Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-05-11 / 19. szám
van vetve becsületének, szerencséjének és szivnyugodalmának horgonya, melly ügyességének és szenvedélyének mágnes-pontja, mellynek tehát a' szent lelkesültség' egész rászántságával és Eltűrésével neki dül. Nézzünk körül, 's illy értelemben tanítót csak elvétve lelünk hazánkban! Tán még számosban találkoznak ollyanok, kik vagy a' tanítói dolgokat kicsinyellő 's magukkal könnyen beérő képzelgésükben, vagy készülethiánynál fogva föladásukat unatkozva, kelletlenül ütik-vétik, 's kiknek egész czifra nyomorában rendszerint csak olly parányi köszönet van, mint a' milly parányi jutalom melleit kell sokszor legjobb és több méltányollatásra érdemes tanítóinknak is ösztöntelenül 's könyvek, gyűjtemények, eszközök, segédkezek és viszhang nélkül pangani, nagyrészint legszentebb ügyekvéseik is megtöretvén a' körülmények' szikláin. Azon egyedüli alap, mellyen az iskolák' ügye fölvirítható, 's a' melly nélkül minden építményünk dugába dülend vagy tervben maradand, nem más mint ügyes és lelkes tanítók' idomítása , és pedig minél nagyobb 's évről évre öregbülendő számmal. A' tanítók képezik a' népszellemben a' műveltség' ama' savanykovászát, melly, ha kellő mennyiségű 's erejű, egy pár tized alatt óriási csodákat vihet véghez olly nép közepette, melly a' müveltetésre némi fogékonysággal,'s a' társadalmi érintkezések és tapasztalások, polgári intézmények, sőt egyházi és iskolai oktatások' következtében is már némi előkészülettel bír. 'S illyen nép a'tarkabarka 's még csak ezentúl egygyé olvasztandó, 's az egyesülés' vállaira támasztott művelés- és nevelésnek általa nagygyá, hatalmassá és boldoggá emelendő magyar nemzet is. Tanodák 's egyéb képző-intézetek' fölállogatásátpengetni, tervezgetni, de fögondját nem fordítni mindenek előtt a' czélnak megfelelendő tanítók' előkészítésére, elméleti 's főként alkalmazási képeztetésére, csak ollyan országban volna menthető, csak ollyan országban volna némileg észszerű, hol vagy már a' hon ma ga eléggé számos tanítókkal van megáldva, kik csak jobbról jobb tétkörre várnak, vagy a' hol a' nemzetiség bármelly idegen tudósok' alkalmaztatásának útjában nem áll. Mi az elsőbbek' szerencséjével korán sem dicsekhetünk; az utóbbiak' példájától pedig, sajátszerű helyzetünknél fogva, viszsza kell borzadnunk. Czuczorként: ,,a' fát alattam nem vágom." Idegen tanítók akármennyién is volnának kaphatók jó fizetésre; látjuk, miszerint még oroszországba is (mellynek nincs oka colossalis tömegét jövevény tanítóktól féltenie), elég készséggel mentenek — természet szerint nagyon szép föltélelek mellett — jeles tudósok. De ha ezen ifjú nemzetre ugy is aggasztóan — bár kerülhetlenül — befolyó német szellemnek (melly némellykinek szótárában már szinte hasonértelmüvé vált & műveltség szóval, hogy t. i. bennünket könnyebben elámíthassanak), nemcsak természetes bejárást, milylyennel bírnia kell, engedünk, hanem mesterséges csatornákat is ásunk, hogy egyszeriben 's minden honosulás nélkül elboríthassa e' hazát; akkor — akkor, meglehet, úgy termendenének hazánkban intézetek , tudósok 'stb. mint a' gombák, sőt anyagilag is tán sokkal hamarább boldogulnánk, de akkor mondjatok is ám le nemzetünknek mint Ily— lyennek jövendőjéről, fényért 's pénzért árulva el szent örökségünket, mellyel eldődink hagytanak , 's mellyről a' világszellem számot kér tőlünk. Külországi tanítókra 's nevelőkre, külországi tanító- 's nevelőnékre bízni az új nemzedéket — árulás; a' honban létező alkalmas egyének' száma pedig még fönálló intézetinkre sem elég, nemhogy az ezentúl fölállítandókra jusson közulök. Jóravaló tanítók' rögtöni elővehetésének emez alternativjálól tehát kérlelhetlenül el levén üttetve, nem marad egyéb módunk, mintáz, hogy erőnket ésipargásunkat pontosítsuk mindenek előtt és fölött czélirányos tanítók1 idomítására. Az útnak , mellyen ez végbeviendő, ollyannak kell lennie, mellynél fogva ezentúli tanítóink az eddigiek1 nagy részénél alaposabb és részletesebb tudományi és nevelési készületüek, buzgóbbak, nemzetibbek és időről-időre olly arányban szaporodandók legyenek, millyenben szaporodik például azon tökepénz, mellynek kamatjából egy rész örökké visszacsatoltatik. A' tanító-idomításnak illy módja bir csak elég üdvcsirával a'jelenre nézve, *s eléggé biztosított életgyökérrel jövőre nézve. „Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort, Hass, alkoss, gyarapíts! 's a' haza fényre derül/' De íme itt akadunk a' dolog' bökkenőjére. Hol vegyünk ollyan intézeteket, hol gyakoriért, hol oktatókat, a' mellyek , s a' kik jó tanítókat idomíthassanak? E' kérdésre felelni, kitűzött czélja jelen értekezésemnek. Azonban ne várjatok tőlem valami fényes és költséges lépteket ajánló tervet, mellyen ollyan jól esnék talán legeltetni vágyaink' szemeit, de mellynek létrehoztához sem elég erőnk, sem eléggé kitürő buzgalmunk nem fogna mutatkozni. Ollyan tervecskével akarok előállani, mellynek kivitelét — ha igazán akarjuk — haladék nélkül megkezdhetni, 's mellynek létesültéből addig is, míg országosan is segítetendünk, nagyon érezhető haszon háromlana a' közre. Azon tervecske, meliyet bátor leszek figyelmetekbe ajánlani, nagyon közel esik minden józanul eszmélő észhez , és nagyon a' dolog' természetében fekszik, 's tán épen egyszerű természetes volta miatt nem méltányoltaték honunkban eddigelé kellő mértékben, de, mint minden, mi a' dolog1 természetében fekszik 's elhanyagoltatik, meg is boszulja elhanyagoltságát. A' terv végre nem valami ábránd, (mert hiszen nálunk a' sok ábrándozó ifjak közt nagy hirtelen ábrándozónak gúnyoltatik az is, ki legkevesbé az), sőt annak főbb részei németországban számos helyen életben vannak, 's élő példák-I ként ajánlkoznak. Nálunk is mutatkozik némelly