Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-11 / 19. szám

főiskolában némi nyoma; de ez sokkal kevésbeiismertséggel találkozott eddigelé, mintsem hogy igy a' mint van gyümölcsöt várhassunk tőle. Tervem legközelebb a' prot. iskolákat veszi tekintetbe's azok'körülményeihez illeszkedik; nem kétlem azonban , hogy ha mi jó találtatnék benne, attól többi hazánkfiai sem borzadandnak vissza. Tervem továbbá csak a' gymnasiumokra f melly név alatt a' tudományos tanodákat értem az elemi nyelvtudományi osztálytól kezdve benfoglalólag — a' bölcsészet-osztályig akár kizárván akár benfoglalóan) szorítkozik*); de alapelvei, körülmény-szabta módosítás mellett, könnyen alkalmazhatók egyéb intézetekre is; névszerint a' gyakorlati tanítóképzés' módja és a'szakrendszer nem kevésbé illik a'reáltanodára és népoktatókat képzőre; (hogy elemi tanodáknál 's polgáriskoláknál is hasonlóan intézkedjünk, czéltévesztés volna.) A' gymnasium és reáltanoda azon tanintézetek, mellyek mindenik a' maga sajátszerű irányában, legnélkülözhetlenebb két föltételei a' tudományos műveltség' tenyészhetésének. Azoknak 's főként a' gymnasiumnak hiánya és silánysága nemcsak az ország' minden rendű tisztviselőin és tudósain, hanem különösen tanítóin, a' magosabb szellem' eme' bajnokain, kik a' népet a' tudós világgal igyekszenek némileg közvetni, 's kik a'föld' íztadó savát képezik, legsajnosban vehető észre, annál inkább, mert a' gymnasiumon elmulasztottakat bármi jeles egyetem sem pótolhatja ; sőt a' tudomány- 's műegyetemek csak ollyannak képesek igazán használni, ki vagy gymnasiumon, vagy reáltanodán illően elő van készítve. Azon országban (poroszország), hol a'tudományosság leghonosabb, a1

gymnasiumokra, söt a' reáltanodákra is , rendkívüli figyelmet 's költséget találunk fordítva. Hol pedig a' gymnasiumok mostoha karban vannak, különösen philologiai tekintetben, vagy legalább nem örvendetnek Poroszország), ott a' tudományosság minden kertészi erőtetés mellett sem akar megeredni. Azért kétségkül nagy lépés történik, ha azok'számára képeztetnek elegendő 's dőrék tanítók. Ehezképest a' leendő gymnasiumi tanítók' idomítására korán fordítandó gond. Minden, ki tanítóként lépend fel gymnasiumon, reáltanodában, népoktatókat képzőben vagy bármelly néven nevezendő rokonnemü intézetben szükséges, hogy maga is alaposan végezte legyen a' gymnasiumot, aztán pedig a'collegium', lyceum' vagy tudomány egyetem'bizonyos szaktudományait 's ezeken kivül mindenesetre a* bölcsésztanokat is, mellyek kivétel nélkül minden valódi tudóst illetnek. Jól megjegyezzük: a1

gymnasiumi és bölcsészeti tanokon kivül, szaktudományokra készül*) Gymnasium' neve alatt nemcsak a' különálló latin tanodákat értem , hanem és pedig főként azokat, mellyek nálunk a' főiskolák, u- m a'collegiumok 's lyceumok' alsóbb részét képezik. jön, főként ezekre szorítkozva. Ha ö magában természet- és mennyiségtanokra érez legtöbb hajlamot és hivatást, jó — ugy ne bíbelődjék főiskolán vagy egyetemen igen sokat nyelvtudománnyal, hittudománnyal, jogtudománnyal 'stb , de aztán választott tudományiba , bármellyek legyenek is azok , mind terjedelemre, mind alaposságra nézve mesterien avattassa be magát, részint tanítók és könyvek által, részint kísérletek és gyakorlatok' utján: éljen nem mondom kizáróan, de mégis legtöbb rászántsággal 's idejével választolt tudomány nemének. Győzessék meg a' felül, miszerint bármelly tudományszak is elég fontos és elég érdemes, hogy az ember rája szentelje magát, és miszerint nem a' tudományszak adja a' tudósnak a'becset és szerencsét, hanem azon tökély, mellyre ő eme' tudományszakbani mesteriességét vivé. Csak az ekként pontosult sugarak gyujthatandnak. Ki szomjazó háznépének (mint nekem ezt Sz. P. bölcsen mondá) vizzel kiván szolgálni, ne ásson egész udvar-szélesnyire, hanem szorítkozzék egy kis körre 's itt ásson, hol — szerencse kedvezvén — néhány hét múlva viz csorduland számára, míg amúgy alkalmasint egészholta'napjáig áshatna hiába. A' hazánkban uralgó fölszinesség nagyon természetes következménye annak, hogy tanítóink' többsége is mindenütt otthon van a' tudományi mezőn, azaz: mindenütt csak vendég. Túlvagyunk már azon, hogy azt okos embernek larthatnók, ki komolyan törekszik tudományos universalismusra. Egész egyetemiségünk csak abban állhat, hogy szaktudományinkon kivül még a' közéletben mindenkire nézve szükséges ismereteket megszerezzük, a' hazain kivül még egypár müveit nyelvet tanulunk, irodalmi remekekkel ismerkedünk, a' menynyiben különösen a' szépművészet' körébe vágók, a' világi 's honi történet' főtényeit emlékezönk' és képzelőnk' táblájára véssük, és bölcsészeti szemüveggel is igyekszünk a' tudalom1

világában szemlélődni. A' tudományország is ollyan e" részben, mint a' polgárország. A' melly országban a' lakosok egyik helyről a' másikra kóborlanak, és sehol állandóan meg nem szállnak , 's igy a' mezőt is vagy épen nem, vagy csak imigy amúgy mivelgetik , szegény fog az maradni és pusztaságban nyulandnak el vidéki: ellenben hol a'lakosok, ha utaznak is egyenként néha, állandó lakhellyel bírnak és bizonyos telkekre ipart, költséget s erőt fordítnak, azon országban és csak abban tenyészhet anyagi jólét. Félre tehát azzal a' vizenyős mindenesdiséggel, mellyről ki van mondva, hogy ex omnibus aliquid — ex toto nihil, 's a' melly mai időben legfölebb holmi kedvcsapongó és mindenről valamicskét beszélgetni tudni vágyó aristokrata úrfiak' hiúságához ülhetik. Utasítsátok azokat, kik valami tanítóságra kívánnak készülni, hogy mihelyt a' collegium' vagy egyelem' kőiébe lépnek, szenteljék magukat főkint néhány kedvencz tudományaik-