne, ha e" részben legalább valamennyi protest. gymnasiumaink ke­zet fognának, ugy, hogy ne szolgálna egyik gym­nasium búvó barlangul a1 másik gymnasium' lustái­nak vagy rendbontóinak. 'S ha nagyobb számú jobb intézetink eme' rendszert elfogadják, ugy könnyű leend azon önzö intézetecskéket, mellyek az elsőb­bek' szemetjét pártfogolnák 's ekkép szent irányu­kat némileg meghiusítnák, érdemük szerint nyil­vánosan megbélyegezni, és hitelükből, mint a' meliyet maguk játszának el, kivelkeztetni. Visszatérek a' segédekhez. Mihelyt 3 vagy csak 2 jó készületü segéddel bírna is valamelly gymnasium , ezek 's a' rendos tanítók a' fönebb röviden kifejtett egyszerű módon olly arányban osz­tozzanak a' leczkeórákon, hogy a' gymnasium igaz­gatója néhány órával kevesbet adjon, mint a' többi. IIát cz már minek volna? kérditek. Ebben szinte üdvös csira rejlik. Ugyanis most a' mint áll, az igazgató alig fordíthat időt az igazgatásra; pedig azt csak megengedi mindenki , hogy okos igaz­gatótól igazgattatni jobb mint amúgy istenigazá­ban minden ellenőr, tanács és irányadó nélkül lenniök a'segéd szintúgy mint rendes oktatóknak. Most az igazgató soha sem lehettisztársinaklcczke­óráin jelen. Vélitck-c, hogy cz nem ártalmas? Megmondom mi fekszik ezen tényben Ila az igaz­gató a' keze alatti tanodákba leczkék' adásakor soha bennem nézhet 's ottan óraszámra nem időzhetik, úgy először is nem ismeri az igazgatása alatti ifjú­ságot , meliyet ő neki, mint igazgatónak nem is­mernie, csak legnagyobb kárával történhetik az egésznek, mert csak ollyan ifjúság'érdekeit fogja igazgatóilag előmozdíthatni, mellynek állapotját és szükségeit szem- és fültanuilag ismeri; má­sodszor nem ismeri tiszttársait, mert a' tanítót tanodájában lehet csak hivatalos oldaláról való­dian kiismerni, 's e' szerint sem érdemeiket nem méltányolhatja, sem hibáikra nem figyeltet heti, sem annak mi orvosoltatásra szorul, 's minek nem orvosoltatása a' közönség' sérelme, nem eszkö­zölhet olly könnyen 's olly szívesen orvoslást; harmadszor, azon buzdító és lankadni nem ha­gyó hatást nem gyakorolhatja, mellyel bima gya­kori jelenléte mind az ifjúságra mind a' tanítóra; negyedszer a' fegyelmet, meliyet mint tekintéllyel fölruházottnak leghelyesebb volna főként néki ke­zelnie, nem kezelheti. íme! ennyi tennivalója lesz az igazgatónak azon néhány óra alatt, a' mennyi­vel hetenként kevesb ideig tanítand tisztársinál. Illy fontos czél éretnék el ollyan egyszerű és könnyű módosítás által, melly az előzményeknél fogva ön­ként ajánlkozik. Ide tartozik a' figyelem' és éber munkás­ság föntartásának 's ingerének másik költség­telen eszköze is. 'S ez nem más, mint az isko­lalátogatás. Az igazgató gondoskodjék arról, hogy a' nyilvánosság' jótékony sugárai az iskola' falai közé is behassanak. A' jó tanító csak örülni fog neki , hogy ekként több méltányoltatással talál— kozhatik 's hogy tanítványai ez uton serkentetnek; a* rosz tanító pedig félni fog, de kell is, hogy mind­addig féljen, mig rosz. Dehogy félre ne értessem, iskola-látogatási indítványom csak annyiból áll, hogy tudományosan müveit férfiaknak, egyetemen vagy collegiumban 's bármi néven nevezendő fő­iskolán tanuló érett ifjaknak szabadjon 's minden nehézség nélkül lehessen, de legfölebbhárman-, négyenként egyszerre, vendégképen hallgatózni a' gymnasium' bármellyik osztályában (tehát az igazgató leczkéin is) és bármikor, de csak a' gym­nasiumi igazgatónáli jelentkezés után 's legnagyobb csöndben, figyelemmel 's Hiedelemmel A' segé­dek is , miután alkalmasint jóval kevesb óráik lecn­denek, mint a' rendeseknek, emezek' óráin né­mellykor jelenjenek meg hallgatókként. Ezen gya­kori látogatlatás , mind a' tanítókra, mind a'tanít­ványokra csak üdvös ösztönkénthatand; másfelül pe­dig az által a' hallgatózó vendégek is csak a" leg­czélszerííbben gyarapulhatnak "s épülhetnek. A' fult levegőjű iskolákat sokszor kell szellőzni, ha nem akarjátok a' belejárók' egészségét koczkáztatni. Ezek után még csak néhány nehézséggel kell szembe szállanunk Többek közt föl volna ellenünk hozhaló, mi­szerint, ha a' javallott lépésekhez képest több és

Next

/
Oldalképek
Tartalom