Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-18 / 20. szám

előmentséghez s korhoz szabva, oktatandja, mondom, azokat is, kiket már első évben az elemekbe beavatott. így a' segéd (kinek helyét azonban, ha elhivatnék, természetesen uj egyén is foglalhatná el, ugyanazon kézikönyvet vagy legalább az elődétol nem igen különbözőt követendő) fokról fokra emelkedik tanítványival, az alsóbb, már túlhaladt évfokokat is mindaddig keze alatt tartván, a' meddig az órák' száma m. e. tiznél többre nem rúgna, ha ő maga ennyi időt áldozhatik és egyéb segédeknek is ugyanezen órákból egypárt juttatni czélirányos nem leendne. 0 tudandja legjobban, mennyire 's miképen vitte 's viszi folyvást tanítványit az előbbi fokon; tehát ő képes legjobban az előbb tanultakat bennük minduntalan fölelevenítni, az elkezdett fonált észrevétlenül tovább's erősbre fonni, 's mindig a' következő fokra elődolgozni. De szintúgy mint legalulról, lehetne a' szaktanítást középről is kezdeni 's igy aztán fölfelé folytatni. Tehát a segéd a' harmadik évben már 3 egymásutáni fokon, az az: nem osztály, hanem év szerint elkülönített tanitvány-körökben tanítandja ugyanazon tudományt. r

S ki ennyiszer 's ennyiféleképen tanítandja egypár szaktanulmányát, az nemcsak mesterien fogja azt érteni, hanem ugy fogja taníthatni is, ha különben nem készületlen, nem silány elméjű 's nem bágyadt akaratú, pedig az illyen nem juthat az előzményeknél fogva tanítóságra. Ha több szaktanítói segédek is leendnek, azok vagy ugyanazon tanulmányokat folytatandják , vagy másokat látandnak el, körülményszabta alkalmazás mellett ugyanazon módon, mint az első segéd. Ennyi azonban nem volna elég. A' rendes oktatók önkényt átlátandják, miszerint reájuk nézve elegendő, ha ők azon osztályban, mellynek rendes oktatói, legtöbb órákon áttanítandnak,*) 's hogy mind rájuk nézve kellemesb, mind az intézetre nézve czélirányosb leend, ha ők e' vagy ama' kevésbé kedvelt 's müveit tanulmányukat akár rendes akár rendkívüli tiszttársaik'valamellyikének ki azt ennélfogva több osztályban is tanítná, átengedendik, de viszont maguk az osztakozó szomszéd osztálytanítótól vennének át valamelly inkább örvendett tanulmányt, több áldással tanítandók ezt, nemcsak saját osztályukban , mint eddigelé, hanem egyik vagy mind két szomszéd osztályban is és pedig nem osztály szerinti, hanem ugyanazon évbeli tanítvány-körökben, miként ezt a' rendkívüli oktatókra nézve javaslók. E' mellett, az igaz, módosulna, de meg épen nem szünendne rendes tanítói viszonyuk, sőt csak annyit fognának adni, mint nyerni, tökéletes viszonosság létezvén. U-gyanazon osztályzatja a' tanulóknak, melly eddigelé, ezentúl is ő náluk fogna beiratkozni, fizetni *) A'kisebbeknél'skülönösen a'legkisebbeknél, atyai viszonynak levén jó még léteznie, sokkal kevesebb órákkal bírjanak a' nem osztálytanítók, mint a' felsőbbekben'stb. 's ugyan ő általuk, az együtt működő tanítók'jegyzékinek hasznalata mellett, érdemosztályoztatni is. Osztályukban (azaz: kétévfolyamatnyi tanítványok fölött), ők gyakorlanák, bölcsen kezet fogva az igazgatóval, a' fegyelmet is, a' szomszédok csak annyi befolyást bírván, mint viszont birandnak ők emezek' osztályira. Én ezt olly egyszerű 's olly természetes , 's mindenkire nézve ollyan jól eső változásnak látom, hogy ellene csak makacs előitéletbeni elfogultság, ifjú erő, ifjú mozdulatosság' és hajlékonyság' hiányábani ó megmerevültség szegülend. Ki egyfelül saját érdekét jobban ismeri 's ki másfelül a' közönség' érdekét inkább hordozza szivén, 's mind maga' mind a' közönség'javát előmozdítni képesebb; azon oktató bizonyára maga leginkább rajta leend, hogy ezen békés átmeneta'szakrendszerbe minél hamarább létesüljön. De mintha közbe szólást hallanék : „Hallgass csak erről a'szakrendszerről, az magában jó lehet; de előbb azt indítványozád, hogy a' segéd alulról vagy középről kezdve évről évre több fokon tanítgassa e' vagy ama' tanulmányt vagy tanulmányokat, általvéve azt vagy azokat a' rendestől: ugy, de hát a' rendes tanító addig majd pipázgat és mást dolgoztatmaga helyett, ő, kit mi fizetünk, és pedig azért fizetünk, hogy izzadjon !u

Ezen ellenvetést csakugyan nem várom ollyaskitől, ki megérté, a' mi mondva vala. Mondók ugyanis, hogy a' segéd ne tanítgasson ugyanazon egy órában egy egész osztályt, (az az első- és másodévieket egyszersmind) mert hiszem épen ezenókovászból akarunk tisztakozni; hanem, bármellyik osztályban a' kisebbek vagy elsőéviek képezzenek az ő keze alatt egy külön, 's a' nagyobbak vagy másodéviek szinte egy külön osztályt, mennyiben mindenikre külön leczke-óra lesz szánva; mig tehát az elsőévieket tanítandja, nem taníthatandja egyszersmind a' másodévieket is, és viszont. E' szerint természetes, hogy azon felét az osztálynak, melly épen valamellyik segéd által elfoglalva nincs, a' rendes oktató oktatandja valami olly tanulmányban, melly a' segédnek átadva nincs. 'S igy azon idő alatt a' rendes oktató a' legczélirányosbat, az uj szaktanítók' működeimével legszebben összehangzót mivelendi. 0 neki ugyanis idő jutand arra, mit alkalmasint eddig is szeretett volna már tenni, hogy t. i. ő a' keze alatti tanulmányok' nagyobb részére nézve szinte két külön csapatot képezend ugy sem összevaló első- 's másodévi tanítványiból, mihezképest más tanulmány-folyamatot létesítend emezek' mint az elsőéviek' számára. És ha mind ez igy lörténendik, ugy már egy futólag számító pillantás is megmutatja, miszerint ezen legkevesb erőködés nélküli átalakulás' utján, gymnasiumaink |közül azok, mellyek tervünket méltányolandnák, néhány év múlva szakrendszerűvé válandnának, 's a' mennyiben eddigelé tán 4 osztályra oszoltanak , alkalmasint 7—8 ujabb osztályra hasadandnának,