Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-11 / 19. szám

rintendens lenni, hacsak azért nem, hogy évdí­jamat épen ugy kiosztogassam miként bevettem. Igen barátim, erősen megvagyok győződve, hogy a' 4 vagy 8 superintendens' díjemelése századrészben sem olly kiáltó korkivánat, mint több ezer nyo­morú paptársaiké. Vagy fejünket akarjuk tisztel­tetni? mit ér a'testnek a'legcsinosb divatszerüleg elkészített fő, ha hóban, fagyban dermedeznek meztelen lábai ? Tán nagyobb hatású lesz akkor a' gazdag főpap, s majd idők' multával (!.') eszközölhetendi az egésznek felvirulását? Igen, ha 400 ezer pengő évdíjról volna szó, ugy majd csak akadnának bókolói, kik által tehetne valamit, de 4000 pengő, hogy belőle valami hatásraszámítsunk, megvetendő csekélység. Tehát szerintem, ha az egészet meg nem menthetjük egyszerre az elmerü­léstől, azokat kell legelőbb kiragadnunk, kik már alig eviczkelnek, t. i. a' közpapság- es taní­tóságot. Megjegyzem , hogy a' tanítók közt sem óhajtok osztályt, elemi tanodákban, népes egyhá­zakban annyi lehetvén a' mennyi szükséges. Mi arányban legyenek hozzánk ám határozza meg a" nemzet; szerintem, ha mi 400 pgőt kapnánk az ő évdíjok 300-nál több nem lehetne. E' közpénz­tárból kellene még díjazni minden képviselőt, egy­h.megyei, e.köri (kerületi) egyházhoni gyűlésre (zsinat) menendőt, és továbbá az egyháznak min­den világi hivatalnokát, mert mig ez nem lesz, ad­dig felelősség és igy rendes eljárás sem lesz. Egyéb­re e' pénztárral még most ki nem terjeszkedném, mert ha mindent beakarnánk foglalni, ugy az ügyün­ket csak hátráltatná. Igy is fogjuk hallhatni azon ellenvetést, hogy e' terv szerint jóval növeked­nék a' protestánsok' mostani terhe; de erre felel­hetjük ezt: igaz, hogy némelly helyen talán nö­vekednék , ha úgy maradna a' dolog, mint most áll, midőn tehetlen özvegyek kidulatnak tagoza­taikért, míg a' hatalmas szűz vállú nagyoktól nincs mód egy garast belső személlyek számára kicsi­karni; de ennek nem lehet igy maradnia, birtok­arányos adórendszerre kell épülnie e" közpénz­tárnak , akkor a'szegénység bizonyosan könnyü­lend.Kezelő lenne egy minden e.megyébcn,'s az nem pap, hanem világi, ki az egyházak' szavaza­tával választatnék ; kerületi pénztárnok tán nem is kellene,a' mennyiben annak kevés fizetendőit ágens', superintendens', ügyvéd' számára az egyh.megyék magok közt szétosztva évenkint fizethetnék, termé­szetesen megtartva magoknál az e1 czélra begyült segedelmet. De hagyjuk a' részleteskedést s keressünk iu­kább addig némi módokat a' fizetendő 's egyh.me­gyeileg kiállítandó összeg' minélalább szállításá­ra. Elsőnek találom az egyházmegyék' rende­zését. Legyen gyűlés a' mennyi kell, de egy polgári megye bármelly nagy is , ne szakítassék két egy­házmegyére. Elrémültök? nem lehet mert egy az, hogy ezen terv' életbeléptére tüstént elszélednének a' nyavalás lidérczek' ezrei, mellyek pap 's egy­ház közt leginkább a' jelen fizetési viszony' szü­löttei; elnémulnának a'paphivás 's változás fö­lötti dühös csaták, és még számlálhatlan sokféle bajok; de ha még több baj lenne is, mint most, nem félnék erősödő nyilvánosság és felelős tiszt­viselők mellett. De minden egyházból két képvi­selő, hogyan férne meg együtt e'nagy tömeg em­ber? Sehogy, mert könnyű volna a' képviseletet lélekszámra alapítani, 's bárki mit beszéljen, előbb, később, úgyis lesz az. De hát a' 8, 11,1G 'stb. egy­házú polgári 's egyh.megyékkel mit csinálnánk? Többeket összekapcsolnánk 's a' mennyire lehetne ugy intézkednénk, hogy egyh.megye 50 egyház­nál kevesebből ne állhasson. Ki nem látja, hogy az e.megyék' illykénli elrendezése állal menynyi hiva­talnokkal, és igy mennyi díjjal kevesebb kellene? Másik módja a' teherkisebbítésnek az egyház­helyek' (parochiák) rendezése. Minden egyház , bármelly nagy is, csak egy papság legyen. Én azt hiszem , nem ismerte az emberi természetet, ki legelőször azon gondolatra jött, hogy egy egy­házban, kivált ha nincs több templom egynél, két, vagy több egyenlő díjú 's rangú pap legyen. Ha verseny kell, itt az igaz, hogy van, de keserű verseny. Az irigységet még csak elméletileg isme­rem, de nem szeretném, ha e' körülménybe ta­szítna sorsom. O lenne jelesebb? ez fájdalmat adna keblemnek, hogy hatástalanná sülyedtem , 's én lennék? a' fájdalom őt emésztené, ha ugyan lel­kében csak egy sugara volna is a' nagyratörés­nek; és ha talán mindenikünkben volna valami sa­játság, melly bennünket kedveltessen ? akkor pár­tokra szakítottuk az egyházat 's egyik Pálé, másik Apollósé lesz ; oh pedig Krisztusnak e' részekre osztatása jót soha sem szült. Észszerű czélja lehet ennek a' több papuságnak az, hogy egy papra nézve a' teher is, a'jövedelem is igen soknak nézetett. Sok a* jövedelem ? no ne aggódjatok , e' terv szerint oszolni fog. De a' terhet nem birná, mond­játok, akkor annyi segédet tartana, a'hány temp­loma van,'s bizony nem hiszem, hogy jobban men­nének most egyháza' dolgai több egymástól füg­getlen fő által igazgatva, mint akkor fognának. Hát a' kis egyházakkal ugy tennénk talán, mint a' kis egyh.megyékkel ? nem, itt magasb szem­pontból kell venni a' dolgot, mint csak gazdálko­dásiból, 's én csak utolsó kénytelenségből szavaz­nék többek' egybekapcsolására. Bármelly kicsiny valamelly egyház, ha most anya, meghagyatni kí­vánnám, sőt a' fiókok' anyásíthatására is nagy gon­dot fordítnék Urunk' példája szerint, ki az eyy veszélyben forgót is fölkeresni parancsoló. Pro­testáns barátim, itt nem ajánlom a' fillérkedést, mert a' dús kamat bizonyosan nem marad el. Harmadik módja a' teherkisebbítésnek a' tiszt­viselő-személyzet' rendezése Fent az egyh.köri szék hány tagból álljon, az f ü gg en eaz egyház­megyék' számától, de az egyh.megyéé már hatá­roztathatnék kettővel kevesebbre, 's lenne decem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom