Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-05-11 / 19. szám
rintendens lenni, hacsak azért nem, hogy évdíjamat épen ugy kiosztogassam miként bevettem. Igen barátim, erősen megvagyok győződve, hogy a' 4 vagy 8 superintendens' díjemelése századrészben sem olly kiáltó korkivánat, mint több ezer nyomorú paptársaiké. Vagy fejünket akarjuk tiszteltetni? mit ér a'testnek a'legcsinosb divatszerüleg elkészített fő, ha hóban, fagyban dermedeznek meztelen lábai ? Tán nagyobb hatású lesz akkor a' gazdag főpap, s majd idők' multával (!.') eszközölhetendi az egésznek felvirulását? Igen, ha 400 ezer pengő évdíjról volna szó, ugy majd csak akadnának bókolói, kik által tehetne valamit, de 4000 pengő, hogy belőle valami hatásraszámítsunk, megvetendő csekélység. Tehát szerintem, ha az egészet meg nem menthetjük egyszerre az elmerüléstől, azokat kell legelőbb kiragadnunk, kik már alig eviczkelnek, t. i. a' közpapság- es tanítóságot. Megjegyzem , hogy a' tanítók közt sem óhajtok osztályt, elemi tanodákban, népes egyházakban annyi lehetvén a' mennyi szükséges. Mi arányban legyenek hozzánk ám határozza meg a" nemzet; szerintem, ha mi 400 pgőt kapnánk az ő évdíjok 300-nál több nem lehetne. E' közpénztárból kellene még díjazni minden képviselőt, egyh.megyei, e.köri (kerületi) egyházhoni gyűlésre (zsinat) menendőt, és továbbá az egyháznak minden világi hivatalnokát, mert mig ez nem lesz, addig felelősség és igy rendes eljárás sem lesz. Egyébre e' pénztárral még most ki nem terjeszkedném, mert ha mindent beakarnánk foglalni, ugy az ügyünket csak hátráltatná. Igy is fogjuk hallhatni azon ellenvetést, hogy e' terv szerint jóval növekednék a' protestánsok' mostani terhe; de erre felelhetjük ezt: igaz, hogy némelly helyen talán növekednék , ha úgy maradna a' dolog, mint most áll, midőn tehetlen özvegyek kidulatnak tagozataikért, míg a' hatalmas szűz vállú nagyoktól nincs mód egy garast belső személlyek számára kicsikarni; de ennek nem lehet igy maradnia, birtokarányos adórendszerre kell épülnie e" közpénztárnak , akkor a'szegénység bizonyosan könnyülend.Kezelő lenne egy minden e.megyébcn,'s az nem pap, hanem világi, ki az egyházak' szavazatával választatnék ; kerületi pénztárnok tán nem is kellene,a' mennyiben annak kevés fizetendőit ágens', superintendens', ügyvéd' számára az egyh.megyék magok közt szétosztva évenkint fizethetnék, természetesen megtartva magoknál az e1 czélra begyült segedelmet. De hagyjuk a' részleteskedést s keressünk iukább addig némi módokat a' fizetendő 's egyh.megyeileg kiállítandó összeg' minélalább szállítására. Elsőnek találom az egyházmegyék' rendezését. Legyen gyűlés a' mennyi kell, de egy polgári megye bármelly nagy is , ne szakítassék két egyházmegyére. Elrémültök? nem lehet mert egy az, hogy ezen terv' életbeléptére tüstént elszélednének a' nyavalás lidérczek' ezrei, mellyek pap 's egyház közt leginkább a' jelen fizetési viszony' szülöttei; elnémulnának a'paphivás 's változás fölötti dühös csaták, és még számlálhatlan sokféle bajok; de ha még több baj lenne is, mint most, nem félnék erősödő nyilvánosság és felelős tisztviselők mellett. De minden egyházból két képviselő, hogyan férne meg együtt e'nagy tömeg ember? Sehogy, mert könnyű volna a' képviseletet lélekszámra alapítani, 's bárki mit beszéljen, előbb, később, úgyis lesz az. De hát a' 8, 11,1G 'stb. egyházú polgári 's egyh.megyékkel mit csinálnánk? Többeket összekapcsolnánk 's a' mennyire lehetne ugy intézkednénk, hogy egyh.megye 50 egyháznál kevesebből ne állhasson. Ki nem látja, hogy az e.megyék' illykénli elrendezése állal menynyi hivatalnokkal, és igy mennyi díjjal kevesebb kellene? Másik módja a' teherkisebbítésnek az egyházhelyek' (parochiák) rendezése. Minden egyház , bármelly nagy is, csak egy papság legyen. Én azt hiszem , nem ismerte az emberi természetet, ki legelőször azon gondolatra jött, hogy egy egyházban, kivált ha nincs több templom egynél, két, vagy több egyenlő díjú 's rangú pap legyen. Ha verseny kell, itt az igaz, hogy van, de keserű verseny. Az irigységet még csak elméletileg ismerem, de nem szeretném, ha e' körülménybe taszítna sorsom. O lenne jelesebb? ez fájdalmat adna keblemnek, hogy hatástalanná sülyedtem , 's én lennék? a' fájdalom őt emésztené, ha ugyan lelkében csak egy sugara volna is a' nagyratörésnek; és ha talán mindenikünkben volna valami sajátság, melly bennünket kedveltessen ? akkor pártokra szakítottuk az egyházat 's egyik Pálé, másik Apollósé lesz ; oh pedig Krisztusnak e' részekre osztatása jót soha sem szült. Észszerű czélja lehet ennek a' több papuságnak az, hogy egy papra nézve a' teher is, a'jövedelem is igen soknak nézetett. Sok a* jövedelem ? no ne aggódjatok , e' terv szerint oszolni fog. De a' terhet nem birná, mondjátok, akkor annyi segédet tartana, a'hány temploma van,'s bizony nem hiszem, hogy jobban mennének most egyháza' dolgai több egymástól független fő által igazgatva, mint akkor fognának. Hát a' kis egyházakkal ugy tennénk talán, mint a' kis egyh.megyékkel ? nem, itt magasb szempontból kell venni a' dolgot, mint csak gazdálkodásiból, 's én csak utolsó kénytelenségből szavaznék többek' egybekapcsolására. Bármelly kicsiny valamelly egyház, ha most anya, meghagyatni kívánnám, sőt a' fiókok' anyásíthatására is nagy gondot fordítnék Urunk' példája szerint, ki az eyy veszélyben forgót is fölkeresni parancsoló. Protestáns barátim, itt nem ajánlom a' fillérkedést, mert a' dús kamat bizonyosan nem marad el. Harmadik módja a' teherkisebbítésnek a' tisztviselő-személyzet' rendezése Fent az egyh.köri szék hány tagból álljon, az f ü gg en eaz egyházmegyék' számától, de az egyh.megyéé már határoztathatnék kettővel kevesebbre, 's lenne decem-